Veszélyes vagy biztonságos

Hüvelykenet-vizsgálat – Mikor vizsgáltassuk meg magunkat?

Megéri a kellemetlenséget!

A hüvelykenet-vizsgálat sikerességének egyik titka az, hogy a méhnyakrák általában lassan fejlődik; a sejtek rákos elfajulása akár évekig is eltarthat. A rendszeres szűrés és nőgyógyászati vizsgálat ré­vén a kóros folyamat időben felfedezhető ahhoz, hogy a kezelés eredményes lehes­sen, és egyben minimálisra csökkenti annak veszélyét is, hogy egy tévesen negatív eredmény miatt túl sokat késsen a kezelés.

A hüvelykenet-vizsgálatot a méhnyakrák legkorábbi, legjobban kezelhető stádi­umban való kimutatására használják. Angol nyelvterületen Pap-tesztnek nevezik kidolgo­zója, George Papanicolau neve után. A vizs­gálatoknak az 1940-es évek végén történt bevezetése óta a méhnyakrákból eredő halá­lozási arány Észak-Amerikában több mint 70%-kal csökkent.

Újabb aggodalmak

A lenyűgöző eredmények ellenére évente sok ezer nő hal meg egy olyan betegségben, amely az orvosok szerint gyakorlatilag 100 százalékban gyógyítható – ha időben észlelik. Hogy miért? Egy felmérés szerint sok nő nem megy rendszeres nőgyógyászati vizsgálatra. Tovább rontják a helyzetet a nem megfele­lően végzett vizsgálatok, valamint az ered­mények téves értelmezése, és rendellenes vizsgálati eredmények esetén a további ellen­őrzések elmulasztása.

Mikor vizsgáltassuk meg magunkat?

A hüvelykenet-vizsgálatra minden olyan nőnek szüksége van, aki nemi életet él vagy valaha is élt. Az első közösülés után hat hónapon belül kell elvégeztetni az első tesz­tet, majd 6-12 hónap múlva a következőt. Ezután 1-3 évenként érdemes újabb szűrő­vizsgálatra menni.

Az évi rendszeres vizsgálat kiváltképp az aktív nemi életet élő nőknek ajánlott, ők ugyanis jobban ki vannak téve a betegséget előidéző vírusfertőzésnek. A vizsgálat nem­csak a rákot, hanem az egyéb fertőzést is kimutatja. A hüvelyi fertőzések könnyen átterjedhetnek a méhnyakra. A méhnyak gyulladás a menstruáló nőknél a leggyako­ribb, fiatal lányoknál alig fordul elő, és idős nőknél is ritka.

A hüvelykenet-vizsgálat kockázatmentes eljárás; a kenet levétele csak pár másodpercig tart. Az orvos sejteket kapar le a méhnyakról, majd azokat laboratóriumban vizsgálják meg.

Negatív vagy pozitív

A negatív eredmény azt jelenti, hogy a sejtek egészségesnek tűnnek. A pozitív eredmény ezzel szemben rendellenességre utal, s akár rák előtti vagy rákos állapotot is jelezhet. Po­zitív eredmény esetén újabb ellenőrzés szük­séges: újabb hüvelykenet, a méhnyak megte­kintésére alkalmas kolposzkópos vizsgálat, és méhnyakbiopszia (a méhnyakból kimetszett szövetminta mikroszkópos elemzése).

A pontosabb eredményekért

A szűrés azonban nem tökéletes, a hibás eredmények aránya elérheti az 5-20%-ot. Ez azt jelenti, hogy lesznek álpozitív és álnegatív eredmények is. Az álpozitív eredmény rend­ellenességet jelez ott, ahol valójában minden rendben van, az álnegatív pedig egészséges­nek mondja a rendellenes sejteket. A vizsgá­latok rendszeres elvégeztetése az álnegatív eredmények kiszűrése érdekében is fontos. Az emberi tévedések számának csökkentését és a hatékonyság növelését szolgálják a min­ták szűrésére, besorolására és ellenőrzésére kidolgozott programok.

A lehető legpontosabb eredmény érdeké­ben a vizsgálatot 10-20 nappal a menstruáció kezdete után végeztessük el. (A vér és a kilö­kődő sejtek megnehezítik a rendellenességek azonosítását.) A kenet levétele előtt két napig tartózkodjunk a nemi élettől, és ne alkalmaz­zunk hüvelybeöntést (irrigálást).

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.