Gyermekbetegségek

Ekcéma babáknál, hogyan kezeljük?

Bárkinek kiszáradhat a bőre, de hogy kinek mennyire, alapvető­en két dologtól függ: az egyéni hajlamtól és a minket körülvevő környezetünktől. Az egyéni hajlam azt jelenti, hogy ugyanúgy, ahogy léteznek alacsony és magas emberek, vannak olyanok, akiknek könnyen kiszárad a bőre, és olyanok is, akik szinte nem is ismerik ezt a problémát.

A bőr kiszáradása, viszketése

Előfordulnak azonban olyan állapotok (betegségek) is, mint például az ekcémás gyermekeké, amikor is a bőr nagyon hajlamos a kiszáradásra, ami igen kifejezett viszketéssel is jár. A környezet is erősen befolyásolja az ember bőrének állapotát. Jól ismert tény, hogy hidegben könnyebben kipirosodik, kiszárad a bőr (különösen a kézen és az arcon). Ugyancsak gyakori, hogy télen a jól fűtött, alacsony páratartalmú lakásban arra ébredünk, hogy a bőrünk vízhiányos, érdes tapintatú, olykor viszket.

Sőt, nem ritka, hogy nyáron a légkondicionáló berendezések gyakori és tartós használata esetén is hasonló panaszok jelentkeznek. De a túl­zott tisztálkodás is többször lehet oka a bőr vízhiányos állapotának. Ritkán gyógyszerek mellékhatásaként is észlelünk bőrszárasságot, különösen vízhajtók, antiandrogének esetén.

Mikor beszélünk bőrszárazságról?

A normális bőr felszíni rétegei akár 25% vizet is tartalmazhatnak, azonban bőrszárazság esetén ez az érték 10% alá is süllyedhet. A bőr természetes vízmegkötő anyagai jelentősen befolyásolják a bőr víz­tartalmát. Amikor a legfelső szaruréteg saját lipidjei, bizonyos okok miatt (betegség, pajzsmirigy probléma, hormonzavar, vegyszerek túlzott használata) lassan, vagy hiányosan termelődnek, a vízhiány intenzívebben jelentkezik, a bőr könnyebben kiszárad, védtelenebbé válik.

A sejtek ilyenkor összezsugorodnak, meglazul a sejtek közötti kapcsolat, ami ahhoz vezet, hogy a hám még kevésbé tudja megőrizni a víztartalmát. Ilyenkor a bőr szárazzá, hámlóvá, érdessé válik, fény­telen, jellegzetes apró sebek, sőt repedések is keletkezhetnek rajta.

Bőrszárazság kezelése

Tudatos odafigyeléssel, bőrtípusunknak megfelelő, folyamatos, cél­irányos ápolással, szükség esetén szakorvosi segítséggel biztosan megelőzhetjük a bőrszárazságot. A hidratáló krémekben a víz áll az első helyen az összetevők felsorolásában. Egy-egy nappali krém, akár 70% vizet is tartalmazhat. A hidrátálás valódi értékét a vízmegkötő anyagok minősége biztosítja, ugyanis a víz pillanatok alatt elpárolog, ha nincs mellette olyan anyag, ami megkösse.

A glikolok, a szorbitok és a glicerin hagyományos nedvesítő-szerek. Hatásuk azonban inkább csak a bőrfelszínre korlátozódik és a krémek beszáradásának megakadályozására alkalmasak. Az aminosavak, a polipeptidek, a karbamid, a nátriumlaktát a mélyebb rétegekre is hatnak, ezért tartósabb és intenzívebb hidratálás bizto­sítható az ilyen anyagokat tartalmazó emulziókkal.

A leginkább használt nedvességmegkötő és nedvesítő anyagok:

  • Agar-agar: növényi nyákanyag (vörösmoszat) – pakolásban használják, rengeteg vizet vesz fel, ezért a bőr nedvesítésében van szerepe.
  • Aloe vera Extract/Gel – hidratálja a szöveteket, védőréteget alkot, a bőr öngyógyuló-képességét is növeli, véd az UV=sugarak ellen.
  • Glycerin – háromértékű alkohol, növényi és állati zsírokból nyerik, kiváló felszíni nedvesítő, magasabb koncentrációban (30%) felett azonban izgatja, szárítja a bőrt.
  • Hialuronsav – a baromfitarajból nyert természetes anyag, nagy molekulájú anyag révén nem juthat a kötőszövetbe, a bőrön filmet képezve megköti a vizet, nagyon drága készítmény, éppen ezért általában kis mennyiségben szerepel a krémekben.
  • Tejsav – bőrrokon anyag, természetes eredetű, jó víz­megkötő.
  • Linolsav – értékes kozmetikai anyag, csökkenti a transzdermális vízveszteséget.
  • Urea vagy karbamid – szintetikusan állítják elő, bőrrokon anyag. A száraz bőr karbamid tartalma 50% -kal kevesebb is lehet, mint a normál bőré, intenzíven befolyásolja a szaruréteg vízmeg­tartását, ugyanakkor nem drága anyag.

