Ásványi anyagok és rostok a gyermek életében
Kis mennyiségben vannak jelen az emberi szervezetben: a csontokban, a fogakban, az izomzatban, az agyban, a szívben. A fehérjékben, az enzimekben és a vitaminokban is megtalálhatók, és szerepük van szinte az összes biológiai folyamatban: az idegi impulzusok továbbításában, az izom- és szívösszehúzódásokban, a légzésben, a testhőmérséklet fenntartásában stb.
Ásványi sók
Az ásványi sók tehát nélkülözhetetlenek számunkra, és szervezetünkbe a gyümölcsök, zöldségek, algák, tengeri sók, a búzacsíraolaj, a sörélesztő, a tojás, a teljes gabona, a hal és a hús fogyasztásán keresztül jutnak be. A gyerekeknek naponta ötször kellene az évszakra jellemző és friss zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztaniuk. Csak a változatos étrenddel tudjuk biztosítani, hogy minden – a szervezet működéséhez szükséges – mikro- és makroelemet bejuttassunk a testünkbe.
Az elkészített salátát, a felvágott gyümölcsöt igyekezzünk azonnal elfogyasztani, mert óráról órára a bennük lévő vitamin- és ásványianyag-tartalom folyamatosan csökken. Ugyanezen okból figyeljünk arra is, hogyan készítjük el az ételt: például a zöldségleves levét is mindig használjuk fel, mert a főzőlében értékes anyagok vannak.
A rostok biztosítják a megfelelő bélműködést
A rostok a növényi eredetű ételekben találhatók nagyobb számban. Ezeket az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így felszívódni sem tudnak. A gabonafélékben, a zöldségekben és a gyümölcsökben találhatók és fontos szerepet töltenek be a bélrendszer megfelelő működésében. A helyes étrendben, egyensúlyban vannak a finomított és a növényi rostokban gazdag ételek. A rostok beviteléhez a gabonaféléket, a hüvelyeseket (bab, borsó), a zöldségeket (zeller) és a gyümölcsöket javasoljuk (füge, aszalt sárgabarack, datolya, szilva, áfonya).
A füstölési pont, az akrolein és a repceolaj
Ez a szervezetbe kerülve megnöveli a kardiovaszkuláris betegségek és a vérszegénység kialakulásának kockázatát. Minthogy a repceolaj nagyon olcsó, sok gyorsétteremben és menzán ezt használják, a melegítés során keletkezett mérgező anyagok tehát benne vannak az élelmiszerekben (az elősütött ételekben, a chipsekben, a pattogatott kukoricában stb). Mindezek jussanak eszünkbe, amikor ezeket a termékeket fogyasztjuk, illetve adjuk a gyermekeinknek.
Ezért lehetőleg otthon is kerüljük a 180°C feletti sütés-főzést, ha mégis szükség van rá, használjunk szőlőmagolajat, napraforgóolajat vagy kukoricaolajat, amelyeknek a füstölési pontja 220-245 °C körül van. Az extra szűz olívaolajat hagyjuk meg nyers fogyasztásra, habár füstölési pontja 210-240°C között van.
A legfontosabb ásványi anyagok
- Kalcium+foszfor: a csontváz és a fogak felépítésében vesznek részt. Ezek az anyagok akkor tudnak felszívódni, ha 1:1 arányban jutnak be a szervezetbe. Mindehhez szükség van a D-vitamin jelenlétére is.
- Króm: segít megelőzni a cukorbetegség kialakulását; a mogyoróban, a tojásban és a sajtban található.
- Vas: lehetővé teszi az oxigén és a szénsav szállítását a vörös vértestekbe, elősegíti a normális anyagcserét. Ha kevés van belőle, akkor vérszegénység alakulhat ki. A húsban lévő vas könnyebben felszívódik, mint a növényekben található. Vas van a tojássárgájában, a hüvelyesekben, az aszalt gyümölcsökben, a szójában, a lisztben, a zabpehelyben. Az étrend-kiegészítő gyógyszereket (vasas só alapú) két étkezés között kell bevenni.
- Fluor: a szelénnel és a mangánnal együtt a fogszuvasodás ellen véd, de csak a megfelelő szájhigiéné mellett.
- Jód: a pajzsmirigy megfelelő működése miatt hasznos, megtalálható a halban; a zöldségekben lévő koncentrációja a földterület minőségétől függ.
- Magnézium: a fehérjék és zsírok szintézisébe, valamint az energiatermelő folyamatokba avatkozik bele; megtalálható a hüvelyesekben, a teljes gabonákban, a leveles zöldfélékben és a banánban.
- Molibdén: kis mennyiségben jelen van a szervezetben (9 mg), a máj sejtjeiben lévő néhány enzim működését segíti; megtalálható a tejben, a hüvelyesekben és a gabonafélékben.
- Nikkel: stabilizálja az örökítőanyagokat, az RNS-t és DNS-t, a cinkhez és a kobalthoz társulva az ízérzékelést irányító fehérjék működését segíti.
- Kálium: az idegi impulzusok közvetítésében vesz részt, az izomsejtek működésére hat (a szívre is), a vízegyensúly szempontjából is fontos; megtalálható a gyümölcsökben, a nyers zöldségekben és a teljes gabonában.
- Szelén: antioxidáns hatású; a halban, a rákban, a tojásban, a gabonafélékben és a zöldségekben nagyobb mennyiségben van jelen.
- Nátrium+klór: számos anyagcsere-folyamathoz, valamint a vérnyomás egyensúlyának fenntartásához szükségesek. A javasolt napi nátriummennyiség 4,5 gramm.
- Cink: ha hiányzik a szervezetből, növeli a fertőző betegségekre való hajlamot, ezenkívül fontos szerepet tölt be a bőrképződésben, a reprodukcióban, az egészséges nemi életben, az endokrin-, valamint az immunrendszer működésében.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.