Extraabdominális eredetű hasi fájdalom
A hasban érzett fájdalom nem mindig származik okvetlenül valamely hasi szerv megbetegedéséből. Ezt elsősorban azért kell hangsúlyozni, mert a nem hasi megbetegedést helytelenül hasi betegségként kezelhetjük, és így pneumoniás betegen appendectomiát végeztethetünk vagy tüdőinfarktusban cholecystectomiát, de azért is, mert a félreismert betegség megfelelő kezelését is elmulaszthatjuk. Ez a gyakorlatban elsősorban szívinfarc tusra. vonatkozik.
Régen ismeretes, hogy a myocardium infarktusának heves, tűrhetetlen fájdalma az epigastriumba, a has egész felső felébe terjedhet, de megjelenhet retrosternalis vagy mellkasi fájdalom nélkül is, csupán, mint epigastrialis görcs. A fájdalom hevessége nemegyszer hasi katasztrófa gondolatát kelti. A beteg általános állapotának romlása, a sokk, a vérnyomás esése akut hasi képbe is beleillik. Gyakori kísérőjelenség a hányinger, hányás.
A has legtöbbször puffadt. Ha infarktus lehetőségére gondolunk, a diagnózis a hasi tapintási lelet hiánya, a vérnyomásesés, az akut keringési elégtelenség, a beteg általános gyengesége és főképpen a bizonyító laboratóriumi jelek alapján nem nehéz. Középkorú vagy különösen idősebb beteg hirtelen keletkező hasi panaszai esetében mindig gondolnunk kell szívinfarktus lehetőségére. Megjegyezzük, hogy GOT növekedés akut hasi kórképben is előfordul, így tumor okozta’ megbetegedésekben, pancreatitisben, cholecystitisben.
A pneumonia, elsősorban a ma már ritka lobáris pneumonia, de néha az alsó lebenyben elhelyezkedő bronchopneumonia – különösen, ha rekeszi pleuritisszel vagy pleurális izgalommal jár – a rekesz alatt hasi fájdalmat okozhat. A pleuritis diaphragmatica önmagában is oka lehet igen intenzív hasi fájdalomnak, mely jobboldalt cholecystitis gyanúját keltheti. E fájdalmat hányinger, hányás, csuklás, sőt bizonyos mértékű izomfeszülés is kísérheti így az is előfordul – különösen gyermekeken -, hogy a kezdődő pneumonia vagy pleuritis appendicitis, perforációs peritonitis gyanúját kelti. A rekeszmozgás hiánya, a fizikális lelet és különösen a röntgenlelet lehetővé teszi a diagnózist. Hasonló hasi fájdalom keletkezhet tüdőinfarktusban is, valamint spontán pneumothoraxban.
Szegmentális fájdalom a has területén
Ahogy a mellkasi fájdalmak a nyaki vagy felső thoracalis gerincet elhagyó hátsó gyökök bántalmából származhatnak, úgy lehetségesek a mellkasi gerinc, illetve az abban haladó gerincvelő megbetegedéseiből származó hasi fájdalmak is. Ezek legnagyobb része egyoldali, de előfordulhatnak kétoldali szegmentális fájdalmak is.
- Szeretnél megszabadulni a hasi zsírrétegtől? Íme 5 hatékony tipp!
- Az arc fájdalma
- Erős hasi fájdalom lehetséges okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A spondylarthrosis betegség előzményei
A hátsó gyökök nyomásából származó fájdalom spondylarthrosis következménye lehet, de más csigolyamegbetegedés, így tuberculosis, trauma, primer vagy metasztázisos csonttumor, aortaanaeurysma okozta usuratio is lehet a fájdalom oka. Meningomyelitis, arachnoiditis, extramedulláris tumor, pachymeningitis tuberculosa spinalis, epidurális tályog egyaránt okoz hasi vagy ilyenkor inkább hasfali fájdalmat. E lehetőségek közül messze leggyakoribb a spondylarthrosis.
E fájdalmakra szegmentális kiterjedésükön kívül elsősorban az jellemző, hogy nem mély fájdalmak, mint a zsigeri eredetűek, hanem felületesek, legtöbbször hyperaesthesiával vagy érzési zavarokkal kombinálódnak, a gerinc heiyzetváitozásaival, tehát mozgással általában nagymértékben összefüggnek, esetleg az intradurális nyomás növekedésekor (köhögés, megerőltetés, székelés) fokozódnak. Az esetek nagy részében megfelelő idegrendszeri elváltozások mutathatók ki, esetleg a csigolyák érzékenysége vagy radiológiai elváltozása. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a nagyon gyakran kimutatható arthrosisos röntgenjeleket a hasi fájdalom ilyen eredetű magyarázatában ne tekintsük bizonyítéknak.
