Septikus láz okai (szepszis)
Az intermittáló vagy remittáló láz elsősorban a szervezetben keletkezett gennyes gócok következménye. Abból származik, hogy a szervezetet ezekből a gócokból eredő mikroorganizmusok árasztják el. E folyamatot általában sepsisnek nevezik, a lázat pedig septikus láznak. A sepsisek egy részében a kiindulási gócot már nem lehet megtalálni.
A körülírt gennyedések általános tünetei a lázon kívül
Nagymértékű leucocytosis, balra tolt qualitativ vérkép, toxikus granulatio a fehérvérsejtekben, a vérsejtsüllyedés nagymérvű gyorsulása. A láz legtöbbször hidegrázás vagy legalább borzongás kíséretében nő. E. coli okozta sepsisben a leucocytosis nem mindig fejlődik ki, sőt néha leucopeniával találkozunk.
A bal felső lebenyben inhomogén infiltrátum. A hilus magasságában kisalmányi tályogüreg figyelhető meg, melyen belül nívóval elhelyezkedő folyadék vannak. Ilyenek azok a tályogok, melyek a bőr alatt, az izomzatban, peritonsillarisan alakulnak ki, és amelyek a beteg panaszai alapján minden nehézség nélkül felismerhetők. Diagnosztikus nehézséget csupán azok a körülírt gennyedések okoznak, melyek a szervezet mélyében keletkeznek és ezért tüneteik bizonytalanok. Septikus lázban elsősorban a következő lehetőségekre kell gondolnunk:
Tüdőtályog leggyakrabban pneumonia következménye. Elégtelen mennyiségű vagy elhúzódó felszívódású penicillin, kis adag tetraciklin alkalmazásakor gyakran figyelhetjük meg, hogy a pneumonia elhúzódik és végül gennyedés alakul ki.
Agytályog
Agytályog neurológiai tünetek nélkül is előfordul és ilyenkor a diagnózis felállítása rendkívül nehéz. Bronchiectasia, sinusitis, otitis következménye lehet, eredete azonban nem mindig deríthető ki. Agytumor tüneteit okozhatja, áttörése gennyes meningitis keletkezésévei jár. Az agytályogok egy része azonban nem jár lázzal, nem jár leucocytosissal; ilyenkor góctünetek alapján tályogra gondolni alig lehet, de olykor tökéletesen néma agytályogról van szó.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Lázmérés és a láz tünetei, kezelése
- Ismeretlen eredetű láz
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hetek óta lázas beteg endocarditis lenta feltételezett diagnózisával kerül intézetbe. A tüdőn pneumoniára gyanús eltérést találunk, és sinusitis nyomait mutatja ki a melléküregekről készült röntgenfelvétel. A láz intermittáló jelleget ölt, a fehérvérsejtszám 12 000. Antibiotikus kezelés eredménytelen. A beteg a kezelés folyamán előzetes rosszullét nélkül hirtelen meghal. A sectio alkalmával a homloklebenyben diónyi tályog található, a halált agyi ödéma következtében a nyúltagy beszorulása okozta. A tályog nem okozott idegrendszeri tüneteket, valószínűleg a sinus frontalisból származott.
Gennyes sinusitis
A helyi tünetek és a röntgenfelvételen látható fedettség, homály alapján legtöbbször felismerhető. Minthogy a röntgenfelvételen a sinus fedettsége gyakori, téves diagnózis is előfordulhat.
Hetek óta magas lázban szenvedő férfibeteg valamennyi vizsgálati lelete negatív, csupán a röntgenlelet utal sinusitisre. Az elvégzett csapolás, illetve műtét a beteg állapotán semmit sem változtat, noha a sinus maxillarisban a gégész valóban gennyet talált. A sem antibiotikumokra, sem kortikoszteroid kezelésre nem reagáló beteg boncolása periarteritis nodosát bizonyított.
