Subfebrilitas láz okai (hőemelkedés)
Ha csupán néhány tized fokos hőemelkedésről van szó, első kérdésünk mindig az, hogy a beteg organikus megbetegedésben szenved-e vagy vegetatív idegrendszeri okai vannak-e a hőemelkedésnek. Ha a hőemelkedés a 37,5 °C-t meghaladja, inkább kell organikus megbetegedésre gondolnunk.
Ugyancsak organikus megbetegedés gyanúját kelti az is, hogy a beteg a hőemelkedést terhesnek találja, annak tartama alatt rosszul érzi magát, kezdetekor borzong, csökkenésekor vagy megszűnésekor kiizzad. E jelenségek azonban az elkülönítésben nem döntők, hiszen melegérzés, az arc égése, a borzongás vegetatív labilitás jele is lehet.
Pyramidon hatásának megfigyelése
Felhasználható az elkülönítésre a Pyramidon hatásának megfigyelése. E régi Holló-féle próbái ma is szoktuk végezni. Az eredeti előírás szerint reggel 5 órakor 0,30 Pyramidont, majd reggel 7 órától este 6 óráig óránként 0,10, tehát összesen 1,5 g Pyramidont adunk és a nap folyamán két-három óránként mérjük a hőmérsékletet. A kiütéssel, idegrendszeri tünetekkel, lépnagyobbodással, vizelési panaszokkal, mirigy-megnagyobbodásokkal, a vérkép rendellenességeivel járó lázas állapotot tárgyaljuk, és végül az ismeretlen eredetű láz ama eseteit, amelyek felderítésében könnyen észrevehető jel nem segít bennünket.
Ramidonnal töltött nap és a Pyramidon nélküli napok hőmérsékletét hasonlítjuk össze. Organikus megbetegedésből származó hőemelkedés ilyen Pyramidon-adagolás hatására megszűnik vagy lényegesen csökken; a vegetatív eredetű hőemelkedést a Pyramidon nem befolyásolja. A Holló-próba második része 3 napon keresztül Extr. opii adagolásából áll. Ez viszont az organikus eredetű hőemelkedést nem befolyásolja, de megszünteti a vegetatív eredetű lázat.
Magunk is végezhetjük a vizsgálatot
Magunk a vizsgálatot úgy szoktuk végezni, hogy a betegnek a nap folyamán 2 óránként 0,20 g amidazofent adunk, a gyógyszer bevétele előtt mérjük a lázat, a következőkben pedig 2 óránként 0,03 g fenobarbitált vagy más szedativumot. A próbadöntő része a Pyramidon-hatása. A Pyramidonra egyáltalában nem reagáló hőemelkedés nagy valószínűséggel vegetatív eredetűnek tartható. Megjegyezzük azonban, hogy a hypothalamus eredetű láz akkor sem reagál Pyramidonra, ha kimutatható organikus betegség következménye.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- Lázmérés és a láz tünetei, kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A vegetatív idegrendszer labilitásának egyéb tüneteit éppoly fontos regisztrálnunk, mint az organikus megbetegedésre utaló jelenségek hiányát. E tekintetben a vérsejtsüllyedés vizsgálata is felhasználható. A vegetatív idegrendszer túlérzékenységében a vérsejtsüllyedés nemcsak normális, hanem a normálisnál kisebb (lassúbb) értéket ad, így WESTERGREEN szerint egy óra alatt csupán 1-3 mm. Ha a hőemelkedést organikus betegség okozza, a süllyedés legtöbbször gyorsult, esetleg normális kereteken belül van, de sohasem csökkent. Fel lehet használni a végbélhőmérséklet mérésének eredményét is.
Normális körülmények között a hónalj és a végbélben mért hőmérséklet különbsége 0,5 °C. Organikus megbetegedésben ez a különbség megmarad, esetleg még nagyobb is, vegetatív eredetű hőemelkedésben a hónalji és a rectalis hőmérséklet közti különbség 0,5 °C-nál kisebb. Ha a hőemelkedés antibiotikumok hatására megszűnik, biztosan infekciós eredetű volt.
Nincsen éles különbség a tisztán vegetatív dystoniából származó és a hyperthyreosisban észlelt hőemelkedés között. Az elkülönítés lényegében a hyperthyreosis diagnózisán múlik. Az ismert klinikai tüneteken kívül megbízható laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésünkre.
Pajzsmirigy hiperfunkciójának megállapítása
E sokféle eljárással a pajzsmirigy hiperfunkeióját objektívan megállapíthatjuk. Mégis akadnak olyan esetek, amelyekben a klinikai kép hyperthyreosisnak felel meg, a laboratóriumi adatok azonban e diagnózist nem támasztják alá. Ilyen esetben legvalószínűbb, hogy trijodthyronin toxicosisről van szó. Ilyenkor meg kell határoznunk a szérum T3tartalmát. Megbízható jele a hyperthyreosisnak a T3 szupressziós próba is.
Mint látjuk, a pajzsmirigy diagnosztika módszerei nagymértékben fejlődtek és a régi módszerek (alapanyagcsere, fehérjéhez kötött jód: PBI bizonyos mértékig a jódterhelés) lassan kikerülnek a gyakorlatból.
