• egészség
• életmódjavítás
• öregség

A test regenerálódó képessége – Egészségünk felújítása

A személyi igazolványunkban olvasható születési évszám, mely szerint éppen 53 vagy 67, vagy 81 évesek vagyunk, kőkemény tény, ám hála a szervezet csodálatra méltó, folyamatos regenerálódásának, testünk számos része ennél jóval fiatalabb.

Az élet egyik alapvető jelensége nyilvánul meg abban, hogy az elöregedett sejtek helyébe újak lépnek. Testünkben állandóan termelődnek a vér, a bőr, a haj, valamint szöveteink és szerveink új sejtjei; bizonyos testrészeink szinte naponta megújulnak. Valószínűleg sokakat meglep, hogy a láb izomzata vagy az emésztőrendszer szövetállománya csupán körülbelül 15 éves, hogy vörös vértestjeink, melyek az éltető oxigént szállítják, átlagosan csak 4 hónaposak, hogy a bőrfelszín sejtjeinek élettartama alig két hét.

Egészségünk felújítása

Márpedig ha a szervezet folyamatosan regenerálódik, mindenkinek lehetősége van arra, hogy késlekedés nélkül hozzáfogjon teste – vagyis egészsége – teljes körű „felújításához”.

Az, hogy mennyire lesz sikeres a tervszerű „renoválás”, nagyrészt rajtunk múlik. Igaz, a sejtek természetes megújulásának üteme a korral csökken, ám ha biztosítjuk a test „szerelőbrigádjainak” a megfelelő alapanyagokat és eszközöket (nevezetesen az egészséges táplálékokat), melyekkel munkájukat annak rendje és módja szerint elvégezhetik, és ezzel párhuzamosan távol tartjuk a munkájukat lassító vagy akár lehetetlenné tevő tényezőket (például a zsíros, cukros ételeket, a dohányfüstöt, az alkoholt, a stresszt, az inaktivitást), akkor a siker úgyszólván garantált.

Fogjuk munkára testünket

De hogyan segíthetünk? A szervezetnek a jelek szerint különféle karbantartó munkacsoportjai vannak. A kevésbé hatékonyt nevezzük el lassú brigádnak, a kellően hatékonyt fiatal brigádnak. A szakemberek szerint megválaszthatjuk, hogy melyik brigád dolgozzon. Hogyan? Testmozgással!

A kutatók azt feltételezik, hogy a fizikai aktivitás hiányát a szervezet ma is úgy értelmezi: tél van. Ne feledjük, hogy genetikai kódolásunk nem a modern életmódon alapul, hanem azon, ahogy távoli őseink sok tízezer évvel ezelőtt éltek! Akkoriban csak olyankor üldögélt nap-nap után az ember, ha beállt a hideg évszak, ha már nem lehetett gyűjtögetni, vadászni, halászni, s a család vagy a törzs meleg helyre húzódva pihent, a tavaszra várva. A szervezet téli üzemmódra tér át, s igyekszik minél kevesebb kalóriát elégetni. Ebben a fázisban lép színre a lassú brigád, amely csak a minimálisan szükséges fenntartási munkálatokat végzi el – ugyanakkor például a csontok vékonyodása vagy az izmok gyengülése ellen semmit sem tesz.

Az aktív életmód erősebb szervezetet igényel

Ám ha az ember felkel, és mindennap tevékenykedik, szervezetének ezt az üzenetet küldi: „Erősebb izomzatra, csontozatra és friss agysejtekre, ezek ellátásához pedig jó szívre, oxigénre és tápanyagokra van szükségem, mert éhes vagyok, és vadásznom kell, ráadásul a gyűjtögetésnek is itt a szezonja.” Ha az üzenet egyértelmű, megint a fiatal brigád lát munkához, s beindítja a kulcsfontosságú szervrendszerek karbantartását és az erős, új sejtek termelődését.

Az idősebb nők lekörözik a fiatalokat

Rajtunk múlik, hogy testünket elhanyagoljuk, vagy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy egészségét, vitalitását megőrizhesse. Nagy előny, hogy idősebb korban több idő kínálkozik az aktív életmódra. Az angliai Imperiai Rákkutató Alapítvány által végzett vizsgálat arra a meglepő eredményre jutott, hogy az idősebb nők rendszeresebben és többet mozognak, mint a fiatalok. Kimutatták, hogy a 65 év feletti angol nők közel fele napi rendszerességgel mozog, míg a 25-34 év közötti korosztálynak ez csak a negyedrészére igaz. Összességében az idősebb korcsoport kétszer annyit sportolt, mint a fiatalok, akik munkájuk miatt nehezebben találtak időt a testmozgásra.

Magyarországon siralmas a helyzet

Magyarországon drámai a testmozgás hiánya. Az emberek mindössze egyharmada mozog rendszeresen, pedig sportolási lehetőségekben nincs hiány. A felnőtt lakosságban a 18-64 év közötti férfiak 21%-a, a nőknek csupán 13%-a végez rendszeres testmozgást. Ezek az arányok az életkor előrehaladtával sajnálatos módon tovább romlanak.

