• baba etetése
• egészséges táplálkozás
• étkezési szokások
• táplálkozás

Terítéken az evés, gyermekünk etetése

Gyermekünk etetésekor fontos kérdés, hogy hányszor etessük na­ponta, mit adjunk enni, de nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy mindezt milyen körülmények között tesszük.

Mit és mikortól?

A hozzátáplálás általában 4-6 hónapos korban kezdődik. Egy 4 hónapos baba még nem tud ülni, de már fordulhat hátról hasra és vissza is, tehát elindul a mozgásfejlődés és 6-7 hónaposán már önállóan is képes ülni.

Miért fontos ez az etetés szempontjából?

Ezek az információk segíthetnek egy megfelelő etetőszék kiválasz­tásában. Ha még nem ül gyermekünk, de már elkezdjük a kanál­lal történő étkeztetést, akkor olyan széket válasszunk, amely több fokozatban dönthető, ezen kívül könnyen letörölhető, kimosható, esetleg fertőtleníthető huzattal van ellátva. Egy-egy betegség után érdemes fertőtleníteni.

Etetőtálca és etetőszék

Válasszunk olyan széket, melyről a tálca teljesen eltávolítható. Ez azért praktikus, mert az elején könnyeb­ben tudjuk etetni tálca nélkül, illetve könnyebben tisztán tartható a teljesen levehető tálca, később pedig, mikor már önállón eszik, oda­tolhatjuk a családi asztalhoz, és nem kell külön ennie. A levehető tálcás székek viszonylag nagyok egy 5-6 hónapos gyermeknek, de ne ijedjünk meg attól, hogy a tálca az álláig ér. A tálcát ráérünk később használni. Ha túl pici az etetőszék, akkor a gyermeknek már 1 éves korában szűkös, viszont „felnőtt” székre még nem tud ülni, onnan még könnyen lebillenhet.

Sokan etetik gyermeküket az autósülésben (hordozóban), ez csak átmeneti megoldás lehet. Ha etetéskor a hordozóba tesszük gyermekünket szintén be kell szíjaz­ni és a hordozót fel kell tenni valahová, hogy ne a földön ülve kell­jen kanalazni. Egy 5-6 hónapos gyermek már igen mozgékony. Egy hordozó szűkös neki az evéshez, mert nem tud „közreműködni”, illetve a rugdalózással mozgásba hozhatja a hordozót, ami lebil­lenhet a székről, asztalról attól függően hová tettük. Ezen kívül a hordozó huzata nem bír annyi tisztítást, mint egy etetőszéké.

Egy dönthető támlájú etetőszékben gyermekünk már akár 4-5 hónaposan is „odaülhet” a családi asztalhoz, így nem érzi magát kirekesztve és az anyuka is nyugodtan el tudja fogyasztani az ételt. Fontos megemlíteni, hogy amíg nem alakul ki az ún. ülőegyensúly, addig kizárólag az etetés idejére, esetleg 1 óra egy-egy alkalom­mal tegyük gyermekünket az etetőszékbe, de semmiképpen ne hagyjuk ott órákra.

Gyermekünknek legyen saját „kiskonyhája”

Ha több gyerme­künk van, akkor mindegyiknek külön-külön! Ez azt jelenti, hogy saját tányér/ok, pohár, bögre, evőeszköz, kis lábos, fakanál, ezek elmosogatásához külön szivacs.

Miért fontos ez? A higiénia mi­att, valamint az allergének elkerülésére. Gyermekünk megtanulja, hogy az a tányér, kanál stb. az övé, tehát ha előkerül, akkor tudja, ő kap enni. A külön mosogatás azért lényeges, mert a családi szi­vaccsal kerül elmosásra minden más, ami érintkezik nyers hússal, illetve allergénekkel (liszt, tej, tojás, hal…), amit csak fokozatosan, meghatározott életkorban szabad bevezetni.

A kezdetekben praktikusabb, ha a tányér műanyag

Célszerű olyan alakút választani, mint egy müzlis tál, 50-200g étel elfér benne – ami 1 adagnak felel meg életkortól függően – és jól kézre áll. Az evőeszköz először kizárólag kanál, ami az elején hosszú nyelű legyen. Amikor a gyermek önállóan kezd enni, akkor rövid nyelű kanalat válasszunk. Ilyenkor adjunk a gyermek kezébe is egy kanalat és engedjük, hogy ő is próbálja kanalazni a kínált ételt. Akár szoptatás mellett, akár tápszeres táplálás mellett kezdjük a hozzá-táplálást, a folyadékot pohárból kínáljuk.

Pohárra szoktatás

Pohárra való szoktatáshoz jó segítséget nyújtanak az úgy nevezett „csőrös” itatópoharak. A cseppenésmentes itatókból meg kell szívni a folyadékot, ezért ez már egy következő lépés az itatásnál. Ha étteremben étkezik a csa­lád, higiéniai szempontból vigyünk magunkkal evőeszközt az 1 év alatti gyermekünknek.

2 éves gyermek már kellően ügyes az evésben, így az étkezéshez már villát is teríthetünk, sőt tálaljunk olyan ételeket, amivel „gya­korolni” tud. A kés csak az óvodában kerül a tányér mellé. A kés legyen lekerekített végű, de recés, hogy a falatot tudja összevágni, de meg ne sértse magát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.