A száraz bőr megelőzése

  • Kíméletes tisztálkodás (nem muszáj például minden alkalom­mal az egész testet szappannal lemosni, elegendő lehet az intim területek szappanozása). A tusfürdő egyébként ilyen szempontból nem jobb, mint a szappan.
  • Párásító alkalmazása a lakásban.
  • Megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás.
  • Bár nem bizonyított egyértelműen, de úgy tűnik, hogy egyes táplálékok is javítják a bőr ellenálló képességét. Ilyenek például a hal, illetve egyes növényi olajok. Természetesen ezeket huzamo­san, hónapokig kell fogyasztani, hogy hatásuk legyen.
  • Óvatos törölközés (dörgölés helyet inkább itassuk fel a vizet bőrünkről puha törölközővel).
  • Testápolók használata. A testápolóknak jól ismert rövid távú hatásuk van: fokozzák a bőr víz- és zsírtartalmát, a bőr simább, rugalmasabb lesz. Kevésbé ismert a hosszú távú hatás: rendszeres használattal újraépül a bőr ellenálló képessége (a bőr barrier), de ez legalább egy hónapot igénybe vesz. Természetesen erre is csak rendszeres, naponkénti 1-2 alkalommal való használat mellett lehet számítani. (A rövidhatású szerekkel napi 4-6 kezelésre lenne szük­ség ehhez, amit kevesen tudnak megoldani.)

A kiváltó okokról

Amikor a bőrszárazság bőrpírrel társul, vagyis a bőr gyulladt és ezt erős viszketés is kíséri, akkor ekcémáról beszélünk. Ez az életminőséget nagymértékben befolyásoló betegség igen gyakori, és nemcsak esztétikai problémát okoz, sokszor beilleszkedési za­varokat, pszichés megterhelést is jelent a betegnek. Az ekcéma egy speciális formája az úgynevezett atopiás dermatitis, mely általában csecsemő vagy kisgyermekkorban jelentkezik, ritka a serdülőkori vagy felnőttkori előfordulása.

A gyermekkori ekcéma kiváltója nem egy specifikus allergén, bármi lehet. Ilyenkor a gyermek bőre fo­kozottan érzékeny, számos környezeti allergénre (házipor, kutya-, macskaszőr, fű-, fapollenek) túlzottan reagál. Az atopiás dermatitis klinikai megjelenését a sokszínűség jellemzi. A betegség lefolyása kiszámíthatatlan. Az atopiás beteg bőre sápadt és száraz, csökkent viszketési ingerküszöb jellemzi.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél

  • A csecsemőkori forma 1-6 hónapos korban kezdődik, és az ese­tek felében 2-3 éves korra véget ér. Többnyire az arcon, a hajas fejbőrön és a homlokon, gyulladt alapon, diffúz, hámló terüle­tek jelentkeznek. Élénkvörös papulák, esetleg apró hólyagok is előfordulnak. Súlyosabb esetekben a váladékozó hólyagok megnyíl­nak, és pörkösödéssel gyógyulnak. A vakarózás miatt az ekcémás plakkok gyorsan fertőződnek és másodlagos bakteriális infekciók alakulhatnak ki.[brbr]A bőrtünetek hónapokon keresztül fennállhatnak, mely a csecsemőt nyugtalanná teheti, sokat sírhat, fejét és arcát a lepedőhöz dörzsölheti, nyugtalanul alhat. Ez az állapot sok esetben megzavarhatja a csecsemő és szülő közötti kapcsolatot. 1-2 éves korra az előbb említett bőrtünetek háttérbe kerülnek. A betegség lefolyására jellemző a tünetes és hosszabb ideig tartó tünetmentes időszakok váltakozása. A csecsemőkori atopiás dermatitis spontán is gyógyulhat vagy átmehet a gyermekkori atopiás formába.
  • A gyermekkori fázisban (3-10 éves korban) az elváltozások kitüntetett helye már nem az arc, hanem a könyök és a térdhajlat, majd a nyak, a csukló, a boka és a fül mögötti bőrterületek. A típusos elváltozások inkább papulosusak, excoriáltak, lichenifikáltak, prurigós jellegűek. A gyermek bőre fokozatosan szárazzá, lemezesen hámlóvá válik és megvastagszik. Jellemző továbbá, hogy nyáron, napozást követően a bőrtünetek csaknem teljesen eltűnnek, majd ősszel ismét megjelennek. A legkorábbi jel az ujjbegyek kiszáradá­sa, amely szinte valamennyi ujjat érintheti a kézen.[brbr]Gyakori tünet még a szájszélek berepedése, kipállása mindkét szájzugban. Nem ritka a fülcimpák berepedése sem, súlyosabb esetekben pedig a már említett térd- és könyökhajlatok gyulladása is kialakulhat. A száraz bőrű gyermekeken a természetes védekezés zavarát igazolja a vírusos szemölcsök megjelenése a tenyéren, illetve a köröm­ágyak körül. Ugyancsak közösségekben, főleg uszodákban fertőz­nek a kis kerek, bőrszínű, néhány milliméter nagyságú szemöl­csök, de nem ritkák az atkás fertőzések sem. Az atopiás gyerekek általában élénkek, nyugtalanok, agresszívek, frusztráltak lehetnek, gyakoriak a konfliktusaik a környezetükkel és a családdal.

