• érelmeszesedés

Az érelmeszesedés gyanújelei

A hipertóniás vagy az idősebb embert, de még inkább az egészségükre ügyelő orvost egyaránt érdeklik azok a kezdeti, korai gyanújelek, amelyek érelmeszesedés jelenlétére utalhatnak. Gyakran igazolódott ugyanis, hogy viszonylag eléggé előrehala­dott érelmeszesedés sem okozott semmiféle panaszt. A panasz­mentes hipertóniás ember viszont gyakran hajlamos arra, hogy magasabb vérnyomásával egyáltalán ne törődjék vagy a gyógyszeres kezelés néha jelentkező kellemetlenségeit nem vállalja.

Ezért is keresnek régen az orvosok olyan megbízható laborató­riumi eszközöket, amelyek nagy valószínűséggel jeleznék az ér­elmeszesedést. Ma részben laboratóriumi vizsgálatok, a már fel­sorolt rizikófaktorok és bizonyos jellegzetes panaszok alapján merül fel az érelmeszesedés gyanúja.

Laborvizsgálatok megbízhatósága

A laboratóriumi jeleknek nincsen abszolút prognosztikai, tehát betegséget előre jelző, sem abszolút diagnosztikus érté­kük. Arra viszont alkalmasak, hogy az érelmeszesedés gyanújára figyelmeztessenek és az érelmeszesedés várományosát ésszerű életmódra, táplálkozási szokásokra, és szükség esetén célszerű gyógykezelésre késztessék. A gyanú akkor áll fenn, ha a vér 100 milliliterjében mért vérkoleszterin szintje ismételten és je­lentősen 250 mg, a vér össz-zsírtartalma ismételten és jelentősen 950 mg és béta-lipoproteidek mennyisége tartósan és jelentősen a normális felett van.

Érelmeszesedés rizikófaktorai

Az érelmeszesedés létrejöttében a rizikófaktoroknak (hiper­tónia, magasabb vérkoleszterinszint, cukorbaj, dohányzás, el­hízás, mozgásszegénység) prognosztikai jelentőségét már ismer­tettük. Ha a laboratóriumi jelek a rizikófaktorok egyikével vagy többjével fordulnak elő, a szubjektív, tehát az ember által észlelt panaszoknak különleges jelentőséget kell tulajdonítani. Az érelmeszesedés gyanúját felkeltő panaszok értékelésének azért van jelentősége, mert az idejében eszközölt beavatkozással nemcsak az érelmeszesedés rosszabbodását, tehát progresszió­ját lehet megakadályozni, hanem valószínűleg még jelentős re­generálódás is elérhető.

A szubjektív panaszokat a különböző testrészek, szervek vagy szervrendszerek okozhatják. Ezekre sajnos fel kell hívni a figyelmet akkor is, ha a gyanújelek ismertetése esetenként azzal a kockázattal jár, hogy a neurotikus ember alaptalanul észlel hasonló tüneteket, holott szervezetében sem érelmeszesedésnek, sem más szervi elváltozásnak nyoma sincs.

Szív ereinek meszesedése, tünetek

A szívtáji szúrás negyven éves kor alatt szinte teljesen biztos, hogy független az érelmeszesedéstől és majdnem mindig ideges, neurotikus eredetű. Az ilyen természetű fájdalmak közvetve – mivel a betegségtől félő ember általában hajlamos egészségére ügyelni és hajlandó diétázni és mozogni – nagy valószínűséggel védenek az érelmeszesedés ellen. Ha azonban negyven vagy még inkább ötven éves kor felett akár neurotikus, akár nem neuro­tikus embernél munkavégzés közben vagy télen, reggel a hideg levegőre jutva jelentkeznek mellkasi szorító fájdalmak, amelyek a bal karba a kisujj felé sugároznak, feltétlenül érdemes az orvost felkeresni.

Szívkoszorúér-elmeszesedés

Ha az orvos utasítására rendelt Nitromint szedésétől a mellkasi, szívtáji szorító fájdalom elmúlik, kevés kétség áll fenn az iránt, hogy szívkoszorúér-elmeszesedés (angina pektorisz) áll fenn. Az angina pektorisz alapja lényegében az, hogy a szív koszorúsereinek keresztmetszete érelmeszesedés miatt kisebb-nagyobb mértékben beszűkül. Amikor fizikai munka végzésekor a szívnek jelentősen nagyobb vérmennyiségre lenne szüksége, a beszűkült koszorúserek a vértöbblet szállítására nem alkalma­sak. Normális körülmények között fizikai munka végzésekor a koszorúserek tágulnak.