Herpes zoster okozta fájdalom
A fájdalmak e csoportjába tartozik a herpes zoster okozta fájdalom is, melynek diagnózisa a szegmentáiis hyperaesthesia, fájdalom alapján csak akkor nehéz, amikor a herpes még vagy egyáltalán nem mutatkozik. A fájdalom szegmentális kiterjedése, éles elhatárolódása a középvonalban, a hasizom feszülésének hiánya itt is jellemző. A vizsgálat legegyszerűbb módja tű végighúzása a fájdalom területén. A beteg jelzi a hyperaesthesiás zónát.
Idegrendszeri eredetű hasi fájdalom
A tabeses eredetű „crise gastrique” ma már nemigen fordul elő, de ha mégis, gyomorfekély fájdalmát, cholelithiasis, nephrolithiasis, ileus klinikai képét utánozhatja. A fájdalom periódusokban jelenik meg, hirtelen keletkezik, több napon át tart, igen súlyos és egyik jellegzetessége az, hogy váratlanul, hirtelen szűnik meg. A nagy fájdalom görcsös jellegű, főképpen a gyomortájon keletkezik, hányással és nagy rosszulléttel jár, és tachycardia, néha hypertonia kíséri. A nagy fájdalom ellenére a hasfal sohasem olyan feszes, hogy hasi katasztrófára, akut hasra kellene gondolnunk. Ha a beteget alaposan vizsgáljuk, feltűnik az anisocoria, a fényre merev pupilla. Ha ezt nem vesszük észre és a beteg sem tárja fel megfelelő anamnézisét, a patelláris reflex hiányából vagy aszimmetriájából feltételeznünk kell a tabes dorsalist. Ezt a megfelelő reakciók igazolhatják.
Más központi idegrendszeri megbetegedésekben bekövetkező radicularis izgalom is okozhat komoly gyomortáji fájdalmat, ha ennek intenzitása nem is éri el a gastrikus krízisét. Idős, arteriosclerosisos egyének hasi, különösen gyomortáji görcsei eshetnek ilyen megítélés alá, ha ezek okát organikus megbetegedésben vagy típusos angina abdominalisban nem tudjuk megtalálni. Az ilyen esetek legnagyobb része azonban inkább az ischaemiás colitis fogalomkörébe esik.
A funkcionális eredetű fájdalmak megítélése
A funkcionális eredetű hasi fájdalmak, hysteriás hasi görcsök megítélésében igen óvatosnak kell lennünk, és lehetőleg sohase érjük be a hysteria diagnózisával. A vegetatív idegrendszer fokozott ingerlékenysége sokféle hasi fájdalom magyarázata lehet, így pl. pylorusspasmus, irritabilis colon, biliáris dyskinesis diagnózisok gyakran szolgálnak álmagyarázatként. A neurosis diagnózisának felállításához azonban nem elég az organikus betegség kizárása, hanem szükséges a beteg egyéniségének, alkatának és a neurosist kiváltani képes környezeti tényezőknek a felismerése is.
A neurosisos eredetű fájdalom
A neurosisos eredetű vagy magyarázatú hasi fájdalmakról az egyes szervekhez kapcsolódó fájdalmak megbeszélésekor bőven szólunk. Itt is megemlítjük a D9-D12 területére eső gyöki hyperaesthesiát vagy a herpes zostert. A has területén okozhat fájdalmat az extramedulláris tumorból származó gyöki nyomás. Az intervertebrális discus is elhelyezkedhet olyan területen, melynek fájdalma a hasra terjed. Az idegrendszeri eredetű hasi szindrómák közé tartozik a „hasi epilepsia”; hirtelen kezdődő, rohamszerűen megjelenő, periodikusan, máskor határozott rohamokban ismétlődő hasi görcs, melynek megjelenésekor a beteg zavart lehet, elmúlásakor pedig aluszékony: a rohamot típusos epilepsiás alvás követheti. A diagnózis leginkább EEG segítségével bizonyítható, ám a tévedéseknek nagy a lehetősége.
A hasfal fájdalmassága
A bőr megbetegedései, a hason látható műtéti hegek, melyek tapintásra érzékenyek, az esetleg ezek kapcsán keletkező fonalgennyedés gyulladásos jelei, a keloidok, amelyek a ruházat mechanikus ingerlő hatására válnak fájdalmassá, furunculusok, herpes zoster, erysipelas a beteg levetkőz tetésekor szemmel láthatók.
