Egészségmegőrzés

A kéz idegsérülései, tenyér fertőzéseinek kezelése

A kéz idegsérülései a kéz kettős alapvető funkciójában okoznak súlyos károsodást. Érintik a mozgásfunkciót és meggátolják az érzékszervi mű­ködést, a tapintást, érzékelést. A kéz idegei kevert típusú idegek, mind­egyike tartalmaz úgynevezett motoros és érzékelő rostokat is. A beideg­zésben három ideg vesz részt, és mindhárom változó mértékben tar­talmazza az említett típusú rostokat.

Mit kell tudni a tenyérről?

Az érzékelést a tenyéren két ideg biztosítja. A kéz vizsgálatánál leírt módszerekkel egyértelműen be lehet határolni a sérült idegeket, amire azonban már a sérülés helye is felhívja a figyelmet.

Amíg az idegsérülés következtében kiesett mozgás később, különbö­ző mozgáshelyreállító műtétekkel pótolható, a kiesett érzékelés csak az ideg varratával, ritka esetben szigetszerű pótlásával biztosítható. Emiatt bizonyított idegsérülés esetén kötelező annak azonnali szakszerű var­ratát elvégezni. Az idegvarrat technikája ma már érinti a kézsebészet legfiatalabb területét, a mikrosebészetet (mikroszkóppal elvégzett var­rat).

Hogyan lehet a tenyeret kezelni?

Az idegek felépítéséből következően jó eredmény csak a megfelelő technikával és varróanyaggal végzett beavatkozástól várható. A sérülttel történő együttműködés itt kiemelt fontosságú, ugyanis az idegvarrat utáni regenerálódás igen hosszú folyamat, melyet – jó esetben – hóna­pokban, nem ritkán években határozhatunk meg.

Ezen idő alatt a sérült folyamatos utókezelésre szorul, melynek célja az ideg által beidegzett izmok működésének, állapotának karbantartása. Erre azért van szük­ség, hogy a majdan regenerálódott ideg később találjon működtethető izomrostokat, vagyis ne engedjük a működésképtelen izmokat elsorvad­ni. A hosszú idő, a lassú javulás sokszor elbizonytalanítja a sérültet, sőt orvosát is. A bizonyosság azonban erősíthető azzal, ha a sérült figyelmét erre idejekorán felhívjuk.

Érsérülések

A kéz érsérüléseivel kapcsolatosan azt kell tudni, hogy a kéz igen jó vér­ellátással rendelkezik. A bőséges érrendszer miatt előfordul, hogy még nagyobb erek sérülése esetén is eltekinthetünk azok varratától. Vannak azonban esetek, amikor az érvarrat kötelező, illetve amikor annak elvég­zése a gyógyulás esélyeit javítja. Erre példa az alkar két artériájának egy­idejű sérülése, amikor is a varrat kötelező. Javítja az érvarrat az idegvar­rat utáni gyógyulás eredményét.

Mikroszkóppal az érvarratok elvégzése technikailag nem jelent gondot. Természetesen más megítélés alá esnek az amputációs esetek, ahol a sérülttel történő közös elhatározás alapján a levágott végtagrész visszavarrása mellett döntünk. Ezen esetben nem csak a táplálást biztosító artéria, hanem a visszakeringést biztosító véna varrata is elvégzendő. Ez utóbbi technikailag sokszor nehezebb. A replantáció a mikrosebészet által felkínált lehetőség a kézsebészetben, mellyel – kellő megfontolás után – egyre gyakrabban élnek.

Politraumatizált kéz

Külön kell beszélnünk a kiterjedt roncsolással, egyidejűleg a kéz több fon­tos anatómiai képletének sérüléseivel járó úgynevezett politraumatizált kézről. Ezek ellátása igen nagy felkészültséget, gyakorlatot feltételez. A megtartható vagy helyreállítható funkciók helyes megítélése, a későb­bi rekonstrukciók megtervezése a legnehezebb feladat.

