Gasztroenterológia

Az anorectummotilitás-, illetve defekációs zavarok kezelése

Az inkontinencia kezelése

A székletszám és -állag beállítása. A székletállag kemé­nyebbé tétele alapvető eleme az inkontinens beteg kezelésének. A diétás anamnézis felvétele lehetőséget ad arra, hogy a hasmenést okozó, rendszerint magas fruktóz- és szorbitoltartalmú ételeket kiemeljük és elimináljuk.

Gyógyszeres kezelés

A loperamid, diphenoxylat opiátago-nista hatása révén a székletet formáltabbá teszi, ugyan­akkor emeli a belső sphincter tónusát. Fontos, hogy adekvát dózisban alkalmazzuk: pl. 2-4 mg 30 perccel étkezés előtt bevéve, napi maximum 16 mg-os dózisban. Társasági megjelenés előtt bevett loperamid csökkenti a kellemetlen balesetek lehetőségét, és segíti a beteg szo­ciális izolációjának elkerülését. Cholestyramingyanta csökkenti a postcholecystectomiás hasmenést. Az amitryptilin (20 mg/nap) hatékonyan csökkenti az inkontinenciascore-értékeket: a napi székletszámot és a rectum motoros működését.

Lokális kezelés

Idős, székrekedéses betegekben széklet-impaktáció hatására túlfolyásos hasmenés és az impaktátum által aktivált rectoanalis inhibitoros reflex miatt inkontinencia jelentkezik. Ezért ezekben a betegekben a végbél kitisztítását rendszeresen el kell végezni.

Erre kúp formában alkalmazott bisacodyl, glicerin jól használha­tó, illetve a végbél mechanikus kitisztításával biztosítani lehet a rendszeres székürítést, ami egyben a látszólagos inkontinens panaszokat is megszűnteti. A helyileg alkal­mazott alagonista phenylephrin képes emelni az anus-sphincter nyomását.

Biofeedback-kezelés

A biofeedback-kezelés lényege az operatív kondicionálás. Rectalisan felhelyezett ballon­katéterrel, manometriás rendszer segítségével a beteg megtanulja a külső sphincter összehúzását akkor, ha ballondisztenzió jelentkezik. Meg lehet tanítani arra is a beteget, hogy a „széklet” (ballon) érzékelésekor a ha­sizmot lazítsa, a külső sphinctert húzza össze. Ezáltal a hasűri nyomás csökken, a sphincterbarrier javul, ezáltal a nyomásgradiens a külvilág felé csökken, az inkontinencia enyhül.

A percepció javulását is el lehet érni a ballontérfogat tudatos, folyamatos csökkentésével. Több mint 500 betegen végzett prospektív vizsgálatban tüneti javulás volt elérhető az esetek 72%-ában. A javulás 1 évig kimutatható volt, az inkontinencia súlyossága csökkent vagy megszűnt, a nyugalmi és szorítási sphincter nyomás nőtt. A módszer hatásosságának további felmérése és validálása még folyamatban van.

Sebészi kezelés

A sphincterplasztika azokban az esetek­ben adja a legjobb eredményt, ahol a beavatkozást sike­rül a szülészeti sphinctersérülést követően mihamarabb elvégezni. Átfedő anterior sphincterplasztika az esetek 85%-ában hoz javulást, a betegek kb. 50%-a hosszú tá­von is kontinens marad.

Dinamikus graciloplasztika

Az anuscsatorna köré for­gatott m. gracilis folyamatos elektrostimulációja lezá­rást biztosít az anus csatornának. Az elektrostimulus során a II. típusú (gyorsan összehúzódó, hamar kifá­radó) rostokról átkapcsolás jön létre az I. típusú (las­san összehúzódó, nehezen fáradó) rostokra, ezáltal a lezárás teljes lesz.

A módszert Európában befogadták, az Egyesült Államokban azért nem, mert az operál­tak 60%-ában a módszer ugyan hatásos, de a súlyos szövődmények (28% fertőzés, 15% elektrostimulátor-probléma, 13% lábfájdalom) lépnek fel. A betegek 50%-ában az új barrier kimeneti akadályt képez székletürí­téskor. Mesterséges sphincter implantációja hasonlóan magas arányban okozott szövődményeket, de ezek to­vábbi tesztelése még folyik.

