• betegség
• kezelések
• mononukleózis
• tünetek

Mononukleózis tünetei

Vírusos megbetegedés, amely minden életkorban előfordulhat, habár négyéves kor alatt nem valószínű.

Okai

Az Epstein-Barr vírus okozza. Ez a hétköznapi vírus a herpeszvírusok családjába tartozik. Szájon átterjed, és a világ népességének 95%-át megfertőzi. A lappangási időszak 30-50 nap. A fertőzött beteg személy két héttel a tünetek megjele­nése előttől hat hónappal későbbig fertőz.

Tünetek

Leginkább jellemzőek a láz, (akár nagyon magas is lehet), megnagyob­bodott és gyulladt mandulák, amelyeket gyakran fehér réteg borít (mandulagyul­ladás), torokfájás és nyirokcsomó meg­nagyobbodás (nyirokcsomó gyulladás), étvágytalanság, fejfájás és mély fáradtság. Gyakran a lép és a máj is megnagyobbo­dik. Időnként vörös foltok is megjelennek a bőrön (bőrkiütés) vagy izomfájdalom, hányinger, hasfájás jelentkezik.

Diagnózis

Mivel nagyon fontos, hogy a gyerek lehetőleg ne kapjon feleslegesen antibiotikumot, lényeges a gyors és pontos diagnózis. Az orvos vizsgálata gyakran elegendő, de ha szükséges, laboratóriumi vizsgálatokkal megállapítható a vérben lévő, a vírus ellen termelődött antitestek száma.

Terápia

Mint minden vírusos megbete­gedésnél, nincsen speciális gyógymód. Sze­rencsére a betegség általában jóindulatú, és ritkán van szükség antivirális gyógyszerekre, jobb, ha nem adunk kortizont. Elsősorban pihenés javasolt, továbbá a láz és az ízületi fájdalmak csökkentésére paracetamol adása. Csak néhány esetben van szükség kórházi kezelésre. Óvintézkedésként jó, ha néhány hétig kerüljük a sporttevékenységeket, amik hasi balesetet okozhatnak, mert a betegség következtében megnagyob­bodott lép megsérülhet.

A gyerekek között a leggyakoribb szövőd­mény a lép leszakadása, de csak az esetek 2%-át érinti, és többnyire a betegség 2. hetében történik. Ezenkívül néhány esetben előfordulhatnak a következő szövődmények: görcs, agyhártyagyulladás, Guillain-Barré szindróma (akut ideggyulladás, ami a végtagok bénulását okozza, súlyosabb esetben 24 órán belül teljes bénuláshoz vezethet), az Aliz Csodaországban szind­róma (egy migrén roham következtében a térérzékelés felborul, fejfájás), hepatitisz, szívburok-gyulladás, tüdőgyulladás és vérszegénység.

Megjegyzés

Azt feltételezik, hogy a mononukleózis elősegíti a szklerózis mul­tiplex kialakulását. Habár bizonyított, hogy a szklerózis multiplexes betegek pozitívak a vírusra nézve, a pozitív mononukleózis vírus még nem jelenti a szklerózis multip­lex megbetegedést. A statisztikák szerint a szklerózis multiplex a lakosság kevesebb, mint 1%-át érinti, míg az Epstein-Barr vírus 95%-ban van jelen. Természetesen a vírus önmagában nem jelenti a szklerózis multiplex megbetegedést.

Azt feltétele­zik, hogy ugyan nincs közvetlen szerepe a szklerózis multiplex kialakulásában és a neurológiai betegségekben, de a vírus arra hat, aki genetikailag hajlamos rá, és serkenti a fertőző limfocita B aktivizálódását. Ezek az immunsejtek, amelyek képesek a köz­ponti idegrendszerbe behatolni, felelősek azért az immunreakcióért, amelyek az idegszöveteket károsítják. Mégis, ahogyan ismeretlenek a szklerózis multiplexet kiváltó okok, ugyanígy az Epstein-Barr vírusfer­tőzésekhez köthető mechanizmusokat is homály fedi.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.