• baba
• csípőficam
• egészség

Veleszületett csípőficam vizsgálata ultrahanggal

A csípőízület születéskor meglévő hibája, amelyet ha nem kezelnek megfelelően, általában életre szóló betegség marad, ami sántítást, krónikus fájdalmat okoz, illetve korai ízületi bántalom kifejlődésé­hez vezet. Gyakrabban fordul elő a kislányok esetében, a lány-fiú arány 5:1-hez.

Csípőszűrés ultrahanggal

A mai, modern orvostudomány vívmányait a mindennapos vizsgálatok során is használjuk. Ilyen hasznos eszköz az ultrahang (UH), melynek segítségével korán kiszűrhető a csípőficam és a fej­letlenség. Célszerű, ha a fizikális vizsgálatot végző orvos végzi az UH-vizsgálatot is.

A veleszületett csípőficam nem új keletű betegség, már Hippokratész korában is ismert volt. A betegség előfordulási aránya 0,5-2 %, tehát 1000 élve született gyerek közül általában 5-20 csípőficammal születik. A csípőficam kialakulása hátterében genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülőnél észleltek csípőficamot, akkor kb. 12 %-ban várható megjelenése az újszülöttnél is.

Rendellenesség leírása

A rendellenesség lényege a csípőízület vápájának különböző fokú elégtelen fejlődése, melynek következtében a combcsont ízületi feje a súlyosság fokától függően kimozdult, vagy kimoz­dítható a vápából. A ficam során a combcsont feje kimozdult a vápából. A ficam lehet részleges (szubluxáció), amikor a kap­csolat még megmarad az ízületi vápa és az ízületi fej között, és lehet teljes (luxáció), amikor az ízületi fej a vápával nem érint­kezik. Instabil vagy laza ízületről akkor beszélünk, ha a combfej kimozdítása a vápából kézzel létrehozható és megszüntethető.

A ficamnál gyakrabban észlelünk úgynevezett fejletlenséget (diszpláziát), melynél a combfej a helyén található, de a vápa fej­letlen. Ezekben az esetekben gyakran semmilyen külső jelet nem észlelünk, de az időben elvégzett UH- vizsgálat fényt deríthet az elváltozásra.

A világra hozott csípőficam kialakulása és eredete nem telje­sen tisztázott. Polygénes öröklésmenet állhat a háttérben. Nem a születés körüli (perinatalis) sérülés okozza, hanem a méhen belüli (intrauterin) élet idején keletkezik fejlődési zavar. A szülés után a világra hozott csípőficam eseteinek kisebb része spontán többé-kevésbé teljesen meggyógyul, de túlnyomó részben a csecsemőkor folyamán és később is súlyosbodhat. A combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb fok­ban (subluxatio, luxatio).

A szülők által észlelt leggyakoribb panaszok:

• a csecsemő alsó végtagjai nem egyforma hosszúak,
• a combráncok és a popsiredők nem egyformák,
• a csecsemő lábait nem egyformán, a kórosnak tartott oldalt kevésbé mozgatja.

Ezek az észrevételek objekívnek tekinthetők, mivel az anya nap mint nap gondosan figyeli gyermekét. Olyan elváltozásokat is észlelhet, melyet a vizsgálat néhány perce alatt nem veszünk ész­re.

• A végtag rövidsége abból adódik, hogy az érintett csípő kötött helyzetben van.
• A combokon lévő aszimmetria gyakori, de ezeknek csak kb. 20%-ában található valódi eltérés. A popsiredő különbség már biz­tosabban értékelhető, hátterében fejletlenség vagy ficam állhat.
• Amögött, hogy a csecsemő egyik végtagját nem vagy csak kevésbé mozgatja, gyakran rejtőzik ficam vagy fejletlenség. A csípőficam lehet oka az általános mozgásfejlődésbeni visszama­radásnak.

