• allergia
• betegség

Légúti allergia okai

Az allergia a túlérzékenységi reakciók azonnali formája, mely során bizonyos anyagokra, úgy nevezett allergénekre az immun­rendszer kórosan, fokozottan reagál. Leggyakoribb allergének a pollenek, állati szőrökhöz tapadt fehérjék, atkák, penész spórák, állati méreganyagok, mikroorganizmusok, stb., melyek többsége fehérjetermészetű anyag.

Tünetei

A légúti allergia korlátozódhat a felső lég­utak és a szem nyálkahártyájára, ilyenkor szénanáthás tüneteket okoz: szem-, orrviszketést, tüsszögést, vizes orrfolyást, orrdu­gulást, könnyezést. Ha azonban a teljes légző rendszer érintett, beleértve a hörgőket is, allergiás asztma alakul ki. Az allergia kor­látozza a napi tevékenységet, kialvatlanságot okoz, ezért rontja a koncentráló képességet és a hangulatot. Allergiás asztma esetén az allergén belégzését követően nehézlégzés, köhögés, mellkas feszü­lés érzése alakul ki, és a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezítetté válik.

A rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható, súlyos esetben a belégzés is nehezítetté válik, a beteg használja a légzési segédizmait – a mellizmokat, a vállöv izmait, a nyaki iz­mokat és az orrszárny izmait -, nehezére esik a beszéd. A tünetek időszakosan jelentkeznek, ha az allergén nincs folyamatosan jelen a környezetben. Erre tipikus példa a parlagfűvel és fekete ürömmel szembeni allergia, mely a szezonális allergia nagy részéért felelős. Ezzel szemben az emberi hámsejteken, szőrhulladékon élősködő háziporatkával szemben érzékenyek egész évben panaszosak, tüne­teik télen erősödnek fel.

Genetikai tényezők

Az allergia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Anyai ágon nagyobb valószínűséggel öröklődik az allergiahajlam, de bármelyik szülő átörökítheti azt. Ha csak egyik szülő allergiás, a gyermeknek kb. 30 % esélye van arra, hogy nála is kialakulnak a tünetek, mindkét szülő érintettsége esetén azonban ez az érték 50 %-ra emelkedik.

Környezeti hatások

Környezeti fakto­rok közül a városi és ipari szennyezés, a dohányfüst, a háziállatok közeli jelenléte, detergensek, fertőtlenítőszerek túlzott használata, az egészségtelen, szellőzetlen, dohos lakáskörülmények segítik elő az allergia kialakulását. A légúti allergiák gyakorisága emelkedik, és egyre gyakrabban jelennek meg súlyos tünetek már kisgyermek és fiatal felnőttkorban. Európában a lakosság kb. 5 – 15 %-át érinti, és a szénanáthások harmadánál asztma is jelentkezik. Természete­sen nem minden asztmás megbetegedés allergiás eredetű.

Pályaválasztás

Vannak bizonyos foglalkozások, melyek fokozott allergén ex­pozícióval járnak, ezért allergiás betegségeket provokálnak. Pálya­választásnál ezt is érdemes figyelembe venni. Ilyenek pl. az állatte­nyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozó munkakörök. A pékek és a cukrászok a gabonaporok, lisztek, kávé és tea szál­lópora miatt veszélyeztetettek.

Mi okozza a tüneteket?

Az allergiás tünetek jelentkezéséért a hízósejtekből felszabaduló anyagok – közöttük szerepel a hisztamin is – a felelősek. A hízó­sejtek felszínén lekötődő IgE típusú ellenanyagok az allergénekkel való kapcsolódást követően a sejteket aktiválják. A hízósejtekből felszabaduló anyagok a légutakban hörgőgörcsöt és nyálkaterme-lést, az orrban viszketést, tüsszögést és orrfolyást eredményeznek, melyek az allergén belégzése után perceken belül kialakulnak, de fél-egy órán belül el is múlnak.

Az azonnali reakciót pár óra eltel­tével egy késői fázis követi, a hízósejtekből kiszabadult anyagok mozgósítják a szervezet gyulladásos sejtjeit, amelyek jelenléte gyul­ladást előidézve, a környező szövetek károsodását eredményezi. Az allergének szervezetbe hatolása általában folyamatos, ezért a korai és késői fázis az allergiás betegségekben általában egyszerre van jelen, párhuzamosan zajlik.

Diagnózis

Légúti allergia gyanúját a tünetek és a családi előfordulás veti fel, bőrteszttel vagy laborvizsgálattal lehet alátámasztani a diag­nózist. Valódi oki kezelést az allergén eltávolítása jelenti a beteg környezetéből, mely többnyire lehetetlen. A több éven át tartó specifikus immunterápia, vagy deszenzibilizáló kezelés elve, hogy a szervezetet megpróbálják hozzászoktatni az allergénhez úgy, hogy azt fokozatosan emelkedő mennyiségben juttatják be bőr alá fecskendezve, vagy a nyelv alá cseppentve. Ezek hiányában a tüne­teket csökkentő antihisztaminok, lokális steroidok, hörgőtágítók segítenek.

Tünetek csökkentése

Az életmód és a környezet átalakítása révén csökkenthetők az allergiás tünetek. Háziporatka allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat, díszpárna, falvédő), az ágyneműt legalább 60°C-on kell mosni, a plüss állato­kat rendszeresen fagyasztóba tenni az atka elpusztítása érdekében. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért a beteg csak megfelelő védőeszközökkel végezze azt.

Az állati szőrre allergiás beteg közeléből érdemes eltávolítani az állatot, de nemcsak élő állat szőre szerepelhet allergénként: a szőrme, a szőnyeg vagy a tollpárna szintén panaszt okozhat. A pollenérzékeny betegen segíthet, ha kizárólag csukott ablak mellett alszik, továbbá a mindennapi haj­mosás, és az orr alapos öblítése is javasolt. A ház szellőztetése kora reggel vagy késő este, éjszaka a legjobb, amikor a levegőben keve­sebb a keringő pollen.

Szénanátha

Akik szénanáthától szenvednek, kerüljék a szabadban való sétálást, ne kiránduljanak; legalábbis ne az érzé­kenységüknek megfelelő pollenszezonban. Utazáskor a szellőző berendezés használata kerülendő, és az ablakot is tanácsos csukva tartani. A penészfélék szaporodását a meleg és a nedvesség segíti elő. A fürdőszobát, konyhát gyakran kell szellőztetni, elsősorban fürdést, főzést követően.

Ősszel a lehullott avar a reggelre lecsa­pódó pára miatt penészessé válik, ilyenkor az arra érzékenyek ne kiránduljanak. A dohányzás és az alkoholfogyasztás súlyosbítja az allergiás tüneteket, kerülendők az irritáló gázok, gőzök belégzése is. Az úszás, a séta és a kocogás javasolt, viszont a futás rohamot provokálhat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.