Többször vagyok ideges és dühös, mint kiegyensúlyozott – Milyen hatása van rám?
A kár
A düh, az idegesség hatására stresszhormonok szabadulnak fel nagy mennyiségben, melyek emelik a vérnyomást, a vércukorszintet, gyengítik a szervezet ellenálló képességét, lassítják az emésztést, és általános rossz közérzetet okoznak. A stresszreakció természetes körülmények között rövid ideig fennálló állapot: a szervezet válasza a hirtelen felbukkanó veszélyre. A mai rohanó életmód azonban krónikus stresszt idézhet elő, mely nagyban befolyásolja az egészséget.
A kortizol viszontagságai
A Kaliforniai Egyetem (San Francisco, USA) kutatói kimutatták, hogy a túlzott mennyiségben termelődő kortizol – egy fontos stresszhormon – hatására több zsír rakódik le a hason és a deréktájon, s leküzdhetetlen vágy ébred az emberben, hogy sok zsíros és cukros élelmiszert egyen. Mindkét hatás szívbetegséget és cukorbajt okozhat. Közben a stresszhormonok testszerte csökkentik a sejtek inzulinérzékenységét, ami a vércukorszint emelkedését eredményezi. Egy három éven át tartó harvardi (USA) vizsgálatból, melyet 516 szívbeteg személy bevonásával végeztek, kiderült, hogy a legtöbbet idegeskedők körében 6 százalékkal gyakoribb az infarktus és az ebből eredő elhalálozás, mint a kiegyensúlyozott lelkiállapotúak között.
A stressz megemeli a vérnyomást
Annak a londoni vizsgálatnak az eredménye, melyet 34 anginás (koszorúér-szűkületes), illetve szívinfarktuson átesett férfi bevonásával végeztek, arra utal, hogy a stressz tartósan emeli a vérnyomást és a szívritmust. 14 vizsgálati alany esetében, akiknél a szívpanaszokat idegeskedés, düh vagy depresszió okozta akut stressz előzte meg, nőttek a vérben az érelzáródást előidéző vérlemezkék; valószínűleg ezért okozhat szívrohamot az érzelmi stressz az arra hajlamosaknál.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói 127 egészséges személy vizsgálata során megállapították, hogy egy gyulladásjelző markerfehérje, a CRP szintje 2-3-szor magasabb azoknak a vérében, akik idegesek vagy indulatosak, mint a nyugodt emberek szervezetében. Minél stresszesebb valaki, annál inkább felszaporodik a CRP, s nő a szívbetegség, az infarktus vagy a stroke kockázata.
Jóvátehető? Igen.
Ehhez azonban el kell sajátítani a stresszoldás technikáit, amely szemléletváltást és erőfeszítést kíván. Ha sikerül a stresszt leküzdenünk, csökken a vércukorszint, javul az immunitás, enyhül a depresszió, hamarabb gyógyul a pikkelysömör, mérséklődnek a krónikus fájdalmak, sőt szívünket is megóvhatjuk – számos vizsgálat szerint ugyanis a stresszoldás hatására csökken a szívinfarktus kockázata azoknál, akiknek állapota szorongás vagy idegeskedés következménye.
A változtatás további előnyei
Rengeteg ilyen van. Már a visszanyert életkedv és jó kedély is aranyat ér, a fentiekben részletezett fiziológiás előnyök nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlen az egészség tartós megőrzése.
A gyógyulás útja
Védekező mechanizmusok
Sokszor mondják, hogy a stressz nem külső hatás, hanem belső reakció eredménye. Ez többnyire igaz. A kellemetlennek ígérkező szituációkat első lépésben próbáljuk kivédeni. Ha ez nem lehetséges, igyekezzünk nyugalmunkat megőrizni. Némi gyakorlat szükséges hozzá, de idővel biztosan sikerül.
A stresszoldás formális technikái
A stresszoldás legősibb, leghatékonyabb három módja a jóga, a meditáció és a mélylégzés.
Progresszív relaxáció
Behunyt szemmel, egyenletesen lélegezve oldjuk a feszültséget a testünkben. A lábfejjel kezdjük, utoljára a nyak és a fej kerüljön sorra.
Az optimizmus elsajátítható
Óriási különbséget jelent, hogy valaki a poharat félig telinek vagy félig üresnek látja, s ez a szemléletmód az egészségre is hatással van. A pszichológusok szerint a derűlátás tanulható – egyszerűen utánozni kell az optimista ember szavait vagy tetteit, akkor is, ha (egyelőre) nem hiszünk benne.
Segít a pszichoanalízis
Ha a stressz meghatározza a lelkiállapotunkat vagy egészségünket, forduljunk kognitív terápiát alkalmazó pszichológushoz. E gyógymód segítségével magunkat és gondolatainkat is tárgyilagos megvilágításban láthatjuk.
Tápláló ételek, rendszeres testmozgás
Az egészséges életmód a hatékony stresszoldás egyik kulcsa.
Terápiás időtöltés
Legyen valamilyen kikapcsolódást biztosító hobbink – az idegekre minden olyan tevékenység nyugtatólag hat, amelyet kedvvel végzünk, és ami annyira leköti a figyelmünket, hogy fel tudunk oldódni benne.
A bolondozás dicsérete
A fiatalos életkedv megőrzésének egyik titka, hogy felismerjük: minden meglett férfi lelkében ott lapul egy csibész fiúcska, minden idős asszonyéban egy pajkos kislány. Ne nyomjuk el magunkban a móká-ásra, gyerekes csínytevésre való hajlamot. Minden életkorban rendjén való, ha nem is minden szituációban, hogy az ember nagyokat hahotázik, párnacsatát vív, óvodáspoénokat ereget, bohóckodik. Aki elvesztette a humorérzékét, mindent tegyen meg a visszaszerzéséért, akár úgy is, hogy kabarét hallgat vagy vígjátékokat kölcsönöz a videotékából. Tekintsük ezt a tartós egészséget szolgáló terápiának.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.