Ha az érelmeszesedés okozta szűkület a tágulást lehetetlenné teszi, a szívizom vér- és oxigénellátása elégtelenné válik. Mihelyt a szívizom oxigénhiánnyal küzd, nemcsak fájdalmakat érzünk, hanem reflexes úton ráadásul a koszorúserek görcse is fellép. Az angina pektoriszos fájdalom olyan heves, hogy a beteget munkájának abbahagyására kény­szeríti. A szívizom oxigénéhsége és a fájdalom a Nitrominttól gyorsan, a pihenéstől lassabban szűnik meg.

Szívinfarktus tünetei

Szívinfarktus vagy az ennek alapjául szolgáló szívkoszorúér-trombózis az angina pektoriszéhoz hasonló hevesebb, de általá­ban nagyobb kiterjedésű fájdalmakkal jelentkezik. Az angina pektorisztól abban különbözik, hogy sem Nitrominttól, sem a fizikai munka abbahagyásától nem szűnik meg. Ha valakinek előzőleg magasabb volt a vérnyomása és szívkoszorúsér-elzáródása támad, a magasabb, sőt a normális vérnyomás is rend­szerint esik, és ezzel egy időben sápadtság, hideg verejtékezés jön létre.

Ritkán előfordul ugyan, hogy az infarktus – az elzáró­dott szívkoszorúér által ellátott szívizomterület elhalása – mint derült égből a villám jelentkezik. Ha azonban a dolgoknak tüzetesen utánanézünk, a háttérben már jóval előbb is a rizikó­faktorok egyikét-másikát vagy kisebb-nagyobb előrejelzéseket mindig találunk.

A szívinfarktust kísérő szívtáji fájdalom és ke­ringési zavar olyan súlyos, hogy a beteg feltétlenül orvoshoz kerül. Néha azonban csak egészen parányi érszakasz záródik el, ezért a fájdalom és a kísérő tünetek csak jelentéktelenek. Mégis jó, ha az ötven év feletti ember viszonylag jelentéktelen szívtáji fájdalmak esetén is, már csak önmaga megnyugtatására is, egy ízben felkeresi orvosát.

Lábverőér-szűkülete és tünetei

A lábverőér-szűkület – amit idősebb korban leggyakrabban ugyancsak érelmeszesedés okoz – kiáltóan hívja fel magára a figyelmet. A beteg lábikrájában járás közben görcs támad. Ké­sőbb a baj fokozódásával egyre rövidebb utat tud megtenni anélkül, hogy a görcs megállásra ne késztesse. A görcsös fájda­lom hátterében ez esetben ugyanúgy, mint a szívizomnál, a láb­ikra izomzatának oxigénhiánya áll. Mihelyt annyi ideig pihen­tünk, hogy a nyugalomban levő izomzat oxigénigényét a beszű­kült ér ki tudja elégíteni, megszűnik a fájdalom.

Hasi erek meszesedése

A hasi erek esetleges érelmeszesedés okozta szűkületére az emésztés időszaka hívhatja fel a figyelmet. A hasüregben az emésztés alatt több vérre van szükség. Ha egy-egy bőségesebb étkezés után fél, egy óra múlva jelentkeznek hasi fájdalmak, puffadás, olyan embernél, akinek előzőleg ilyen panaszai soha­sem voltak, gondolhat esetleg arra is, hogy ezt hasi ereinek kisebb-nagyobb fokú elmeszesedése okozhatta.

A belek foko­zott felfúvódása ilyenkor közvetve még a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus központjaiban is válthat ki izgalmat, ami gyengeségérzethez, hányingerhez, átmeneti verejtékezéshez ve­zethet.

Agyi erek meszesedése

Az agyi erek elmeszesedésénék gyanúja állhat fenn akkor, ha az ötven év feletti ember délutánonként minden különleges in­dok nélkül aluszékonnyá, fáradttá válik, vagy éppenséggel in­gerlékeny lesz. Természetesen alvászavar, szédülés, hányinger, érzészavar, zsibbadás is utalhat agyi érelmeszesedésre.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.