• ajak
• száj

Ajak- és szájpadhasadék

A korábban nyúlajakként, farkastorokként emlegetett fejlődési rendellenesség hivatalos megnevezése mára szigorú kautélák közé szorult, jelenleg az ajak- és szájpadhasadék, illetve az archasadék megfogalmazás az elfogadott.

Az archasadék a magzati életben alakul ki annak következ­tében, hogy elmarad az ún. felső állcsonti nyúlványok és a középső orrnyúlvány egyesülése, összecsontosodása. Ennek következté­ben jelentős arc-asszimmetria jön létre, mely visszahat a fogak későbbi fejlődésére, a középfül működésére, a beszéd elsajátítás­ra, kivitelezésre, nem utolsó sorban a gyermek pszhichomotoros fejlődésére.

Kialakulásának okai

Kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők és a mag­zatot a terhesség korai szakaszában ért valamilyen károsító hatás (bizonyos gyógyszerek károsító hatása, az anya túlzott alkohol fo­gyasztása, dohányzás, sugárártalom stb.), sőt egyes források az anya magasabb életkorát is a rizikó faktorok között említik.

Milyen gyakori?

Az archasadékok gyakorisága Magyarországon 2 ezrelék, va­gyis minden 500 élve született csecsemő közül egynek van ilyen fejlődési rendellenessége. A családon belüli ismétlődés esélye 1 százalék körül van.

A legnyilvánvalóbb és az ajakhasadék esetén azonnal feltűnő elvál­tozás a felső ajak területében lévő nyílás. A szájpad hasadéka olykor csak a száj kinyitásakor látható. A két entitás előfordulhat izoláltan: csak ajakhasadék, vagy csak szájpadhasadék formájában, de az esetek mintegy felében komplex archasadékról beszélünk, amikor is egyszerre van jelen mindkét forma. Az izoláltan szájpadra terjedő hasadékokat az alapján csoportosíthatjuk, hogy csak a lágyszájpadot vagy csak a keményszájpa­dot érintik, vagy esetleg az egész szájpadra kiterjednek. Minden hasadék lehet egy- vagy kétoldali, általánosságban elmondható, hogy a kétoldali hasadékok kezelése nagyobb feladatot ró a szakemberekre.

Tünetek

A hasadékok a formájuktól függően nyelési, táplálási gondokat okozhatnak már közvetlenül a születés után. Az ajakhasadékok esetén a nem megfelelő szájüregi nyomás következtében a szívás, szopás ne­hezített, szájpadhasadék esetén az étel, a folyadék az orrba juthat. A későbbiekben jelentkeznek a beszédzavarok (késleltetett be­széd kialakulás, a nyílt orrhangzós beszéd, kiejtési zavarok).

Milyen egyéb betegségek jelentkeznek?

Szájpadhasadék esetén lényegesen gyakrabban fordulnak elő fülproblémák és hallászavar, mivel a garatot a füllel összekötő és a dobüreg szellőzését biztosító fülkürt hibásan működik. A hasadékos gyermekek fogai szuvasodásra hajlamosabbak, a későbbiek során a hibás fogfejlődés következtében harapási, rágási problémák is felléphetnek.

Felismerés

Ultrahang vizsgálattal a terhesség 4.-5. hónapjában nagy való­színűséggel kimutatható a hasadék. Sajnos gondozatlan terhességek esetén napjainkban is előfordul, hogy csak születést követően kerül felismerésre a rendellenesség. A születés után a gondozás egyik alapvető és legelső lépése az, hogy az anyát mielőbb ellássuk útmu­tatásokkal, ismertetni kell a kezelés lehetőségeit, azok időpontját, helyét és a várható kilátásokat.

A terhesség alatt felismert esetekben általános álláspontunk, hogy bár súlyos fejlődési rendellenességgel állunk szemben, de ez a betegség közös erővel jól kezelhető, a ter­hesség megszakítása kizárólag az archasadék miatt nem indokolt.

Kezelés

Ezen rendellenességgel született gyermekek ellátását csak speciális szakembereket magába foglaló hasadék centrumokban szabad végezni. Magyarországon 7 ilyen centrum működik.