A mozgás javítja a mentális funkciókat

Pedig a már többször említett Ian Robertson professzor szerint az idősebbeknél a testmozgás a szellemi képességek megőrzésében is létfontosságú szerepet játszik. Egy általa végzett kísérletben azok a 60 év felettiek, akik rendszeresen mozogtak, a következő három év során az időskori elbutulás semmilyen jelét nem mutatták, egy másik vizsgálatból pedig meglepő módon az derül ki, hogy négy hónapon át tartó, mérsékelten megterhelő aerobikozás után a mentális funkciók akár javulhatnak is.

Test és lélek egészsége összefügg, magyarázza dr. Robertson. A mozgás elősegíti, hogy az agyban új vérerek képződjenek, és hogy végbemenjen néhány olyan kulcsfontosságú idegrendszeri vegyület termelődése, mely serkenti az új sejtek kialakulását és új idegkapcsolatok létesítését.

A vidámság az egészségre is jótékony hatással van

A másik fontos tényező a vidámság és a társas kapcsolatok megőrzése. Akiknek ez sikerül, azok rendszerint tovább élnek, és egészségesebbek maradnak, még súlyos betegség, például szívroham vagy rák után is. Ezzel szemben a szorongás, a pesszimizmus, a magányosság növeli a komplikációk kialakulásának veszélyét, és idő előtti elhalálozást okozhat.

Naponta megújuló test

A stockholmi Karolinska Intézet egyik laboratóriumában dr. Jonas Frisen régészeti leletek és kőzetek korának megállapítására szolgáló módszerrel elemzi az emberi testet. A kutató a szén radioaktív izotópjának (C-14) szintjét méri a sejtekben hipermodern technikával. Az eredményeket összegezve dr. Frisen azt állítja, hogy míg az emberi test egyes szövetei már a születés előtt kialakultak, mások kora alig egy hónap.

A nagy mechanikai igénybevételnek kitett sejtek, például a bőr sejtjei, a vörösvértestek, valamint a gyomor- és bélnyálkahártyát alkotó sejtek gyorsan cserélődnek. A máj, amely minden falat ételt, minden korty italt és minden adag gyógyszert megszűr, és eltávolítja az esetleges mérgező anyagokat, alig másfél év alatt teljesen megújul.

A legöregebb szövetek

S hogy melyek a legöregebb szöveteink? A szívizom, a szemlencse belső állománya (magja), amely még a születés előtt alakul ki, valamint az agykéreg idegsejtjei. A svéd kutató becslése szerint sejtjeink átlagéletkora 7-10 év – vagyis testünk bármely életszakaszban igen fiatal összetételű.

Jó hír a cukorbetegeknek

A brüsszeli Vrije Egyetem diabéteszkutató központjának tudósai egerek hasnyálmirigyéből olyan őssejtet izoláltak, mely új inzulintermelő sejtek képződését indíthatja be – fontos hír ez a cukorbetegek számára, mert azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egy nap helyreállíthatják természetes inzulintermelődésüket, ami a gyógyszeres kezelést szükségtelenné teszi.

Létrejöhetnek új agysejtek

A legszenzációsabb hír körülbelül tíz éve érkezett, amikor az idegélettan kutatói megcáfoltak egy régi nézetet. Korábban a tudósok egybehangzóan azt állították, hogy az agy összes idegsejtje még magzati korban kialakul, újak legfeljebb kisgyermekkorban keletkezhetnek, s idővel a meglévő állomány pusztulni kezd. Ez a feltartóztathatatlan folyamat az öregedéssel járó szellemi leépülés előidézője. Ma már tudjuk, hogy az agyban – legalábbis annak bizonyos területein – mindig létrejöhetnek új, a korábbiaknál erősebb szinapszisok, idegpályák, sőt akár vadonatúj agysejtek is.

A cél: a regenerálódás elősegítése

Az eddigi vizsgálatok szerint a test regenerációs képességének és a „karbantartó brigádok” munkájának elősegítéséhez négy hatékony módszer áll rendelkezésre. E stratégiák újra meg újra felbukkannak cikksorozatunkban. Reméljük, hogy gyakori említésük nem hiábavaló, és sikerül meggyőznünk az Olvasót bizonyítottan életenergiát adó és egészségőrző erejükről.

1. számú módszer: Testmozgás

Tempós séta naponta, heti három alkalommal izomerősítő tornával kiegészítve. Mint említettük, izgalmas új kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a testmozgás a megfiatalodás forrása: hatására a szervezet regenerációs képessége új lendületet vesz, sőt a folyamat során új sejtek keletkezhetnek. Az alábbi szerveknek és szervrendszereknek származik a legnagyobb előnyük a rendszeres testmozgásból:

