• fogak
• gyermek
• sérült gyermek

Fogak: rendellenességek és sérülések gyermekkorban

Rendellenességek: a fogzás során előfordulhat a fogak számában eltérés (a normális fogsorhoz képest kisebb vagy nagyobb mértékben, a fogak alakjában és méretében, a fogak kitörésében és a fogak belső szerkezetében. A fogak lehetnek kalciumhiányosak, vagy hiperfluor tartalmúak.

A legjelentősebb eltérések a következők:

• Anodonsia: a fogak nem bújnak elő, mert a magzati élet során nem alakultak ki a fogcsírák. Ez általában veleszületett rendellenesség vagy genetikai elváltozás.
• Amelogenesis imperfecta: a fog­zománc hibája, ami áttetsző, vagyis kilátszik a dentin sárgás színe. A fogak szokatlanul kicsik, foltosak, kivájtak, könnyen elromlanak és töredeznek. Ehhez a rendellenességhez általában más zavar is társul. Mind a tejfogak, mind a maradó fogak ilyenek, genetikai eredetű.
• Újszülöttfogak: valódi tejfogak, az élet első hónapjában bújnak elő, csak akkor döntenek a kihúzásukról, ha zavart okoznak a szopásban, kárt tesznek a mellbimbóban, vagy megsebesítik a baba nyelvét.
• Veleszületett fogak: a baba foggal születik. Általában az alsó metszőfo­gakkal, amelyek korábban előjönnek, de az is lehet, hogy létszámon felüli fogai vannak, amiket ki kell húzni. Azt tartják, hogy genetikai oka van (nagy­részt lányoknál fordul elő).
• Extra fogak: egy vagy kettő a normál fogakon kívüli fog, ezek leggyakrabban felső metsző- vagy szemfogak.
• Dentinogenesis imperfecta: hibás dentinképződés; az alacsony kalcium­tartalom miatt a fogak elszíneződnek (gyakran kékesszürkére vagy sárgásbar­nára), áttetszővé válnak. Gyengébbek, mint a normális fog (gyorsan romla­nak, töredeznek, hamar kihullanak). Ez a probléma mind a tejfogakat, mind a maradó fogakat érinti. Annak el­kerülése érdekében, hogy túl korán tönkremenjenek, a maradó fogakat rögtön egy védőanyaggal vonják be. Ezt a rendellenességet egy domináns genetikai hiba okozza.
• Hypocalcificatio: a fogak felszínén fehér, opálos, sima foltok jelennek meg. Általában hosszú betegség után alakul ki, vagy anyatejjel táplált babáknál, ha az anya alultáplált.
• Fogzománchiány: a fogak felszínén bizonyos helyeken nincsen fogzománc. Ritka jelenség, olyan betegségekhez kapcsolódik, mint a pajzsmirigy-túlter­melés, súlyos fogtályog, súlyos fertőzések. Általában felnőttkorban fordul csak elő.
• Méret. Az átlagosnál nagyobb fogak vagy az átlagosnál kisebb fogak.

Fogsérülések

A járni tanuló és sokszor elbotló kisgyermekeknél gyakran előfordul. Az első játékok is balesetet okozhatnak, ráadásul mivel a kisgyermek még nem tud jól esni, az arcát könnyen beütheti. Ezért a metszőfogak sérülése nem ritka. A tejfogakban történő károsodások a szer­kezetben okozhatnak eltérést, a maradó fogak helyzetének kialakulása nem lesz megfelelő. A sérülések nagysága attól függ, hogy a fog milyen erős tárggyal ütközött és milyen irányból. Sajnos csak a maradó fogak előtörése után lehet megítélni, hogy mennyire volt súlyos a sérülés.

Általában azonban a tejfogak megsérülésének nincs következménye a maradó fogakra. A tejfogak idő előtti elvesztése – kihúzá­sa, kitörése, kihullása – okozhatja, hogy a maradó fogak nem megfelelően ren­deződnek, ferdén, vagy torlódva jönnek elő. Ezért, amikor kiesik egy tejfog, meg kell vizsgáltatni a fogorvossal, hogy az állkapocscsont nem sérült-e, ahonnan a maradó fogak törnek majd elő.

A tejfog elszíneződése egy baleset után annak a jele, hogy a fog már nem él. Ezért a fog előbb vagy éppen később fog kiesni. Előfordulhat, hogy baleset következtében a baktériumok behatolnak a fog gyökeré­hez, ahol gennyes fertőzés alakulhat ki. A gennyzacskó gyakran átszakítja az ínyt és ínysipolyt okoz, vagy tályog keletkezik.

Terápia

A fogorvos tanácsain kívül sérülések esetén általában gyulladáscsök­kentő gyógyszereket adnak (paracetamol, ibuprofen). Sipoly vagy tályog esetén a fogorvos antibiotikumot ír fel, rosszabb esetben sebészeti beavatkozásra van szük­ség. A fogat egészen a kieséséig kezelni kell, amikor majd a maradó fog lép a helyére, ami már biztosan egészséges lesz.

Homeopátia

Az Arnica 5CH a gyulla­dás és a fájdalom ellen hat: rögtön a sérülés után be kell venni, majd nagyon gyakran (óránként) alkalmazni, amíg a fájdalom nem csökken.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.