A három hónap előtt icterus miatt cholelithiasis műtétén átment beteg ismét lázassá válik és a jobb bordaív alatt intenzív, tartós fájdalom mutatkozik. A kezelőorvos részletesebb vizsgálat végzése nélkül antibiotikumot, spazmolitikumot rendel. A fájdalom egyre fokozódik, a beteg alapos vizsgálatakor kiderül, hogy a heg vonalában fonalgennyedésből származó hasfali tályog alakult ki, mely már érintésre is igen erősen fájdalmas. A tályog megnyitása megszünteti a panaszokat.
A műtéti hegekkel teli hasfal – rendszerint fiatal vagy középkorú nőkről van szó – a panaszok funkcionális jellegének gyanúját kelti. Azok a hasi panaszok, amelyek határozott diagnózist nem tesznek lehetővé, de amelyek miatt különböző rendelőintézetekben és kórházakban számtalan vizsgálat történik, előbbutóbb – valamilyen röntgenlelet alapján, de a nélkül is – műtét elvégzésére vezetnek, így kerül sor appendectomiára, mely a panaszokat nem szünteti meg, majd az epehólyag bizonytalan vagy halvány telődése, esetleg deformitása alapján cholecystectomiára.
A postcholecystectomiás hegek és összenövések alapján, melyek periduodenálisak, ulcus duodeni diagnózisára, esetleg gyomorrezekcióra kerül sor. Ennyi műtét után nem ritkaság az egyszer vagy akár többször is kialakuló és újabb beavatkozást most már elkerülhetetlenné tevő ileus. Münchhausen-szindrómának nevezték el azt az állapotot, amelyben a beteg a panaszok és betegségek légióját vizsgáltatja számtalan egészségügyi intézményben, anélkül, hogy határozott organikus betegsége volna.
A szindróma leírója egy betegén 7 év alatt 74 zárójelentést, 25 pyelográfiát és 12 műtétet számolt meg. Az összeszabdalt hasnak természetesen organikus betegségek is lehetnek okai, így pl. valakinek extrauterin graviditása van, ennek műtétét mechanikus ileus követi és ugyanezen a betegen appendicitis és cholelithiasis is lehetséges, de a neurosis ilyen formájának a lehetőségére mindig gondolnunk kell.
Hasfali sérvek okozta fájdalom
Ugyancsak megfigyelhetők a has megtapintásával az esetleges hasfali sérvek, melyek fájdalmakat, panaszokat okozhatnak. A has tapintásakor a hasizom fájdalmassága is felismerhető. A hasizmok fájdalmát legnagyobb mértékben akkor érzi a beteg, ha felültetjük, és nem engedjük meg, hogy kezére támaszkodjék. Megerőltető fizikai munka, sport, gyakori hajlással járó mozgás után az egyenes hasizom fájdalmassá válhat. Ilyen fájdalmakat panaszolnak gyakran bányászok, földmunkások. Izomfájdalmat észlelhetünk myositisben: dermatomyositisben, polymyositisben, trichinosisban. Exsiccosisban, hyponatraemiás állapotban, diuretikumok adása után a hasizom fájdalmas görcse is kialakulhat, ezt a hasizomzat összehúzódása, megfeszülése váltja ki. Ugyancsak fájdalmassá válik a hasfalsérülés következtében is.
Ulcus gyanúja
Nem mindig ismerhető fel könnyen a hernia epigastrica, amely súlyos gyomorfájdalmak, sőt akár ulcus gyanúját keltheti. Ha ujjunkkal a processus xiphoideustól kiindulva végigtapintjuk a hasfal középvonalát, az erős lokális fájdalmasság, esetleg tapintható, érzékeny csomó alapján felismerhetjük az apró herniát is. Ezt azonban a fájdalomért csak akkor tehetjük felelőssé, ha az ujjunk nyomásával előidézett vagy a hasfal megfeszítésekor ujjunk nyomása alatt keletkező fájdalom azonos a beteg panaszolt fájdalmával. Az incarcérait epigastrialis hernia igen nagy fájdalmat, hányást okoz, felismerése azonban – a fájdalom felületes jellege alapján – könnyű. Legtöbbször csupán a praeperitonealis zsír előtüremkedése okozza a fájdalmat, mely pontosan a középvonalra lokalizálható.
Hasi fájdalmat okozó általános betegségek
Hasi görcsök különböző olyan anyagok hatására is keletkezhetnek, amelyek kívülről jutnak a szervezetbe (mérgezések) vagy amelyek kóros körülmények között a szervezetben keletkeznek.