• Egy angol klinikai vizsgálat során a rendszeresen kondizó 70-esek ugyanolyan erősnek bizonyultak, mint a nem edző 28 évesek. Ha a kondizást abbahagyjuk (vagy el sem kezdjük), időskorban jelentős izomerővesztéssel kell számolnunk.
• Korábban a kutatók azt állították, hogy az időskorban tapasztalt szellemi leépülés az agysejtek pusztulásának elkerülhetetlen velejárója. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van: a testmozgás hatására aktiválódó agyi neurotrofikus faktor (BDNF) „tápoldatként” hat az agyra, s így az agysejtek megerősödnek, sőt akár újak is kialakulhatnak.
• Szív. A szívet és érrendszert fenyegető életmód (zsíros, kalóriadús étrend, tunyaság, dohányzás) hatására artériáink biológiai korukhoz képest akár 40 évet is öregedhetnek. A testmozgás a szívizmokat erőteljesebb összehúzódásra serkenti, javítja az artériák rugalmasságát, lassítja az érelmeszesedést.
• Csontjaink sűrűsége idővel csökken (évente körülbelül 2 százalékot; ez az időskorban gyakori csonttörések egyik oka). A kutatások szerint ugyanakkor a szervezet természetes csontépítő kapacitását erősítő gyakorlatokkal karban lehet tartani.

2. számú módszer: Stresszoldás, kapcsolatok fenntartása

Az ember agya a társas életmódhoz alkalmazkodott, hiszen az ősidőkben csak a csoportlét nyújtott fizikai biztonságot. Nem csoda, hogy aki magányosan él, idővel stresszessé válhat: tudatalattijában a tartós egyedüllét természetellenesként jelenik meg, amely bizonytalanná teszi a túlélést. Ennek hatására az agyban jellegzetes stresszvegyületek termelődnek, melyek arra sarkallják az embert, hogy tegyen valamit az egyedüllét ellen.

A stresszoldás, a társas kapcsolatok fenntartása óriási hatással lehet a szervezet regenerálódó-képességére. Álljon itt néhány tudományos bizonyíték:

• Azoknál a szívrohamon átesetteknél, akik családi körbe térhetnek haza, negyedakkora a kockázata egy második, végzetes infarktusnak, mint azok esetében, akiket csak az üres lakás vár.
• A kiterjedt baráti kapcsolatokkal rendelkező nők körében sokkal jobb az infarktus és a rák túlélési aránya, mint a magányosan élők között.
• Egy harvardi (USA) klinikai vizsgálat szerint sokkal kisebb az infarktus kockázata azoknak a szívbetegeknek a körében, akik korábban ugyan sokat szorongtak, de ma már tudatosan képesek a stresszhatások kiküszöbölésére.

3. számú módszer: Megfelelő táplálkozás

A szervezet nem tud regenerálódni, ha gyenge tápértékű nassolnivalókat, kalóriadús gyorsételeket, finomított cukrokat, fehér kenyeret, transzzsírokat és erősen feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk. A legmegfelelőbbek az antioxidánsokban gazdag gyümölcsök, zöldségek, a sovány fehérjeforrások, olajos húsú halak, diófélék és bogyók – a természet ajándékai, íme néhány bizonyíték élettani előnyeikről.

Ilyenek:

• Az étrendbe iktatott minden adag zöldség legalább 4 százalékkal csökkenti a szívbetegség kockázatát, az infarktusét pedig 3-5 százalékkal.
• Már az is 39 százalékkal mérsékli a cukorbaj kialakulásának veszélyét, ha napi 20-30 dkg gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk.
• Egy ausztráliai vizsgálat szerint a legkevésbé azok a hetvenesek ráncosak, akik a legtöbb friss terményt eszik.
• A Cambridge-i Egyetemen a kutatók közel húszezer ember vérének C-vitaminszintjét vizsgálták. Kiderült, hogy a korai halálozás kockázatát már napi 1 alma fogyasztása is 20 százalékkal mérsékelheti, két vagy több adag gyümölcs és zöldség fogyasztása pedig nagyjából felére csökkenti, életkortól, vérnyomástól és dohányzási szokásoktól függetlenül.

4. számú módszer: Az ellenhatások kivédése

Az aktív vagy passzív dohányzás és a mértéktelen italozás meghiúsítja a szervezet regenerációs törekvéseit. Az újabb vizsgálatok eredményei szerint azonban amint valaki felhagy e káros szokásokkal, szervezetének „karbantartó brigádjai” új erővel folytatják munkájukat, eleinte persze nehezebb körülmények között.

Leszokás hatásai:

• A dohányzás abbahagyása után néhány órával beindulnak a légutak, a szív és az érrendszer önregenerálódási folyamatai. A vérnyomás 8 órán belül közel a normális értékre süllyed, 24 órán belül csökkenni kezd a szívroham kockázata, egy hónap után javul a tüdőlégzés hatásfoka.
• Az agy akkor is regenerálódhat, ha a mértéktelen ivás károsította állományát. A Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy korábbi idült alkoholisták, akik közel hét éven át nem nyúltak a pohárhoz, az absztinensekhez hasonlóan teljesítettek az agyfunkciót mérő teszteken.
• Miután egy közepes méretű amerikai város éttermeiben és mulatóiban füstölési tilalmat vezettek be, jelentősen csökkent a szívrohamok aránya a nemdohányzók között. A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a passzív dohányzás ugyanolyan veszélyes az egészségre, mint az aktív.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.