Subphrenikus abscessus
Hasi gyulladásos folyamatokhoz, műtétekhez csatlakozik. A döntő tünetnek tartott rekesz alatti levegő az eseteknek csak kisebb részében mutatható ki. A rekesz magasabb állása, kidomborodása, concomittáló pleuritis, a rekesz domborulatával párhuzamosan futó röntgenárnyékcsíkok a tüdőben, hátsó tályog esetében a próbapunkciós lelet alapján ismerhető fel. Legfontosabb, hogy gondoljunk lehetőségére.
Májtályog
A májtályog nálunk legtöbbször hasi gennyedések vagy cholangitis következménye, máshol inkább amoebás eredetű. Ritkábban polycisztás májban keletkezik, Ascaris lumbricoides behatolása következtében is leírták, a májba fúródott halszálka is okozta. Az esetek egy részében eredete ismeretlen. Yersinia-fertőzésből származó májtályogot is leírtak. Nálunk a multiplex tályog a gyakoribb, az amoebás tályog solitaer. A multiplex tályogok elkülönítése a gennyes cholangitistól alig lehetséges, septikus lázzal járó szekunder cholangitisben májtályog mindig feltételezhető. A septikus lázon, leucocytosison kívül a megnagyobbodott érzékeny máj, solitaer tályog esetében kidomborodás észlelhető.
A májtáji fájdalommozgásra, rázódásra fokozódik
A jobb rekesz magasabban áll, pleurális tünetek is lehetségesek. A phrenicus izgalma jobb oldali vállfájdalmat okozhat. Bizonyos esetek sárgasággal járhatnak. A vérsejtsüllyedés gyorsult, a vérkép balra tolt. A májpróbák negatívak lehetnek, de a transzamináz növekedett és különösen magas alkalikus foszfatáz értéket találunk a szérumban. Az esetek egy része kevés panasszal jár és nem is mindig gondolunk súlyos kórképre.
A tályog májszcintigram, ultraszonográfia, laparoszkópia útján legtöbbször felismerhető, angiográfiára általában nincsen szükség. A tályog áttörése subphrenikus abscessust, empyemát. pleuritist okozhat. Ha pylephlebitis keletkezik, ascites is kialakul. Cholangitises eredetű tályogok esetében a duodenumnedv is bőven tartalmaz fehérvérsejteket. Septikus lázmenetet okozhat a primer májkarcinóma is. Léptályog legtöbbször septikus infarctus következménye. Legfontosabb tünete a bal bordaív alatti fájdalom, a septikus láz, a leucocytosis és a bal oldali pleuritis, amely gyakran gennyes.
Esettanulmány
Empyema vesicae felleae, illetve akut gennyes vagy gangraenás cholecystitis a jobb bordaív alatti kólikaszerű fájdalom, a tapintható epehólyag, a défense alapján legtöbbször nehézség nélkül felismerhető. Hydrops vesicae felleae elgennyedéséből származik.
Periappendicularis abscessus appendicitises roham után fejlődik ki. Az appendicitis jellemző tünetei alapján ismerhető fel. Paranephritises tályog a deréktáj ütögetési érzékenysége, a vese ballotálásakor jelzett fájdalom, a deréktáj bőrének oedemája, elődomborodása alapján gyanítható. Legfontosabb röntgenológiai jele a psoas szélének elmosódottsága, szemben az ellenoldali psoas éles határával. A vese natív árnyéka gyakran megnagyobbodott. Az anamnézisben valamilyen gennyedés, gyakran a bőr furunculusa szerepel. A vizelet negatív is lehet.
Ugyancsak negatív vizelet lelettel járhat a vese carbunculusa, amely leginkább Staphylococcussepsis részjelensége. Leginkább csak akkor ismerhető fel, ha már perinephritises tályogot okoz. Maga a pyelitis vagy inkább pyelonephritis is járhat septikus képpel. Hidegrázás, magas remitíalo vagy intermitíalo láz kíséri a prostatahypertrophiában vagy tumorban szenvedők vizeletretencióját. Az E. coli okozta pyelitis néha nem jár leucocytosissal, sőt leucopeniátis találhatunk.
