Gyógyító természet

A heveny és idült ízületi csúz gyógymódja

A heveny ízületi csúz tulajdonképpen lázas fertőző megbetegedés, mely heves fájdalmakkal és általános rossz közérzettel kezdődik, magasabb lázzal jár.

A csúz okai

Gyakori oka e megbetegedésnek a megfázás. Hirtelen időjárás-változáskor, gyakori alapos átnedvesedés után (amikor a levegő hirtelen lehűl), szokott fellépni. Mandulagyulladás után is gyakran keletkezik. A betegség lényege, hogy sok ízület lobosodik, megduzzad. Az ízületek a legcsekélyebb érintésre rendkívül fájdalmasak, a takaró bőr vörösen elszíneződik, a bőr alatti kötőszövet is megduzzad, tésztás tapintásúvá válik, a bőrredők kisimulnak.

A csúz tünetei

A beteg közérzete nagyon rossz, étvágytalan; nyelve lepedékes, egész testében megizzad, az izzadás savanykás szagú. A betegség heveny szaka pár hét alatt lezajlik, de elhúzódó esetekben hosszú hónapokig is eltarthat, és ilyenkor fokozatosan kifejlődik az idült csúz kórképe. A heveny csúz veszedelme, hogy a fertőzés a szív belhártyájára is átterjedhet, aminek következtében a szívbillentyű gyulladásos folyamata is kifejlődhet, amit a vérben keringő bacilusok idéznek elő. Mindehhez szívburokgyulladás is társulhat, szívtágulat is felléphet, ami legtöbbnyire halálos kimenetelű. A legtöbb esetben azonban a beteg hosszú betegség után életben marad, de a betegségből nemegyszer szívbillentyű-bántalom marad vissza.

A heveny ízületi csúzt ezért mindenkor komoly betegségnek kell tekinteni, és nagy körültekintéssel kell kezelni; már a fenyegető szívbajra való tekintettel a beteg lábadozását is szigorú orvosi felügyelet alatt kell megfigyelni és kifeküdni.

Ízületi csúz természetes kezelése

Mindenekelőtt az izzadást, ami a szervezet önműködő védelme, kell a természetes gyógymódok minden rendelkezésre álló eszközével elősegíteni. Előnyös a citromlékúra, naponta többször adunk forró, cukrosított citromlevet, felváltva hársfateával. A fájdalmas ízületeket forró szénavirág-pakolással kezeljük, naponta kétszer, fél-fél órára. Ezek a pakolások erősen csökkentik a fájdalmakat, és hozzásegítenek a gyulladás visszafejlődéséhez. A magas lázat az egész test lemosásával és (Priesnitz-) törzsborogatásokkal csillapítjuk.

Az agyagpakolás is jó hatást fejt ki. Naponta többször, fél órára tesszük a megbetegedett ízületekre. Az agyag hűsít és csökkenti a gyulladást. A szívre hideg vizes borogatást teszünk, sohasem jégtömlőt! Ugyanakkor a már lázas betegnél tárgyalt általános utasítások itt is irányadók, így tehát gondoskodunk friss levegőről, lázdiétáról. Szívesen adunk aludttejet, ami oltja a szomjat, ugyanakkor a bélműködést is rendben tartja.

Nagyon ajánlatos a gyümölcslé itatás. Amint a heveny időszak elmúlt, minden igyekezetünk azon van, hogy a fekvés és betegség által legyengült szervezet minél előbb megerősödjön, hogy a mérgező anyagok kiválasztása lehetővé váljék. E célból adjunk vizeletet hajtó és tisztító teakeveréket, amelyekből naponta háromszor is adunk egy-egy csészével. Hatásos keverék a csipkerózsa, boróka és mezei zsurló keveréke.

Idült ízületi csúz

Az idült ízületi csúz gyakran a heveny ízületi csúzból fejlődik ki, vagy ízületi sérülések, ficamok, rándulások vagy közvetlen az ízületet érintő behatások következtében alakul ki. Van egy bizonyos öröklött hajlam is e betegségre, legtöbbször éltesebb korban. Férfiak, nők vegyesen betegszenek meg. Az idült ízületi csúzban egy vagy több ízület betegszik meg egyszerre, a kezdet lappangó, legtöbbnyire lázzal nem jár, és a közérzet alig zavart. A fájdalmas ízületek külsőleg alig mutatnak számba vehető elváltozást, alig duzzadtak. Az ízületi csúz legelső és számba vehető jele a mozgási fájdalom és bizonyos fokú merevség.

