A szervi szívbajok természetes gyógymódja
A szervi szívbajokhoz tartoznak elsősorban a szívbillentyű-bántalmak, a szívizom-elfajulás, a szív elhájasodása, a szívizomtágulat, valamint a szívet tápláló úgynevezett koszorúerek elváltozásai. A billentyűbaj lehet ugyan veleszületett, de, amint az előző fejezetben elmondtuk, leggyakrabban heveny ízületi csúz következményeképpen fejlődik ki. Ezenkívül influenza, tífusz, mandulagyulladás, vörheny és malária után is gyakori.
A szívbajok hirtelen is felléphetnek
Ugyanúgy szervi szívbajt is okozhatnak idült alkohol- és nikotinmérgezések, ólommérgezés, köszvény, mértéktelen húsfogyasztás, elhízás, vese- és pajzsmirigy-megbetegedések, végül, de szinte leggyakrabban, az érelmeszesedés. Az okok felsorolása máris érthetővé teszi, hogy a szívbaj kifejlődésének azzal álljuk leginkább útját, ha mérséklettel élünk, helyesen táplálkozunk, és helyes életmóddal, kellő mozgással, szabályos légzéssel, nyugodt alvással, öntudatosan alkalmazott edzéssel (friss levegő, lég- és napfürdők, hideg víz) növeljük szervezetünk ellenálló erejét.
A nagyközönség számos olyan bajt is szívbetegségnek tulajdonít, aminek sem a szívhez, sem a vérkeringéshez semmi köze, ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szívbaj fogalmával, jelentőségével és azon teendőkkel, amelyek egészségének megóvására és helyes életmódjának megállapítására feltétlenül szükségesek. Mielőtt tehát a szervi szívbajok természetes gyógymódját ismertetnénk, ajánlatos egészen röviden a szívet leírni.
Szervi szívbaj, mit értünk ez alatt?
Az emberi szív kb. ökölnyi nagyságú; három rétegből áll. A középső, legvastagabb réteg a szívizomzat, melyet a külső réteg vékony hártyaként vesz körül. Szervi szívbajon (ellentétben a szívidegességgel, erről a következő fejezetben fogunk szólni) kizárólag a szervi elváltozásokat értjük. A szervi szívbajokhoz tartoznak elsősorban a szívizom megbetegedései, a szívelégtelenség, szívbillentyű-megbetegedések, a szívburok betegségei, a szívkoszorú ereinek a megbetegedése. Mindezen megbetegedések felléphetnek hirtelen, de lassan is kifejlődhetnek, egymáshoz is kapcsolódhatnak.
Ami a szívizom megbetegedéseit illeti, általában két alcsoportba sorolhatók. Az első alcsoportba tartoznak a szívizom fertőzései, gyulladásai, amelyek különböző okoknál fogva keletkeznek, hő, méreg, túlerőltetés, de főleg heveny és fertőző járványos betegségek (skarlát, diftéria, szepszis stb.) következtében, amikor a bacilusok vagy ezek mérgező anyagai (toxinjai) váltják ki ezt a komoly betegséget.
A másik alcsoportba tartoznak a szívizomzat azon szerkezeti elváltozásai, amelyeknél egyéb szervek megbetegedései hozzák létre a szívpanaszokat (tárgyi jelleggel), ami a szívizomra olyképpen hat vissza, hogy a szívizom erejének, rugalmasságának a csökkenéséhez vezet. Ide sorolhatjuk például a sportszívet, amikor a szív izomzatának az igénybevétele a szokottnál nagyobb, így túlfejlődik. A szívtágulást, ami a túlerőltetett szív másik jellegzetes baja.
A szív teherbírásának is vannak ugyanis határai, az ember munkateljesítési képessége a haladó korral csökken, a meg nem felelő életmód, az élvhajhászás, alkohol, nikotin, helytelen táplálkozás, mind igénybe veszi a szívet; koptatja, ellenállását csökkenti. Mindezekre a bekövetkezendő eseményekre a könnyelmű embert szíve előbb vagy utóbb figyelmezteti, hogy azt túl ne terhelje, jobban kellene vigyáznia.
Természetes gyógymódok
A természetes gyógymódok ismertetése, a nagyközönség érdeklődésének fokozódása közegészségügyi problémák iránt olyan lényeges tényezője a népegészségügynek, ami hivatott a halálozási arányszám javulásának elérésére, a betegségek csökkentésére, azok megelőzésére. A túlterhelt szív megküldi óvó figyelmeztetését a gyarló embernek: szívdobogás, izzadás, nehéz légzés, fulladás, kimerültség int a jobb belátásra.