A mérgek közül elsősorban az ólom jön szóba. A krónikus ólommérgezés rohamokban megjelenő igen erős bélgörcsöket, „ólomkólikát” okoz. A fájdalom alatt a hasfal megfeszül, a feszülés azonban défensenak még nem mondható és tapintási, nyomási érzékenység nincs. A görcsök hányással is járhatnak. Megjelenésüket erős székrekedés kíséri. A görcsök alatt a beteg bradycardias. A diagnózist a beteg foglalkozása, valamint az ólommérgezés egyéb jelei lehet felállítani. Az ólommérgezés idegrendszeri tüneteket okoz, melyek akut encephalopathia formáját is ölthetik. A medencetányér szélén röntgenvizsgálatkor jól észrevehető vonalakat írtak le ólommérgezés korai jeleként.
Nikotin okozta görcsök
Görcsös fájdalmakat okozhat a nikotin is. Krónikus nikotinmérgezésben e görcsök hányással járnak, a has azonban mindig puha, jól áttapintható. Bizonyos, gyógyszerként használatos anyagok: acetilkolin, morfin, pituitrin stb. hasgörcsöt kiváltó hatása általában nem okoz diagnosztikus problémát. Az ólommérgezéshez hasonló kólikát okoz a talliummérgezés is, valamint a báriummérgezés. Az utóbbit röntgenkontrasztanyag szenynyezettsége okozza.
A porphyria
Hasi görcsök észlelésekor minden esetben gondolnunk kell porphyria lehetőségére. Ismeretes, hogy számos esetben téves diagnózis alapján akut porphyrias betegek műtétre is kerültek. A porphyria különböző klinikai megjelenési formái között az akut intermitíalo porphyria az, amely hosszabb panaszmentes időszakokkal megszakított, napokig tartó igen súlyos hasi görcsrohamokkal jár. E rohamok alatt a betegek obstipálnak, hánynak, igen rosszul érzik magukat, hasuk azonban általában puha. A görcs határozottan nem lokalizálható, néha lázzal, tachycardiával, leucocytosissal, idegrendszeri tünetek kialakulásával jár.
Gyakran szokták ezt az állapotot vesekőgörccsel, appendicitisszel, cholelithiasissal, akut pancreatitisszel összetéveszteni. Ez az oka annak, hogy porphyrias betegek hasán gyakran látható műtéti heg, hiába végzett laparotomía nyomán. A laparotomía elvégzésétől megóvhat bennünket a jellemző idegrendszeri tünetek megjelenése, a végtagok neuritises fájdalma, hypaesthesiák és paraaesthesiák megjelenése, bénulások kialakulása, melyek súlyos esetben rekeszbénulást, bulbáris paralysist okozhatnak és halálosak is lehetnek.
Arzén és ólommérgezés felismerése
Az idegrendszeri tünetek előtérbe kerülésekor arzén vagy ólommérgezésre gondolhatunk, utóbbiakra az idegrendszeri tünetekkel társuló hasgörcsök miatt. Mindkét irányú tévedéstől biztosan megóv a vizelet vizsgálata. A vizeletállás közben megsötétedik, a sötétedést savanyítás (néhány csepp ecetsavval) és melegítés gyorsítja.
Gyors tájékozódásra lehetőséget ad a Watson-Schwartz-próba 5 ml vizelethez urobilinogénreagenst adunk. Piros színreakciót urobilinogen és porphobilinogen egyaránt ad. Ha azonban az oldatot kloroformmal kirázzuk, az urobilinogen csak a kloroformréteget festi pirosra. Ha az alul elhelyezkedő vizes réteg is piros, a reakció porphobilinogenre pozitív. Egyéb módszerekkel uroporphyrint és coproporphyria is ki tudunk mutatni, valamint deltaaminolevulinsavat a vizeletben. A kémiai reakció intenzitása nem párhuzamos a klinikai kép súlyosságával. Jellemzők a kórképre bizonyos pszichés változások is, melyeket a megfigyc lőnek ugyancsak akut porphyria irányában lehet értékesíteni.
A krónikus hepatikus porphyria
Egyéb hepatikus porphyriák közül a krónikus hepatikus porphyria is járhat hasi görcsökkel, e kórképre azonban inkább a fotoszenzibilitáson alapuló bőrjelenségek jellemzők. Kémiailag ez utóbbi kórképben a székletben kiürített nagy mennyiségű coproporphyrin és protoporphyrin jellemző. Májbiopsziával nyert szövetben ultraibolya fényben fluoreszkáló sejteket látunk. Az akut és a krónikus porphyria tünetei néhány esetben keverednek.