Ebben perdöntő a sérült tűrőképessége, a megmaradt anatómiai képletekkel rendelkező kéz­nek szánt funkció. Megfelelő kompromisszumot tételez fel annak megíté­lése, hogy mit áldozunk fel egy, a sérült számára nagyon fontos funkció pótlása érdekében. A döntés judíciuma a kézsebészé, akinek ebben a kér­désben is teljes konszenzust kell kialakítania páciensével.

Fertőzött kézsebek

A kéz sérüléseinek legrettegettebb szövődménye a fertőzés. Elméletileg fertőzés a kézen mindig valamilyen sérülés talaján alakulhat ki. Ennek ellenére a behatolási kapu sok esetben a leggondosabb vizsgálattal sem mutatható ki. A fertőzés következményeinek megelőzése egyedül a mi­nél korábbi sebészi feltárással, megfelelő kezeléssel érhető el. Ezért a fer­tőzés legkisebb gyanúja esetén is igen gondos vizsgálattal kell keresni a fertőzés általános és helyi tüneteit, hiszen sokszor órák alatt annak gyors előrehaladását tapasztalhatjuk.

Ki a felelős?

Ezen elvek kézsebészek által történő hangoztatása ellenére a traumatológiai járóbeteg-rendeléseken megje­lentek 40-60%-ában elhanyagolt, fertőzött kézsérülésekről van szó. Ezért felelős természetesen az orvos, aki a sérültet korábban látta, de felelős maga a sérült is, aki elhanyagolhatónak ítélt sérülésével nem jelentke­zik megfelelő szakintézetben. Ebben a tekintetben leginkább a valóban banálisnak mondható sérülésekről van szó, hiszen kiterjedt kézsérülés általában nem marad ellátatlanul.

Hogyan lehet a fertőzött kezeket gyógyítani?

A probléma kettős: a kiterjedt fertő­zések csak maradandó elváltozással gyógyíthatók meg. Másfelől az ilyen kéz gyógyítása igen komoly anyagi ráfordítást (antibiotikum) igényel, és nagyon hosszú ideig tart. Ez utóbbi egészségügyünk sanyarú helyzetében nem közömbös. Nem beszélve a munkából való kiesés, táppénz, esetleg rokkantság miatti anyagi következményekről.

Meggyőződésem, hogy a magyarországi lakosság egészségügyi ismereteinek ez irányú minimális javítása sok-sok tízmillió, százmillió forint megtakarítást eredményezne. A kéz gyulladásai, fertőzései már korán produkálják a gyulladás klasszi­kus tüneteit, amivel felhívják a figyelmet a zajló folyamatra. A gyulladt terület haragos vörössé válik, melegebb tapintatú lesz, megduzzadt és ezzel együtt megjelenik a fájdalom, melyhez később a mozgások beszű­külése társul.

Jegyezzük meg! Kezeletlen esetekben tovább zajlik a folyamat, megjelenik a gennyes beolvadás, amivel párhuzamosan elindul az érintett anatómiai képletek elhalása.

Értelemszerű, hogy a teljes gyógyulásra akkor van meg a remény, amikor még szövetelhalás nincs. Szakmailag ennek alapján ha­tározhatjuk meg a folyamat stádiumait és dönthetünk a tennivalók felől.

Mit jelent a szkeptikus kéz tünetei és hogyan kezelhető?

Az úgynevezett szeptikus kéz ellátása nagy tapasztalatot és gyakorlatot igényel.

A kezelés a következő alappilléren nyugszik: Történhet műtét nélkül na­gyon körülhatárolt esetekben, és szoros megfigyelést biztosítva a sérült számára. Egyik fő kérdés az antibiotikum adása. Ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy az antibiotikus kezelés alapja a pontos diagnózis és indikáció (javallat), valamint a kórokozó kimutatása és érzékenységének meghatáro­zása.