Gyakori tünet, hogy a beteg elpanaszolja, hogy (különösen hosszabb pihenő után) amikor megmozdul, akkor jelentkezik a fájdalom. Ilyen betegek például hosszabb pihenés után képtelenek járni; de ha már nagy nehezen mozgásban vannak, „belejönnek” a járásba. Néha az ízületek mozgatásakor ropogásokat észlelünk, leginkább a térdízületben. Az idült ízületi csúzt a köztudat helytelenül köszvénynek véli. Ennél a betegségnél ugyanis nincsenek köszvényes (azaz húgysavas) lerakodások, hanem az ízületi porc és tok megvastagszik (a nyálkahártya ugyanis anyagokat izzad ki, amelyek kötőszövetes összenövéseket vonnak maguk után), ezek miatt az ízület mindinkább eltorzul, mozgása csökken.

Az ízületi csúz ezen legsúlyosabb alakjai, sajnos, a szokásos kezelésekkel dacolnak, és gyakran az ízületek teljes merevségéhez vezetnek. Az idült ízületi betegségek kezelése nagyon sok türelmet és tapintatot követel mind a betegtől, mind az orvostól.

Az idült ízületi csúz kezelése

A természetes gyógymódok e betegség kezelésében uralkodó szerephez jutnak, mégpedig elsősorban a fürdő- és iszapkezelés jön számításba. A meleg gyógyfürdőket látogató közönség legnagyobb százaléka ezen betegség miatt keresi fel a fürdőket. Amíg a fürdőkúra a heveny ízületi gyulladás idején ellenjavallt, ugyanolyan áldásos az idült szakban. Gyakran az első fürdők után bizonyos „fürdőreakció” lép fel, amikor is egyrészt a fájdalom fokozódhat, másrészt kisebb fokú duzzanat, pír, esetleg hőemelkedés léphet fel. Ezért az első fürdőket óvatosan kell adagolni, fürdőorvos felügyelete alatt.

Általában konyhasós, kénes, jódos és legújabban rádiumot tartalmazó gyógyfürdőket szeretünk alkalmazni. Ha csak egy ízület beteg, úgy fürdők helyett iszapok, lápok elhelyezése, borogatás vagy rákenés formájában alkalmazható. A cél az ízület gyulladását idült alakjából bizonyos tekintetben hevenyebbé tenni, azaz a vérbőséget fokozni, az ízület körüli szöveteket serkenteni. Ugyanakkor a gyógyfürdőknek nemcsak szervi, azaz helybeli hatására helyezzük a hangsúlyt, hanem az egész szervezetre ható, úgynevezett áthangolásra is. Tehát helyi ingerhatásra törekszünk, másrészt az egész szervezetre általánosságban megnyugtató, lobellenes hatást óhajtunk kifejteni.

Fürdők hőmérséklete, ideje

A fürdőket nem adjuk túl melegen, inkább egyre huzamosabb ideig fürdetjük a beteget. Naponta vagy kétnaponként adjuk a fürdőket, mindenkor alkalmazkodva a beteg pillanatnyi erőbeli állapotához. Ami az ízületi bajok éghajlati gyógyítását illeti, általánosságban az ízületi beteg óvakodjon a zord, csapadékos és szeles éghajlattól. Napfürdők rendkívül előnyösek, ugyancsak a forró homokfürdő, utána végezhető enyhe ledörzsölés, masszázs, szakavatott fürdőmester igénybevételével. Kipróbáltan előnyös háziszer a forró burgonyavizes borogatás a beteg ízületre. (Burgonyavizen a hámozatlan burgonya kifőzése után visszamaradt vizet értjük.)

Bedörzsölések

Kámforolajos és tormás bedörzsölések is előnyösen hatnak. Ami az idült csúz diétás gyógyítását illeti, külön ki kell emelni a heteken át végzett gyümölcskúrák gyógyítását, amit a legtökéletesebb áthangoló kúrának ismernek el a legutóbbi évek kutatásai. Ott, ahol a szigorú gyümölcskúrák nem vihetők keresztül, ragaszkodjunk a növényi koszthoz, de a nyers leoszt is nagyon szép eredményekkel kecsegtet. Amit azonban minden ízületi csúz megkíván, adjuk a betegnek naponta legalább öt citrom levét, akár limonádé alakjában. A citrom magas C-vitamin tartalma ugyanis elengedhetetlen gyógytényező. Nagyon előnyös a gyógynövények használata teák alakjában.

Megelőzés

Természetesen igen fontos az ízületi csúzt lehetőleg megelőzni, azaz a külső, ártalmas körülményeket távol tartani. Kerüljük a nedves, hideg lakásokat, ruházkodjunk mindig az időjárásnak megfelelően, és elsősorban eddzük a testünket, és legyünk előrelátók, és adjuk meg szervezetünknek az alkalmat, hogy szembenézhessen az élet ártalmaival.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.