Az első műtéti beavatkozást, az ajakplasztikát 3 hónapos korban végezzük, azonban a kétoldali ajakhasadék bizonyos típusa esetén a műtét korábbi időpontban történik. Számtalan műtéti eljárás is­meretes. A kórházi benntartózkodás ideje 5-6 nap. A műtét ezen időpontja azért indokolt, mert a sebgyógyulási hajlam, a műtéthez szükséges aneszteziológiai feltételek, illetve a további műtéti kezelés alapfeltételéül szolgáló megfelelő anatómiai helyzet meg­teremtésének lehetősége ekkor a legoptimálisabb.

Műtét

A szájpadhasadék miatti szájpad plasztikai műtétet régebben „két-„, manapság már „egy-ülésben” végezzük, a lágy- és kemény­szájpadot egy műtét alkalmával rekonstruáljuk 12-18 hónapos kor­ban. A sokféle műtéti megoldás közül a hasadék formája, kiterje­dése alapján választunk. A műtét során jelentkező vérveszteség időnként megkövetelheti a vértranszfúzió adását, ezért minden al­kalommal szorosan ellenőrizzük a gyermekek vérképét.

A szájpad megfelelő rekonstrukciója, a szájüreg és az orrüreg teljes elválasz­tása, a jó hangképzés kialakulásának alapfeltétele. A műtét során a szájpadból létrehozott lebenyek mozgatásával zárjuk a hasadékot, idegenanyag beültetése nélkül. A műtét miatt kórházban töltött idő átlagosan 7-8 nap.

Garatplasz­tika

Bizonyos esetekben, amikor a garat túlságosan tág garatplasz­tikára is szükség lehet 4-5 éves kor körül. Ez akkor jön szóba, ha a kellő időben megkezdett, és tapasztalt logopédus által végzett beszédterápia nem hoz megfelelő eredményt.

Iskoláskor előtt sor kerülhet kisebb ajak-és orrkorrekciókra. Ha a megfelelő fogszabályozás ellenére még 8- 9 éves korban nem zárul a fogmedernyúlványon észlelhető nyílás, ha még csonthiány van: szájsebészeti beavatkozás válhat szükségessé. Ekkor a megmaradó hasadékot csípőlapátból vett saját csontállomány-pótlással zárjuk.

Fül-orr-gégészeti vizsgálatok

Ha az archasadékkal született gyermeknek visszatérő középfül­gyulladással járó fertőzései vannak, az általános fül-orr-gégészeti hallásvizsgálat mellett fontos a fülkürt funkciójának ellenőrzése is. A fülkürt azon funkciója, hogy a dobüregben lévő nyomást kiegyenlítse, a hasadék oldalán nem mindig megfelelő a hasadt lágyszájpadot alkotó izmok működés- kiesése miatt. Ilyen esetek­ben a dobhártyába ültetett kicsiny szelep, ún. gromet behelyezéssel megelőzhető a dobüreg nem megfelelő szellőzése miatt halmozot­tan előforduló középfülgyulladás.

A műtéti beavatkozásokkal párhuzamosan további komplex kezelésre van szükség

Fontos a korán kezdett rendszeres beszédterá­pia (logopédiai kezelés), rendszeres hallásellenőrzés. Nagy hang­súlyt kell fektetnünk fogászati kezelésre, a gyakoribb fogszuvaso­dás megelőzésére, szükség szerinti kezelésére, mert a későbbiekben kivitelezett fogszabályozás alapfeltétele az egészséges fogsor. Nem utolsó sorban mind a gyermek, mind a szülők pszhichés vezetése elengedhetetlen fontosságú, nemcsak a betegség miatt kialakított énkép formálása, hanem a szülők pszichés támogatása is nagy jelentőséggel bír a kezelés kivitelezésében.

Összefoglalás

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ez a fejlődési rendellenesség több szakember (gyermeksebész, gyermekgyógyász, szájsebész, fogorvos, fül-orr-gégész, logopédus, pszhichológus) összehan­golt, több éven át tartó, közös munkája révén válhat eredménye­sen kezelhetővé. A Magyarországon működő hasadék centrumok­ban kialakított archasadék csoportok megfelelő rendszerességgel hívják vissza ezen betegeket, hogy a fent nevezett specialistákból kialakított csoport közösen konzultálva, aktuálisan eldöntse, hogy a kezelés következő lépéseként melyik lépcső következzen.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.