Gasztroenterológia

Salmonellosis (Bakteriális colitis)

A salmonellák az Enterobacteriaceae családba tartozó Gram-negatív mozgó pálcák, antigénjeik alapján több mint 2400 szerotípust tudunk megkülönböztetni. Az emberben egyes fajok gastroenteritist, mások súlyos, bakteriemiával járó lázat okozhatnak.

Epidemiológia

A Salmonella Typhi és a S. Paratyphi csak az emberek­ben patogén, szoros kontaktus útján terjedhet. Az egyéb salmonellák fertőzött, nem kellően hőkezelt étellel vagy fertőzött víz útján terjednek. A leggyakoribb gastroen­teritist okozó törzs a S. Enteritidis. Lázat leginkább a S. Typhi, ritkábban a S. Paratyphi és a S. Choleraesuis okozza. Magyarországon a leggyakoribb salmonellosist okozó törzsek a S. Enteritidis és a S. Typhimurium. Évente 8-9000, főként gyermek és idős beteget jelente­nek be, május és szeptember között.

Patogenezis

Az infektív dózis függ az ember aktuális gasztrointeszti­nális státuszától, általában 102-106 baktérium. Gastroen­teritis esetén a bélhámsejtekbe jutó baktériumok fokozott szekréciót, a granulociták béllumenbe való átjutását ered­ményezik. A láz kialakulásáért a baktériumok makrofágokba való bejutása, túlélése és szaporodása a felelős.

Patológia

Érintett lehet az ileum, az appendix és a colon is. A bélfal megvastagodott, a hiperplasiás Peyer-plakkok előemelkednek, felettük aftózus fekélyek jelennek meg. Hosszanti és mélyre terjedő fekélyek mellett ki­alakulhat murális nekrózis. Komplikációk: perforáció, toxikus megacolon, szuppuratív mesenterialis lymp­hadenitis.

Mikroszkóposan akut infekciózus colitis mutatko­zik, sok histiocitával, relatíve kevés granulocitával. Hiperplasiás Peyer-plakk, mélyre terjedő fekély, nekrózis, granuloma kialakulása színezheti még a szöveti képet.

Klinikai kép

A gastroenteritis 8-48 órával a fertőző dózis bekerü­lését követően hányingerrel, hányással, hasmenéssel kezdődik. A széklet lehet vizes, nagy mennyiségű, koleraszerű vagy kisebb mennyiségű, nyálkás, véres, dizentériaszerű. Ritkán előfordulhat pseudoappendicitis és toxikus megacolon. 3-5 nap alatt magától gyó­gyulhat a betegség, de antibiotikum adása nélkül 4-5 hétig, ritkán 6 hónapig tünetmentes ürítés maradhat fenn. Az enterális láz 7-21 napos inkubációt követően néhány napig tartó hasmenéssel, nem ritkán székreke­déssel kezdődik. Ezután a beteg belázasodik, a bakté­riumok kimutathatók a vérből.

Metasztatikus fertőzé­sek révén a colon Peyer-plakkjai kifekélyesednek, vér jut a székletbe. Ez a tünetek jelentkezésétől számított 3. héten alakul ki. Nem specifikus tünetként fejfájás, izomfájdalmak, hepatosplenomegalia jelentkezik. A hasfal bőrén rózsaszín foltok jelennek meg. A tünetek 4 hét után megszűnnek, de étvágytalanság, fogyás hóna­pokig fennmaradhat.

A betegek 10%-ánál relapszusra lehet számítani. Szövődményként bélperforáció, vese-, máj- és szívműködési zavar léphet fel. A betegség gyó­gyulása után hetekkel reaktív arthritis jelentkezhet. A salmonellák az epehólyagban megtelepedve krónikus hordozást tarthatnak fenn. Immunszupprimált bete­gek esetében a salmonellák sokkal súlyosabb, akár ha­lálos fertőzést is okozhatnak.

Diagnózis

A gastroenteritises formánál a székletből, láz esetén a vérből, esetenként a vizeletből lehet a kórokozót kite­nyészteni. Az enterális láz formánál a betegség lefolyá­sának megfelelően az első héten a székletből, majd a vér­ből, végül ismét a székletből mutatható ki a kórokozó. A székletben mikroszkópos vizsgálattal gennysejtek látha­tók. A betegség bejelentése kötelező.

Differenciáldiagnózisban a trópusokról visszatérő beteg esetében láz, hasi fájdalom, hepatosplenomegalia esetén a Salmonella-fertőzés mellett ki kell zárni a ma­lária, amőbás májtályog, visceralis leishmaniasis és a dengue-láz (trópusi és szubtrópusi területen, moszkitó által terjesztett vírusfertőzés) lehetőségét. Ki kell zárni az egyéb enterális kórokozók, megelőző kórházi kezelés­nél a Clostridium difficile kóroki szerepét.

Terápia

Gastroenteritis esetén antibiotikum adása nem indo­kolt, csak folyadék- és elektrolitpótlás szükséges. Kivétel ez alól az újszülött, az 50 év feletti és az immunszuppri­mált, a szívbillentyű-hibával, érrendszeri anomáliákkal (grafitok) rendelkező beteg és a protézisbeültetés utáni állapot. Felnőttek kezelésére per os vagy iv. fluorokinolon, trimethoprim/sulfamethoxazol, amoxicillin adható 2-3 napig, vagy amíg a láz fennáll. Gyermekek kezelése 3. generációs cefalosporin, trimethoprim/ Sulfametho­xazol alkalmas. Enterális láz esetén a kezelést 10-14 na­pig kell folytatni. A hastífuszveszélynek kitett személye­ket aktív védőoltásban kell részesíteni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.