Az első vizsgálat az újszülött osztályon történik az élet 1. heté­ben. Ezt követően a családorvos, a védőnő is figyelemmel követi a csecsemőt, majd 6 hetes és 3 hónapos kora között ortopéd szak­orvoshoz irányítja. A szakorvosi vizsgálatnak rizikó (családban csípőficam, fejletlenség, nagy születési súly, farfekvés), illetve gyanú (ránc aszimmetria, végtag hosszkülönbség, mozgásbeli különbség a két oldal között) esetén minél előbb meg kell történ­nie.

Diagnózis

Születéskor, vagy az első néhány napban, az orvos elvégzi az Ortolani-Barlow vizsgálatot, amivel nyilvánvalóvá válik a születési rendellenesség. A vizsgáló orvos egyik kezével a babacsípőt fogja, a má­sikkal pedig a lábat, és különféle irányokban mozgatja. Ha eközben jellegzetes kattanó hangot hall, amikor az ízület kiugrik, vagy beugrik, azt jelenti, hogy az a mélyedés a csípőben, ahová a combcsont illeszke­dik, nem eléggé kifejlett, vagyis a babának csípőficama van.

Ezen kívül ultrahang vizsgálattal is szűrik a gyermekeket, három hónapos korban. Ha gyanú merül fel, vagy a kockázati té­nyezők magasak, akkor még hamarabb. A vizsgálat ártalmatlan, fájdalommentes, és kimutathatja a csípőficamot olyan esetekben is, amelyeket esetleg a klinikai vizsgálat során nem vennének észre.

A ko­rai diagnózis nagyon hasznos: ha rögtön elkezdik a megfelelő kezelést, a gyógyulás szinte biztosan bekövetkezik 10 hónapos korra. Ebben a korban a gyerekek már el­kezdenek négykézláb mászni és felállni. Ha azonban csak 4-5 hónapos korban sikerül felállítani a diagnózist, a gyógyítási folyamat már összetettebb, és ritkán sebészeti beavatkozásra van szükség.

A szakorvos kézi, úgynevezett fizikális vizsgálatot végez

Amennyiben családi előfordulás és egyéb gyanú áll fenn, ultra­hang vizsgálat is történik, mellyel korán észlelhető a diszplázia (fej­letlenség) vagy ficam. A legtöbb ortopédiai vizsgálaton egyszerre végzik a kézi és az ultrahangos vizsgálatot.

Kezelés

A kezelést minél előbb és minél kíméletesebben kell megkezde­ni. A két elv egymással szorosan összefügg, tekintve, hogy a lehető legfiatalabb korban alkalmazható a legkíméletesebb módszer, és ilyenkor tart a legrövidebb ideig. A legkisebb gyanújelnél törekedni kell a szabadabb mozgást biztosító pelenkázásra. A csípőizületek fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű a fiziológiás aktív mozgás lehetőségének biztosítása. Ennek a célnak megfelelnek az egyszer használatos, „eldobható” pelenkák.

Instabil ízület

Instabil ízület, részleges ficam és ficam esetén minél előbb, akár 2-3 hetes korban meg kell kezdeni a Pavlik-kengyel kezelést. Ekkor a leleten Ilg, III, IV. jelzést találhatunk. A felhelyezett kengyelt 1-2 nap, majd egy hét után újból ellenőrizzük. A csatok helyzetét be­jelöljük. A későbbiekben kéthetes ellenőrzés javasolt. A kengyelt állandóan viseltetjük, de az orvos által megadott időszakokban szünetet tarthatunk. A fiatal, egy hónapos korban kezdett kezelés 3 hónapig tart. A kezelés végén röntgenvizsgálattal ellenőrizzük a csípő fejlettségét.

Műtéti megoldás

Későn észlelt csípőficam vagy a konzervatív kezelésre nem re­agáló esetekben műtéti megoldás kerülhet szóba.

Ajánlott:

• Gyermekét rendszeresen vigye el ortopédiai szűrővizsgálatra.
• Kerülje a szoros pólyázást.
• A baba öltöztetésénél figyelni kell a szabad csípőmozgások biztosítására.
• Fontos az ún. abdukciós pelenkázás. Ez széles pelenka al­kalmazását jelenti, mely a combokat távol tartja egymástól, az ízületi fejet pedig a vápában tartja.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.