A legtöbb esetben azonban műtét válik szükségessé. A műtét célja a fertőzött terület feltárása, az elhalt szövetek maradéktalan (de takarékos) eltávolítása, a fertőzött terület folyamatos, célzott antibiotikummal tör­ténő átáramoltatása – egyben a váladék elvezetése -, valamint a fertőzött terület nyugalomba helyezése. Kiegészítésként alkalmazunk fájdalomcsil­lapítást, lokális hűtést, és a gyulladás általános tüneteinek megléte esetén Gáz, hidegrázás) szájon át, vagy injekció formájában antibiotikum adását.

Jegyezzük meg! Meg kell jegyezni, hogy az antibiotikum helyi és általános alkalmazása nem helyettesítheti a korrekt sebészi ellátást, csupán annak kiegészítője lehet.

A megfelelő kezeléssel meggyógyítható fertőző folyamat után újabb kérdésként merül fel a helyreállító műtét (ek) szükségessége. Ez talán a kézsebészet legnehezebb területe, hiszen mindig az anatómiai viszonyok komoly megváltoztatásával kell számolnunk.

A kézsérülések megelőzése

Miután áttekintettük a kéz sérüléseit, azok kórismeretét, a kezelési lehetőségek főbb irányait, szót ejtettünk egyes szövődményekről, felmerül a kérdés: milyen tanáccsal szolgálhatunk a biológiailag egyedülálló módon működő kezünk vé­delmében? Mit tehetünk elszenvedett kézsérüléseink minél gyorsabb, minél tökéletesebb gyógyulása érdekében? A válasz első megközelítésre igen egysze­rűnek tűnik: vigyázzunk kezünkre, hiszen a legegyszerűbb megelőzés a sérülés elkerülése.

A technika fejlődése, gépek használata, a pihenőidőben végzett, nem szakértelemmel végrehajtott otthoni hobbitevékenység azonban ez ellen dolgo­zik és állandó potenciális sérülésveszélyt rejt magában. E veszély csökkenthető, ha betartjuk a gépek használatához mellékelt utasításokat, egyes munkafáziso­kat védőkesztyűben végzünk. Veszélyes tevékenységet nem végzünk alkohol fogyasztása után, hiszen az a reakcióidőt megnyújtja.

Jegyezzük meg! Nagyon fontos a kéz tisz­tántartása, valamint a kéz védelmét szolgáló bőr ápolása. A megvastagodott szaruréteg repedésein megbújó baktériumok bármely pillanatban a mélyebb rétegekbe kerülve súlyos veszélyt jelentenek.

Fontos bőrünk ápolása!

Az ápolt, tiszta bőr képes csak vé­deni a kéz mélyebben fekvő rétegeiben elhelyezkedő nemesebb képleteket. Ne hanyagoljuk el a felületesnek látszó sérüléseket.

Jegyezzük meg! Tartsuk szem előtt, hogy soha­sem a kiterjedt, súlyos kézsérülésekkel van gond, éppen ellenkezőleg.

Ha kezünk sérülése után mozgás- vagy érzéskiesést észlelünk, azonnal forduljunk megfelelő szakemberhez. Nagy vívmánya a magyar kézsebészetnek, mindazoknak, akik eb­ben úttörő munkát végeztek, hogy ma hazánk szinte teljes területe le van fedve igen jól képzett szakemberekkel, szakintézetekkel. így, ha bárhol valaki komoly sérülést szenved, az optimális 6 órán belül kézsebész szakemberhez kerülhet.

Jegyezzük meg! Ne felejtsük szem elől, hogy a gyógyulási eredményben egyaránt osztozik maga a sérült, az őt operáló kézsebész, valamint az általa helyreállított anatómia segít­ségével a funkciót visszaadó fizioterapeuta.

E hármas összehangolt, türelmes és szakszerű munkája eredményezheti csak a csodálatos emberi kéz teljes értéké­nek visszaszolgáltatását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.