Mindezekben az esetekben a vesetáj érzékenysége, a vizeletben található genny és kitenyészthető baktérium segíthet diagnózishoz. Felderíthetetlen eredetű septikus láz kutatásakor mindig helyes elvégezni az pielográfiát, minthogy a vesetumorok, hypernephromák is komoly lázat okozhatnak, és ha a húgyutak akadályát tudjuk kimutatni, a lázra magyarázatot találunk.
A prosta tatályog
A prosta tatályog gáttáji fájdalmat, pyuriát, rectalis vizsgálatkor nagyfokú érzékenységet, vizelési zavarokat okoz. A vesícula seminalis gennyes gyulladása gennyes-véres ejaculatummal jár. A női genitalia gennyes folyamatai nőgyógyászati vizsgálattal deríthetők ki, amely punkcióval egészíthető ki. Egy esetünkben ismert myoma belsejében keletkezett necrosis volt a láz oka.
Osteomyelitis a csöves csontokban, ritkábban a csigolyákban, főleg röntgenvizsgálattal deríthető ki, sohasem szabad azonban lázas betegen elmulasztani a csontok gondos és részletes végigkopogtatását.
Ritkább és nehezen felismerhető oka a septikus láznak a diverticulitis, amely bizonytalan hasi panaszokkal, a széklet ürítésének zavarával jár és csak akkor mutatható ki, ha a béltraktus radiológiai vizsgálatakor diverticulumokat látunk. Gyakori a diverticulumok vérzése is. A Meckeldiverticulum tályogos folyamata hasi katasztrófa oka is lehet, súlyos lázas betegség képében mutatkozhat, máskor vérzés forrása lehet.
A mély vénák thrombophlebitise
Gondolnunk kell a mély vénák thrombophlebitises is. Ez fájdalmatlan is lehet, és általában nem okoz intermittáló lázat, inkább csak hőemelkedést vagy szabálytalan magasabb lázat. Különösen hoszszan fekvő, lassult keringésű betegeken kell e lehetőségre gondolnunk. Az alsó végtag gondos tapintása kiderítheti bizonyos terület fájdalmasságát. Thrombophlebitis egyébként hasi tumor jelzője is lehet.
Külön nehézséget okoz a műtét után keletkező lázas állapot. Ennek oka leggyakrabban műtét utáni pneumonia, máskor fonalgennyedés, tályogképződés a műtét területében, thrombophlebitis, pyelitis, Staphylococcussepsis stb. Transzfúziós reakció lehetőségére is gondolni kell, ha a beteg transzfúziót kapott és néha egyszerű infúzió után is láz keletkezik. Különösen gyakran észlelünk tartós lázat splenectomia után. Ebben a lép helyén összegyűlő szövetnedvek és vér felszívódása, valamint az infekciókkal szemben rezisztencia csökkenése egyaránt szerepel.
Antibiotikumos kezelés
Az antibiotikus kezelés, különösen a széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása folyamán keletkező és antibiotikumokkal nem befolyásolható lázas állapot leggyakoribb oka Staphylococcusenteritis, a pseudomembranosus enterocolitis és a Staphylococcussepsis. E súlyos kórképek keletkezésében penicillinrezisztens Staphylococcus szerepel. Műtétek után keletkező súlyos szövődmény az enteritis necrotisans. Mind ez, mind az enteritis pseudomembranacea súlyos hasmenéssel és septikus lázzal jár. Újabban Yersiniasepsist is leírtak.
Fontos tudnivalók!
Különösen Staphylococcus okozta sepsisben bőrjelenségek is mutatkoznak. Máskor ízületi gyulladás, metastasisos tályogok keletkezése az izmokban, tüdőtályogok, osteomyelitis, keringési zavar, néha sokk jellemzők. Mindig gondolnunk kell arra, hogy az antibiotikumok hatása következtében megváltozott, elmosódott, ismert betegségről van szó.
Ha a kiinduló megbetegedést meg tudjuk határozni, puerperális, tonsillogen, otogén, urogenitális, cholangitises stb. sepsisről beszélhetünk. Néha különleges, szokatlan helyen alakulhat ki tályog, pl. a pericardium lemezei között vagy a hasfalban.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.