• mandulagyulladás
• torokgyulladás

Mandulagyulladás, torokgyulladás kezelése, szövődmények, idült mandulagyulladás

A heveny (akut) torok- és mandulagyulladások a leggya­koribb fertőző betegségek közé tartoznak. Minden életkorban, elsősorban ősszel, télen és kora tavasszal előforduló fertőzések, me­lyeket felnőttkorban 90%-ban, gyermekkorban 60-75%-ban vírusok okoznak, gyakran egyéb felső légúti fertőzéshez társultan. Emberről emberre rövid, 1-4 napos lappangási idővel, cseppfertőzéssel és a beteg váladékaival szennyezett tárgyak útján terjedhetnek, elsősorban a kezeletlen betegség első 2-3 napja alatt.

Baktérium vagy vírus?

A baktérium és vírus okozta légúti fertőzések elkülönítése rendkívül nehéz, így a kezelés meghatározása (adjunk-e antibiotikumot vagy ne?) sem könnyű. Baktériumfertőzés esetén a vezető kórokozó a Strepto­coccus pyogenes nevű baktérium, mely 3 éves kor alatt ritkán okoz mandulagyulladást. A diagnózist a gyermek panaszai, a klinikai tüne­tek, a torokkép megtekintése és a nyak tapintása alapján állítjuk fel.

Streptococcus okozta mandulagyulladásra utaló leggyakoribb klinikai tünetek (3 év felett):

• hirtelen kialakuló torok, illetve nyelési fájdalom,
• mandulákon megjelenő lepedék, mely lehet pettyezett, ritkán összefolyó,
• fájdalmas, tapintásra érzékeny nyaki nyirokcsomók,
• a nyelvcsap gyulladása, bevérzésekkel a lágyszájpadon, szájnyálkahártyán,
• málna- (eper)szerű, duzzadt, piros nyelv,
• láz, fejfájás,
• hasi fájdalom, hányás.

Ha a fenti tünetek mellett az arcon száj körüli sápadtság, a hajla­tokban apró kiütések jelentkeznek, akkor a Streptococcus pyogenes okozta klasszikus kórkép, skarlát alakult ki. A klinikai diagnózist alátámaszthatjuk a streptococcus antigén kimutatásán alapuló gyorsteszt, esetleg a garatváladékból végzett tenyésztés Strepto­coccus pyogenes pozitivitása, illetve laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Hasonló tüneteket egyéb betegségek, így úgynevezett mononucleosis infectiosa, egyéb vírusos mandulagyulladások is okozhatnak, melyek másfajta kezelést igényelnek.

A heveny torok- és mandulagyulladás kezelése

A Streptococcus pyogenes okozta fertőzések antibiotikum kezelésének célja hármas: elsősorban az úgynevezett streptococcus-utóbetegségek (rheumás láz, vesegyulladás, szívbelhártya-gyulladás, stb.) elkerülése, másrészt a fertőzés tüneteinek gyors enyhítése, ezzel a korai gennyes szövődmények megelőzése, har­madrészt a kórokozó terjedésének megakadályozása. Az antibio­tikum kezelés elsősorban a Streptococcus pyogenes ellen irányul, így elsőként penicillin származékokat választunk, mivel ma is haté­konyak ezek ellen a baktériumok ellen.

Mennyi ideig tartson a kezelés?

Általában 7-10 napos kezelés javasolt, naponta kétszer-háromszor alkalmazva, a készítménytől függően. A penicillin kezelés során várható siker aránya 90-95%. Az antibiotikum kezelés akkor is megelőzi a rheumás láz kialaku­lását, ha a tünetek kezdetétől számított 8-9. napon kezdi el a beteg az antibiotikum szedését. Ez a veszélytelen késés lehetőséget ad a laboratóriumi leletek eredményének bevárására kétes klinikai diagnózis esetén.

A penicillinkezelés sikertelen lehet, ha a gyer­mek nem megfelelő ideig, nem megfelelő mennyiségben kapta az antibiotikumot, illetve a garatnyálkahártyában és a mandulákban jelenlévő, kóroki szereppel nem rendelkező baktériumok elbontják a penicillint, valamint nem a Streptococus pyogenes a kórokozó. Számos egyéb antibiotikum-csoport (II. generációs cefalosporinok, makrolid szerek, stb.) is alkalmas lehet a kezelésre. Előnyt jelenthet a napi kevesebb gyógyszerbevétel és a rövidebb (5-7 napig tartó) kezelési idő, illetve esetleges penicillin allergia esetén is adhatók.

Tüneti kezelések

Tüneti kezelésként láz- és fájdalomcsillapításra ibuprophen, dic­lofenac, acetaminophen, paracetamol készítmények (szirupok, csep­pek, kúpok, tabletták) adhatók, 12 éves kor alatt aspirin nem ajánlott. Folyékony, pépes étrend, bő folyadékpótlás és fizikai kímélet javasolt.

Lehetséges szövődmények

A visszatérő torok- és mandulagyulladások elsősorban újra-fertőződés következményeként alakulnak ki, de előfordulhatnak a nem megfelelő antibiotikum kezelés miatt is. A heveny strepto­coccus okozta torok- és mandulagyulladás szövődményei ritkák, ám azonnali kórházi felvételt és ellátást igényelhetnek, például a mandula körüli tályog, szepszis, és az anyagcsere felborulása miatt jelentkező hányás esetén. Kezeletlen esetekben kialakulhatnak a már említett streptococcus utóbetegségek.

Idült (krónikus) torok- és mandulagyulladás

Idült mandulagyulladásról akkor beszélünk, ha évente legalább 6-7 heveny torok- és mandulagyulladás fordul elő, vagy a megelőző két évben évente 5, illetve a megelőző 3 évben évente 3. Ma­gyarországon óvodás és iskolás gyermekkorban az egyik leggya­koribb idült betegség. A krónikus mandulagyulladás legjellemzőbb kórokozói az adenovírusok. Bakteriális felülfertőződés előfordulhat, melyet többnyire a Streptococcus pyogenes okoz.

A klinikai képen alapuló diagnózis bizonytalan, ezért fontos a kórelőzmény, melyben gyakori, visszatérő heveny mandulagyul­ladások, rossz közérzet, hőemelkedések, nehezen magyarázható lázas állapotok szerepelnek. Nem ismerünk olyan vizsgálóeljárást, mely egyértelműen igazolná a kórképet.

Vírusok okozhatnak lepe­dékkel járó mandulagyulladást, ugyanakkor az iskolás gyermekek streptococcus okozta mandulagyulladásainak kétharmada nem jár lepedékképződéssel. A mandulák környékéről kisugározhat fül­fájdalom (és fordítva). Az úgynevezett gócbetegségek, így ízületi panaszok, bizonyos bőrbetegségek, foltos hajhullás, vesebetegsé­gek, szívbelhártya-gyulladás stb. esetén is felmerül a krónikus mandulagyulladás kóroki szerepe.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.