A szív túlerőltetésének a testi kifejezője a szívtágulás és a savókiszivárgás a sejtközti hézagokban. Első okból lassan beáll a szívizom-elfajulás, a szívizom vérellátása megromlik, teljesítőképessége csökken. A savó kiszivárgása pedig a vizenyőt idézi elő, ami vízkórrá is fokozódhat. Így állnak be a szívelégtelenség tünetei. A szívizom képtelen a szervezet vérkeringését és vizeletkiválasztását biztosítani. Vízvisszatartás keletkezik, ami kellő pihenés és kezelés nélkül szívkimerüléshez vezet.
Szívbillentyű-bántalom
A szervi szívmegbetegedések közül a leggyakoribb a szívbillentyű-bántalom. A szívbillentyűk a véráram helyes irányát biztosító szelepek, amelyek záródásukkal az ellenkező irányba való áramlást akadályozzák meg. Betegségük esetén ezen záró képességüket részben vagy egészben elvesztik. Így szűkület vagy elégtelenség lép fel. A szív négy billentyűje külön is, de gyakran egyszerre több is megbetegedhet. Billentyűelégtelenség esetén a szívüreg kiürülése tökéletlenné válik, miáltal a vérkeringés megromlik. Minden billentyűbántalom a szívizomzat túlterhelését jelenti, tartalék erejének igénybevételét kívánja.
Világos tehát, hogy ha olyan egyén, akinek billentyűbántalma van, olyan testi munkát, sportot végez vagy izgalom éri, ami a szív tartalék erejét igénybe veszi, erre csak sokkal csökkentebb határok között képes. A szívizom-túlterhelés következménye, miként fentebb már mondtuk, a szívizom-elfajulás, szívtágulás, szívelégtelenség és ezek már vázolt következményei. Így tehát, anélkül hogy az olvasót sok felesleges és nehezebben érthető ismeretekkel is megterheltük volna, úgy hisszük, érthetővé tettük, hogy a szívbajok kezelésében, azok megelőzésében milyen nagy jelentősége van a természetes életnek és ezen gyógymódoknak.
A szervi szívbaj orvosi kezelése
A szervi szívbaj kezelése az orvosi tudás és művészetek egyik legszebb feladata. A gyógyítás helyes és eredményes módjának a megállapítása mindenkor az orvos dolga. Habár a kötelező betegségi biztosításnak minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése mellett azt állíthatjuk, hogy a lakosság nagy többségének az orvos ingyen áll rendelkezésére, mégis azt látjuk, hogy bajukat sokan elhanyagolják, és túl későn fordulnak az orvoshoz, amikor bajuk már annyira előrehaladott, hogy teljes sikerrel már nemigen gyógyítható.
A szívbajok okaiból is kitűnik, hogy nem a szívtünetekben, hanem az alapbaj kezelésén van a hangsúly, így a gócfertőzés, az esetleg már éveken át lappangva fennálló vérbaj az alap ok. Ha tehát az orvos szervi szívbaj mineműségét megállapította és a legszükségesebb gyógyszeres beavatkozást elrendelte, különösebb figyelemmel fordul a beteg általános testi állapota felé. Igen fontos kelléke a szívbaj természetes gyógymódjának a szívbetegek étrendje.
Szívbetegek étrendje
A könnyen emészthető és túlnyomólag növényi táplálkozás a szívbajok kezelésének elengedhetetlen feltétele. A puffasztó főzelékek, mint a száraz bab, borsó, lencse, káposzta, kel, uborka, karalábé, sárgaborsó kerülendő, ugyanúgy, mint a zsíros és zsírban kisütött ételek, fűszerek, alkohol. Különösen vacsorára csak könnyen emészthető ételeket fogyasszunk, de ne csak az étkezésben legyünk mértékletesek, hanem elsőrangú fontosságú a folyadékmennyiség korlátozása. A szívbetegek szomjúságát sótlan főzéssel, gyümölccsel, joghurttal, aludttejjel, íróval és salátákkal igyekezzünk csillapítani.
A szervi szívbajoknál bevált az úgynevezett Karell-kúra, ami abból áll, hogy a beteg huszonnégy órán át kizárólag egy liter tejet kap, mégpedig 5 x 2 decis adagban. Sokan nem tűrik a tejet, ezeknek gyümölcslevet adunk. Sőt a gyümölcslénapok magas cukor- és vitamintartalmuknál fogva a tejnapot legújabban teljesen háttérbe szorították.
