• hipertónia
• hipertónia kezelése
• orvosi vizsgálatok
• vizsgálat

Milyen vizsgálatok szükségesek hipertónia esetén?

A laboratóriumi vizsgálatok célja a betegség kórerede­tének tisztázása, a kardiovaszkuláris kockázati ténye­zők, valamint a hipertónia okozta szövődményekre utaló tünetek megállapítása. A hazai és nemzetközi társaságok által előírt vizsgálatokat ún. minimális vagy alapvizsgálatoknak nevezzük.

A vese-, illetve hormonbetegségek jelenlétét, a szövődményeket, a társbetegségeket, a kockázati tényezőket nem csak a magas vérnyomás – betegség megjelenésekor, hanem folyamatosan, ismételten ajánlott ellenőrizni.

Vizeletvizsgálatok:

Teljes vizelet analízise (vizelet koncentrálóképesség, pH, fehérje, cukor, aceton, mik­roszkópos üledék), indokolt esetben bakteriológiai tenyésztés.

Vérvizsgálatok:

Vérkép (vörösvérsejtszám, haemoglobin, haematokrit, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám), kreatinin, karbamid nitrogén, szérum nátrium és kálium, vércukor (éhomi és étkezés utáni), összkoleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid, húgysav szintjének meghatározása.

Vesebetegségek

Krónikus vesebetegekben, illetve vizelethajtók adását követően a szérum nátriumtartalma csökken. A szérum kálium szint csökkenhet a mellékvesekéreg fokozott működésekor és vízhajtók adását követően, és emelkedhet bizonyos vesebetegségekben és néhány gyógyszer adásakor. A kreatinin és maradéknitro­gén érték emelkedett lehet vesebetegségekben, izom­károsodás esetén.

A szérum húgysav tartalma vege­táriánusokban csökken, emelkedik köszvényben és a magas vérnyomás betegség veseszövődményeiben, valamint néhány vérnyomáscsökkentő adását követően is. A szérum kalcium csökken egyebek mellett krónikus vesebetegségben, D vitaminhiányban és emelkedik a mellékpajzsmirigy fokozott működésekor. A szérumban a zsírok, így a koleszterin, HDL-kolesz­terin, LDL-koleszterin és triglicerid vizsgálata a rizikó­faktorok megítélése miatt fontos.

Máj működése

A máj műkö­déséről a GOT (ÁSAT), GPT (ALAT) és a gamma-GT adhat információt, mely utóbbi alkoholfogyasztást követően, illetve a májkülönböző eredetű károsodásai esetén emelkedett. A vércukor meghatározása a bel­gyógyászati laboratóriumi diagnosztika és a kardiovaszkuláris kockázatfelmérés mindennapos alapvizs­gálata. Kóros éhgyomri vércukorérték (> 7,0 mmol/1) esetén cukorterheléses vizsgálat javasolt.

Speciális vizsgálatok magas vérnyomás esetén

A vizsgálatok elvégzése során a vesék, és a szív működését értékeljük. A legfontosabb vesevizsgálatok az ultrahang, az izotóp vizsgálat, és a vese ereinek fes­tése. A szívvizsgálatok közül leggyakrabban a szív ultrahang vizsgálatát, esetleg „holter-monitorozását”, terheléses EKG vizsgálatát végezzük.