Tájékoztató diagnosztikus vizsgálatra alkalmas egy kis székletdarab eldörzsölése 2 ml jégecetet, ugyanannyi étert és amilalkoholt tartalmazó oldatban, majd extrahálás 1,5normál sósavval. Az extractum ultraibolya fényben ugyancsak vörösen fluoreszkál.
Ha fényérzékeny bőrelváltozásokat találunk hasi görcsökkel együtt, elsősorban porphyria cutanea tardára kell gondolnunk. A bőrelváltozások néha igen súlyosak és a máj is legtöbbször károsodott. Csatlakozhat ún. szekunder porphyria primer májbetegséghez is, krónikus agresszív hepatitishez vagy májcirrhosishoz, alkoholos cirrhosishoz, toxikus májbántalomhoz, antikoncipiensek okozta ártalomhoz. E szekunder porphyriákban, ugyanúgy, mint az erythropoetikus porphyriában hasi panaszok általában nincsenek.
Hasi görcsös fájdalom tartozik a diabeteses kóma kezdeti tünetei közé is. Az ilyenkor keletkező émelygést, hányást intenzív hasi görcs kísérheti. E tünetcsoport nemegyszer akár akut appendicitis gyanúját is keltheti és különösen olyankor, ha a kóma kifejlődése folyamán leucocytosis is keletkezik, könnyen juthatunk – felületes vizsgálat alapján – téves diagnózishoz. Ez elsősorban akkor fordul elő, ha a beteg anamnézisét nem ismerjük vagy pedig, ha a kóma a diabetes első megnyilvánulása. Az acetonszag és a vizeletlelet, a nagy izomgyengeség és a diabeteses kóma számos egyéb jelensége alapján a diagnózis valójában nem ütközik nehézségbe, különösen, ha tudjuk, hogy diabeteses kómában hasi görcsök előfordulnak.
Egy esetünkben kezelőorvosa a beteget erős hasi görcsök és a vizeletben kimutatott cukor alapján „akut pancreatitis” diagnózissal küldte intézetbe. Noha a szérum amiláztartalma diabeteses kómában is növekedhet, és az összetévesztem lehetséges, ebben az esetben nem pancreatitisről, hanem diabeteses kómáról volt szó, melyben a hasi görcsök az acidosis megszűnésével elmúltak.
A diabeteses enteropathia, a nyelőcső és a gyomor diabeteses motilitászavara, a diabetesben előforduló megakoleciszta és megasigma ugyancsak okozhat hasi panaszokat diabetesben. Állítólag a hypokalaemia is járhat hasi görcsökkel, magunk azonban e jelenséget sohasem tapasztaltuk.
Bizonytalan eredetű hasi fájdalmak
Endokrin betegségekben is előfordulnak bizonytalan jellegű hasi fájdalmak, így pl. Simmondskórban. Hasi puffadás, görcs, nagyfokú székrekedés – néha azonban hasmenéssel váltakozó székrekedés – a hypophysis hipofunkciós kórképeinek részjelensége lehet. Addisonkórban is találkozunk hasi panaszokkal, melyek inkább hasmenéses, görcsös jellegűek. Az akut mellékvesekéregelégtelenség, az addisonos krízis erős hasi görcsökkel járhat, melyek akár peritonitis képét is adják, a collapsus és az exsicoccosis tünetei mögött azonban a hasi panaszok háttérbe szorulnak. Hyperthyreosisban is a hasmenést kísérhetik görcsök. A tetania görcshajlama pylorusspasmust, bélösszehúzódások okozta hasi görcsöket idézhet elő, melyek a tetaniára jellemző tünetek és a tetaniás rohamok alapján ismerhetők fel.
Ha kiterjedt és pontosan nem jellemezhető hasi görcsöknek semmiféle organikus okát nem találjuk és ólommérgezés és porphyria lehetőségét is kizártuk, a régebben Bürger-Grützbetegségnek nevezett hyperlipoproteinaemiára, a Fredrickson szerinti beosztás I. típusára kell gondolnunk. Az ilyen betegek széruma tejszerűen zavaros és a hyperlipaemia zsírfogyasztással fokozható.
Hasi görcsöket észlelhetünk haemochromatosisban, bizonyos hematológiai megbetegedésekben. Abdominalis migraine elnevezéssel jelölik azokat az időnként megjelenő hasi görcsöket, melyeket más magyarázat híján migraineaequivalensnek vagy szövődménynek lehet tartani. Valamennyi fertőző betegség okozhat hasi görcsöket is, helyes azonban ezekben az esetekben (pl. az influenza abdominalis alakja) a hasi görcsöknek az infekciótól független okát keresni. Hasi görcsöket okozhat a trichinosis is. Gondolnunk kell minden esetben diabeteses praecoma lehetőségére is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.