Ha a beteg életminősége rossz, szociálisan izoláló­dott, mindenképpen javasoljuk a colostoma felajánlását, mert jól rendben tartott stomával jobb minőségű életet élhet, mint inkontinensen.

Inkontinenciatermékek

Az eldobható szuperabszorbens anyagok forgalomba kerülésével az inkontinens betegek életminősége javult, bár elsősorban vizeletinkontinencia esetén tudnak igazán sokat segíteni. Az anusba helyezett dugószerű applikátorok segítségével a vizsgált betegek több mint 60%-ában volt tüneti javulás. Az applikátor rossz felhelyezése folytán jelentkező migrálás anustáji diszkomfortérzést okozhat. Székletürítést megelőzően a dugót a beteg eltávolítja az anusból.

Klinikai kipróbálás alatt állnak a következő eljárások: n. sacralis stimulációs kezelés, implantálható mikrosti-mulátor-beültetés, intrasphinctericus kollagén- vagy szilikoninjektálás.

A kimeneti obstrukció vagy medencefenék-diszfunkció okozta obstipáció kezelése

A defekációs zavarok okozta obstipáció kezelése attól függően változik, hogy funkcionális vagy strukturá­lis defekációs zavarról van-e szó. A mindennapi gya­korlatban első lépésben a székürítést elősegítő kúpok, beöntések és a különböző lubrikánsok (paraffinolaj, glicerin) alkalmazására kerül sor. Természetesen gondoskodnunk kell megfelelő rostbevitel biztosítá­sáról is.

Biofeedback-kezelés

A funkcionális defekációs zava­rok menedzsmentjében a leghatékonyabbnak a bio­feedback-kezelési eljárásokkal kombinált defekációs tréningek bizonyultak. A defekációs tréningek célja, hogy a betegeket a tréning során próbáljuk megtaní­tani azokra a helyes defekációs eljárásokra, amelyek sikeres székürítést eredményeznek. A biofeedback-ke­zelés során manometriás vagy EMG-s katéter segítsé­gével számítógépes monitor képernyőjén vizualizál­juk a székelés közben generált nyomásgörbéket vagy EMG-s jeleket.

A végbélbe helyezett ballon feltöltésével szimulált székürítésre vesszük rá a beteget, amelynek során megtanítjuk a gáttáj izomzatának erősítésére és a paradox kontrakciók elkerülésére, azaz arra, hogyan ürítse ki eredményesen a székletét úgy, hogy a külső záróizomzat ne kerüljön kontrakcióba. A beteg a szé­kelés során a képernyőről állandó vizuális feedbackben részesül, úgyhogy a tréning során állandóan korrigálni képes a székelési manővereket. A helyes székelési ma­nővereket az ismételt tréningek során addig gyakorolja a beteg, amíg ezek rögzülnek.

Sebészi kezelés

Az organikus defekációs zavarok, mint a rectum invaginációja, továbbá a jelentős reziduumot képző rectocele sebészi reszekciót, posterior colporrhaphiát, a rectovaginalis septum és a perinealis test re­konstrukcióját teszi szükségessé, akár implantátum beültetésével. Sajnos a műtétet követően nagy arány­ban rekurrálnak a tünetek (27-38%), illetve dyspareunia (33-92%), szexuális diszfunkció (18-25%) alakulhat ki. Rectumprolapszus esetén sebészi rectopexia válhat szükségessé.

A stomaképzés (appendix, coecum) és ezen ke­resztül az anterograd beöntés alkalmazása a legintraktábilisabb esetek kezelésére tartogatott módszer. Előnye a reverzibilitás, hátránya a beöntés kapcsán jelentkező mikrotrauma és az annak következtében fellépő hegesedés. Súlyosabb motilitászavarok mellett hatásossága elégtelen lehet. Ha a kimeneti akadály, jelentős tüneteket képez, a stomaképzést is fel lehet ajánlani a betegnek, ami sok esetben az életminőség javulását eredményezi!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.