• A hasi ultrahang vizsgálata a vesék alakját, nagyságát mutatja meg pontosan. Nehezen beállítható, súlyos, illetve szövődményes hipertónia gyanúja esetén vé­gezzük. A féloldali, vagy kétoldali kisebb vese, a mel­lékvese megnagyobbodása másodlagos hipertónia mellett szólhat. Minden vese- illetve húgyúti betegség gyanújánál kötelező vizsgálat.
• A vese izotópos vizsgálata veseér-eredetű hipertó­niában segíthet a pontos diagnózis kialakításában. A szervezetbe olyan (kis mennyiségű) sugárzó anyagot (izotópot) juttatnak vénásan, mely a vesében halmozódik, így annak alakját kirajzolja. Ezt szcintigráfiának nevezzük. Műszerrel (gamma kamera) pon­tosan mérhető, hogy hogyan áramlik be, és ürül ki a veséből a sugárzó anyag, így a veseartériák áramlá­sáról és a vesék kiválasztó működéséről a legjobb felvilágosítás kapható.
• A veseangiográfia a vesék ereinek folyékony kontrasztanyag-feltöltéses vizsgálata azokban az esetekben indokolt, amikor a veseartéria szűkületé­nek alapos gyanúja merül fel a hipertónia okaként.
• EKG: a hipertónia betegség szívritmuszavart, szív­kamraterhelést, szívizom oxigén-ellátási zavart (hiányt) okozhat, ezekre a szív elektromos működését ábrázoló EKG alapján lehet következtetni. A hipertó­nia betegség okozta elváltozások értékelése során alapvizsgálatnak tekintjük a 12 elvezetéses EKG-t és a ritmusanalízist. A szívfrek­vencia mérése, az inger­képzés helye, az ingervezetés módjának meghatározása után az egyes hullámokat külön is értékeljük.
• Mellkasröntgen: a radiológiai vizsgálattal megítél­hető, hogy mennyire nagyobbodott meg a balkamra (esetleg már következményesen a jobbkamra is) a hi­pertónia okozta terhelés hatására. Súlyos szívelégtelenségben, a tüdőkben majd a mellüregben folyadék jelenik meg (ezt pangásos szívelégtelenségnek nevez­zük), a röntgen erről is tájékoztat.
• A szív ultrahangos vizsgálata: (echocardiographia) a hipertónia okozta kamrafal-vastagodás, szívizom mozgás és a billentyűk következményes károsodásá­nak megítélésére alkalmas. Tartós hipertónia okozta szívérintettség esetén echocardiographiás vizsgálattal igazolható körkörös diffúz megvastagodás (hipertrófia) alakul ki, melynek során mind a kamrafal, mind a szívüregeket elválasztó fal működése károsodik. Az újabb színkódolt Doppler-echocardiographok segítségével az áramlási viszonyok, a relaxá­ciós zavarok pontos meghatározása lehetséges.
• A komputer-tomográfiás (CT) vizsgálat a másodla­gos hipertóniák, a mellékvesekéreg és -velő dagana­tainak felderítésében, azok helyének megállapításában használatos. Az agyalapi mirigy megítélése, a balkam­ra funkciója, esetleges thrombusa mágneses magrezo­nancia impedancia (MRI) segítségével mérhető.
• A szemfenéki kép az érkárosodás mértékét jelző megbízható, ismételhető, alapvető vizsgálat a betegség súlyosságának és progressziójának megítélésére. A szemfenéki kép szemtükörrel történő vizsgálata 1898 óta használt módszer az erek állapotának megítélésére.
• Vizelet- és vérvizsgálatok. A műszeres vizsgálatok mellett szükség lehet azonban speciális vizelet- és vérvizsgálatok elvégzésére is.
• Hormonvizsgálatok: A magas vérnyomás – betegség speciális vér- és vizelet vizsgálatainak fontos részei a hormonvizs­gálatok, melyeket endokrinológiai laboratóriumok­ban végeznek. A vizelet noradrenalin, adrenalin, vanilmandulasav értékei a mellékvesevelő működé­séről adnak felvilágosítást. A mellékvesekéreg leg­fontosabb hormonjának (kortizol) napszaki ingado­zása a mellékvesekéreg működésének érzékeny mutatója. A kóros kalcium- és foszforürítés, az emel­kedett parathormon (PTH) szérumszint a mellékpa­jzsmirigy megbetegedésére utalhat. A prolaktin, tesztoszteron, trijódtironin (fT3), tiroxin (fT4) értékek a hormonbetegség egyes zavarainak finom elkülöní­tésére adnak lehetőséget.

A társszakmák segítsége nélkül gyakran nem határozható meg a további teendők sora. A konziliáriusi vizsgálatok magukban foglalhatják a részletes szemészeti, ideggyógyászati, urológiai, nefrológiai (belgyógyászati vesebetegségek), sebészeti, nőgyó­gyászati, endokrinológiai vizsgálatokat is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.