• has
• hasfájás

Hasi fájdalom

Ismeretes, hogy a hasi szervek ép körülmények között alig érzékenyek. A hasi üreges szervekből eredő fájdalom mindig olyankor jelenik meg, ha a szerv belülről kifelé ható nyomás következtében kitágul, kifeszül, vagy ha valamilyen okból simaizomfala görcsösen összehúzódik. A kitágulást gáz vagy folyadék, a görcsöt passzázsakadály vagy kóros inger idézi elő. Feszülés és görcs legtöbbször együtt szerepel a hasi fájdalom kiváltásában. Kismértékű feszülés csupán meteorismus érzését kelti, nagyobb mértékű feszülés vagy az üreges szervek nagyobb görcse a kólikának nevezett jelenséget idézi elő. Mindenfajta kólika-akár a bélben, akár az epehólyagban, akár az uréterben vagy a méhben keletkezik – mechanikus akadály következménye.

A mechanikus akadály felett az üreges szerv kitágul, és az akadály leküzdésére izomelemei görcsösen összehúzódnak. Az ilyenfajta hasi fájdalomra elsősorban a rohamszerű, tehát csupán időnkénti megjelenés jellemző, továbbá az, hogy a fájdalmat közvetítő sympathikus rostok révén valamely szervből származó fájdalom megfelelő más területre is kiterjed. E görcsös fájdalmak mindig motoros nyugtalanságot is keltenek, a beteg hányjaveti magát, összehúzódik vagy kifeszül és olyan megfelelő helyzetet keres, amelyben a fájdalom érzése a legkisebb. Az érzékeny visceralis peritoneumból kiinduló fájdalmak ezzel szemben mindenfajta mozgásra inkább fokozódnak, így tehát – ha a fájdalom peritoneális eredetű vagy a peritoneum legalább is részt vesz keletkezésében – a beteg inkább mozdulatlanul fekszik.

A hasi fájdalom elkülönítésének alapja

A hasi fájdalmak elkülönítő diagnosztikájának tárgyalásakor általában a fájdalmak helyét szokták alapul venni, így megkülönböztetnek epigastrialis, jobb és bal bordaív alatti, köldöktáji, a jobb és bal hypochondriumban érzett, ileocaecalis, sigmatáji és középső alhasi fájdalmat. Ez a lokalizáció természetesen segít a diagnózisban, de nem döntő, főleg a fájdalmak kiterjedése és kisugárzása miatt. Talán jellemzőbb a fájdalom jellege: átmeneti vagy tartós, feszítő, égető, szúró, hasító vagy tompa nyomó fájdalomról van-e szó.

Fontos a fájdalmak összefüggése külső körülményekkel, étkezéssel, testhelyzettel, mozgással vagy függetlensége mindezektől. Jelentős a fájdalmak megjelenésének ideje, függése a napszaktól, megjelenésének vagy vissza térésének szabályszerűsége vagy szabálytalansága. Igen fontos annak megállapítása, hogy a fájdalom előzmény nélkül, hirtelen keletkezett-e vagy előzmények után, fokozódó erősséggel, tehát mint tartós panasz.

Különbséget lehet tenni a hasi fájdalmak közt a szerint is, hogy azok milyen kísérőjelenségekkel társulnak, pl. hányással járnak, vagy a nélkül mutatkoznak, leucocytosissal vagy a nélkül, sokk vagy collapsus jelenségeivel vagy ezek nélkül, lázzal vagy láztalanul zajlanak, esetleg sárgasággal stb. Rendkívül nagy jelentősége van a pontos anamnézisnek, gyakran szinte nagyobb, mint a vizsgálat leletének. Az utóbbi természetesen szintén igen fontos, így a pulzus, a légzés, a szívműködés, a vérnyomás, a hőmérséklet viselkedése, a nyelv állapota, a has viselkedése tapintáskor (nyomásérzékenység, izomfeszülés stb.), a májtompulat nagysága, esetleges eltűnése, folyadék megjelenése a hasüregben, a rectalis vizsgálat lelete, a röntgenvizsgálat, az idegrendszeri lelet stb.

Mindezek jelentőségére visszatérünk tárgyalásaink folyamán és tárgyalásaink végén mindezek szempontjából is áttekintjük a hasi fájdalommal járó betegségeket. Egyelőre azonban helyesebbnek gondoljuk, ha felsoroljuk, hogy milyen betegségek járhatnak hasi fájdalommal, és ezeket sorban tárgyalva igyekszünk teljes képet adni a hasi fájdalmakból megállapítható változásokról.

A has területére terjedő fájdalmakat okozhatják olyan megbetegedések, amelyek a hason kívül zajlanak. A hasi fájdalom tehát extraabdominális is lehet. Ilyen fájdalom a mellkasi szervek megbetegedéséből származhat, a gerinc vagy a központi idegrendszer megbetegedéseinek következménye lehet, és lehet mérgezések, intoxicatiók jelensége. A hasi fájdalmak egy másik csoportja a hasfal megbetegedéseiből származik.

Hasi szervek betegségei

Maguknak a hasi szerveknek a betegségei közül a következők jönnek szóba: a nyelőcső, a gyomor és a duodenum, a belek, a máj és az epeutak, a pancreas, a lép, a hasi erek, a vese, az ureter, a nemi szervek, a hashártya, a hasi nyirokcsomók betegségei. Bizonyos hasi fájdalmakkal járó betegségek – így pl. a purpura abdominalis vagy a retroperitoneális tumor, mesenterialis ciszta, mesenterialis panniculitis stb. – ilyen csoportosításba sem kerülnek bele. E betegségek, mint az elkülönítéskor szóba kerülő betegségek mégis előfordulnak megbeszéléseinkben. Külön kell foglalkoznunk az „akut has” kérdésével.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.