Jól tudjuk, hogy nemcsak a szívbeteg, de a szívbaj egyúttal egy súlyos anyagcsere-megbetegedés is, amelyben a szervezet minden egyes szövete és sejtje megbetegedett. Ha az orvos tehát a szívbetegséget meg akarja gyógyítani, nem elegendő a szív erejét csupán szívgyógyszerekkel növelni, hanem jelentősen elősegíti az orvos a baj visszafejlődését, ha megfelelő diétás eljárásokkal a megzavart anyagcserét is szabályozza. Megfelelő óvatos mozgással, lassan fokozódó szoktatással a szívizom ereje növelhető. A rendszeres torna, a könnyű testi munka, a napfényben tett napi séta a szívizomra erősítő hatást gyakorol.
Orvosi felügyelet alatt végzett kúrák
Természetes, hogy szervi szívbajos mindezt mindenkor kizárólag orvosi felügyelet, azaz ellenőrzés alatt teheti csak meg. Ha a szívizom már kellőképp megerősödött, úgy lassan emelkedő hegyi utakon is sétálva szoktatjuk a szívet a fokozottabb munkára. A szervi szívbajok gyógykezelésénél hasznos lehet a szakszerűen vezetett óvatos Kneipp-kúra is. Reggelenként hideg vizes lemosás, egy-két percig lábfürdő, közvetlen a felkelés után. Jó szíverősítő a félperces karfürdő, amely után a karokat egy percen át ingaszerűen mozgatjuk.
Zuhany használata
Zuhanyozás csak nagyon óvatosan! Enyhe térd- vagy lábszárzuhany végezhető. Kedvező időjárás esetén előnyös a fél óráig tartó légfürdő. Egy évszázad előtt még nagy hibának tekintették, ha az orvos szívbajosnak gyógyfürdőkezelést ajánlott, csak amióta Groedel, a híres nauheimi orvostanár beszámolt előnyös eseteiről, amelyeket szénsavas fürdőkkel elért, vált ismeretessé és gyakorlattá a szívbajosok fürdőkezelése. Itt is hangsúlyozni kell, hogy szívbajosok kiválogatása és állandó ellenőrzése szakorvosi feladat.
Fürdőkúrák szervi szívbetegeknek
A természetes szénsavas fürdők sokkal értékesebbek a mesterségeseknél, mert előbbiek szénsavas hólyagocskái sokkal kisebbek, és fürdőzés közben állandóan pótlódnak. A hólyagocskák leülepednek a fürdőző bőrére, és sokkal kevésbé vezetik el a testről a hőt, mint a víz. Ennélfogva a bőringer a hőérző idegvégződésekre hat, a bőr kis véredényei kitágulnak, ami a vérelosztódást és a vérnyomást előnyösen befolyásolja, így a szívizom munkáját könnyíti. A szívbajos kezelésében természetesen nem az egyes fürdő, hanem az egész fürdősorozat segít. Egy átlagos fürdőkúra tartama 4-6 hét. Hetenként 3-4 fürdőt adunk, kádban, eleinte 8-10 percig, majd fokozzuk egészen húsz percig.
A fürdő hőfoka sohasem meleg, legfeljebb langyos (26-28°C). Természetesen, ahol súlyos szívizom-elégtelenség vagy pangás áll fenn, a máj avagy a végtagok duzzanata már a vízkórság jelenlétére utal, ott a fürdőkúra szigorúan tilos. Jól hatnak a szívre néha az egyszerű konyhasós fürdők is. Ivókúrákat szervi szívbajok ellen nem használunk, hiszen fentebb már említettük, hogy a folyadékbevitel megszorítása ajánlatos.
Ami a klimatikus gyógymódot illeti, a legtöbb szívbeteg kb. 400-600 méteres éghajlaton, por- és szélmentes, tiszta levegőn érzi magát a legjobban. Ezer méteren felüli éghajlat káros. Hazánkban Balatonfüred a szívbajosok „Mekkája”. Fürdői kiválóak, szanatóriuma világviszonylatban is elsőrangú.
Lelki segítség, stresszmentes gyógyulás
Nagy gond fordítandó a szívbajos lelki ápolására is, ami szintén természetes gyógytényező. A beteg lelki egyensúlyát minden körülmények között biztosítani kell, ami a megkönnyebbülés és gyógyulás előfeltétele. A betegnek azt a meggyőződést kell szereznie, hogy szívbaja nem súlyos, hanem gyógyítható, de e célból az utasítások pontos betartása mellett célszerű életmódot kell folytatni, amikor is magas kort is elérhet, sőt magasabbat, mint látszólag egészséges kortársai, akik dúskálnak a földi élvezetekben és visszaélnek testi erejükkel.
A szívbajos tehát éljen csendesen, nyugodtan, találjon élvezetet a természet szépségeiben, kedélyes társaságban, nem izgató olvasmányokban, lehiggadt világnézet, bizalom az orvosa vezetésében, megadja neki azt a lelki harmóniát, ami az életnek alapja.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.