Felnőtteknél

A felnőttkori forma általában krónikus betegség, mely már csecsemőkorban megkezdődik, átnyúlik a gyerekkorra és a felnőtt­korban is megmarad. A hajlatok, a nyak, a kéz és a láb is érintett. Fiatal felnőtt nőknél a mellbimbó körüli dermatitis megjelenés nagyon jellegzetes. A tünetek diszkrétebbek és kisebb területekre lokalizáltak, de a bakteriális és virális szuperinfekciók ronthatják a tüneteket. A bőrelváltozások rosszabbodása legtöbb esetben össze­függésbe hozható hormonhatásokkal és mentális stressz állapotok­kal.

Miként kezeljük?

Ahhoz, hogy a beteg együttműködését megnyerjük részletes felvilágosítás szükséges a betegségről. A beteggel vagy a szülővel meg kell értetni, hogy milyen, a betegséget rontó rizikófaktorokat (száraz levegő, bizonyos ételek, házipor) kell elkerülni az élet fo­lyamán. Fontos tanács, hogy az atopiás gyerek kerülje a forró für­dőt, a lúgos szappanok és irritáló habfürdők használatát. Érdemes rövid ideig (max. 10 percig) tartó langyos vizes (30 °C) zuhanyzási alkalmazni. A tisztálkodáshoz fürdőolajokat, tusolóolajat, emulzifikáló vagy hidrofil mosakodó kenőcsöket érdemes használni szappan helyett.

Hidratáló krémek

A puhító, hidratáló krémek használata különösen mosakodás után ajánlatos, mert így a bőr vízmegtartó képessége nagyobb. Fontos azonban tudni, hogy ezek az ápoló krémek kor­látlanul használhatók a nap bármely szakában. A krémek általá­ban könnyebben kenhetők, hamarabb beszívódnak a bőrbe, ezért elsősorban reggel és napközben javasoljuk ezek használatát.

A zsírosabb kenőcsök inkább estére ajánlottak

Hangsúlyozni kell a beteg ruházkodásával, étkezésével kapcsolatos tanácsokat is. A ruházat ne legyen túl meleg, kerülni kell a dörzsölő textilfélesé­geket, a gyapjú, a selyem és az irritáló műszál viseletét. Bizonyos ételek (tej, tojás, hal, kagyló, mogyoró), amennyiben rontják a beteg ekcémájának állapotát, akkor azok kerülése indokolt.

Porral, piszokkal, fokozott allergén expozícióval és izzadással járó fizikai terhelés nem javasolt. Az uszodában a klóros víz irritálhatja az ekcémás bőrt. Ezért az úszás előtt közömbös, zsíros krémet, úszás után pedig olajos tusfürdőt kell használni. A súlyos ekcémás kis­gyereknek nem tanácsos az uszoda. Az ekcémások jelentős részé­nek jót tesz a napfény. A napon való túlzott tartózkodás azonban káros is lehet, ezért a fokozatosság és a fényvédő krémek használa­ta feltétlenül szükséges. A pszichés vezetés is fontos része a gon­dozásnak.

Nemcsak az atopiás gyerek, hanem szülei is gondos odafigyelést igényelnek, gondoljunk csak az éjszakai csillapíthatat­lan vakarózásra és azok következményeire. De a különböző lelki problémák, a stressz, a bánat, a sajnálkozás, az örökös orvoshoz járás mind-mind olyan tényezők, melyek a bőrtünetek fellángolá­sát, romlását okozhatják. Sokszor azt sem könnyű eldönteni, hogy az ekcémás, viszkető bőrtünetek teszik frusztrálttá, aggódóvá a gyermeket, vagy a lelki okok önmagukban is direkt hatással van­nak a viszketésre és a hámló bőrtünetek kialakulására. Azt gondo­lom, hogy a bőrgyógyásznak sokszor a pszichológussal együtt kell közösen kezelnie és megoldania ezeket a problémákat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.