A hyperthyreosis diagnózisában a már említett vegetatív neurosison kívül az euthyreosisos struma, a hypermetabolismüssaljáró nem hyperthyreosisos állapot (láz, terhesség, szívelégtelenség, hypertonia, carditis, phaeochromocytoma, leukaemia, malignomák, diabetes mellitus, acromegalia), a hyperthyreosis tüneteihez hasonló tüneteket létrehozó carditis, tuberculosis, krónikus gyulladás, encephalitis, myopathia, myasthenia jön szóba. Ezek elkülönítése nem gond.
A hyperthyreosis és a carditis elkülönítésére
A subfebrilitas okait kutatva is leggyakrabban a vegetatív labilitás, a hyperthyreosis és a carditis elkülönítésére szorulunk. Ha vitium fizikális jelei megtalálhatók, szubakut bakteriális endocarditisre mindig gondolnunk kell, bár a szívbetegek mindenfajta más megbetegedésben is szenvedhetnek, akár hyperthyreosisban is. A szíven észlelhető fizikális változások nélkül is carditis gyanítható az EKG jellemző változásai, a befolyásolhatatlan és mozgásra fokozódó tachycardia és egyéb jellemző tünetek alapján.
Neurosissal szemben fontos annak a megfigyelése, hogy a beteg tachycardiája álmában is megfigyelhetőek. Mind a hyperthyreosisos, mind a carditises tachycardia megtalálható akkor is, ha a beteg alszik, a neurosisos eredetű tachycardia álomban megszűnik. Hyper kinetikus szindróma a hyperthyreosison kívül más betegségekben és önállóan is előfordul. Néha subfebrilitassal és a systoles nyomás növekedésével is jár. Ilyenkor a hyperthyreosist a laboratóriumi vizsgálatok alapján kell kizárnunk. A reumás láz valamennyi formája járhat subfebrilitassal. Az AST-vizsgálata ezért fontos, habár – mint említettük – a növekedett AST nem mindig bizonyít reumás lázat.
A hőemelkedés okai
A hőemelkedés organikus okai között elsősorban a tuberculosis lehetőségét kell kizárnunk. A röntgenfelvétel az esetek legnagyobb részében lehetővé teszi kezdődő tüdőtuberculosis felismerését, annál nehezebb azonban a tuberculosis más lokalizációjának felismerése akkor, ha ez nem jár helyi tünetekkel, így a vese tuberculosisa esetleg csak ismételt és gondos vizeletvizsgálat (fehérvérsejtek, baktérium kimutatása, tenyésztés, állatkísérlet), alapján máskor cisztoszkópia segítségével deríthető ki, és az ízületi tuberculosis is olykor olyan kevés panaszt okoz, hogy nem eléggé gondos vizsgálatkor elkerülheti a figyelmet.
Esettanulmány
Beteg tünetei
A beteg bágyadt volt és étvágytalan. Antibiotikumokat kapott eredmény nélkül. Lassan anaemia alakult ki és a testsúly csökkent. A beteg jobb kezén, a hüvelykujjnak és a mutatóujjnak megfelelő kézközépcsontok között a kézháti oldalon, a bőrön néhány hónappal előbb seb keletkezett, amely gennyedt, majd lassan begyógyult és a klinikai felvételkor már csak fájdalmatlan heg képében volt látható.A beteg jobb lábán, a lábfej dorsalis oldalán azonban kis diónyi duzzanatot vettünk észre, amely porckemény tapintatú volt és nem fájt. Röntgenfelvételen csupán lágyrészárnyék látszott, a csonton csupán periostitis. Minthogy a hőemelkedés okát semmi módon nem tudtuk megmagyarázni, próbaexcíziót végeztettünk a lábfej e duzzanatáról. Sajnos tuberculosis derült ki. A sebész a beteg területet rezekálta és megfelelő specifikus kezelésre a beteg gyorsan láztalanná vált. Valószínű, hogy a kéz hege is tuberculosisos folyamat eredménye volt.
Néhány esetben a tartós subfebrilitas oka a csigolyák érzékenysége miatt készített gerincfelvételről derült ki, amikor az érzékeny terület alatti gerinc két oldalán, a röntgenfelvételen hidegtályognak megfelelő árnyékot találtunk. A subfebrilitast a szervezetben található gennyes gócok is okozhatják, anélkül, hogy helyi panaszokat idéznének elő. Elsősorban tonsillitis irányában kell kutatnunk. Ezt, hogy gennyes vagy lenőtt, zsugorodott tonsilla subfebrilitast előidéző gócként szerepele, semmiféle vizsgálattal nem lehet eldönteni és bizonyságot csak a hőemelkedés eltűnése ad a tonsillectomia után.
A subfebrilitas
Aránylag ritka a tonsillitisből származó subfebrilitas, ezért ilyen okból ne szánjuk magunkat nagyon könnyen a tonsillectomia elvégeztetésére. Szóba jön a granulomas fogak szerepe is. Itt az extractio mindenképpen elvégzendő, de a góc szerepét ez esetben is csak a subfebrilitas megszűnése bizonyítja. Tonsillaris és foggócok szerepelhetnek anélkül, hogy a süllyedés fokozódása vagy a vérkép balratolódása bekövetkeznék. Lehetségesek egyéb – gócként szóba jövő – betegségek is, melyek néha szintén csak különösen gondos vizsgalattal deríthetők ki, így Otitis, Sinusitis.
Subfebrilitast okozhat a szervezetben keletkező nagyobb vérzés, így a melaena mindig subfebrilitassal jár. A haemolytikus folyamatok hőemelkedést, ha hirtelen keletkeznek, lázat okoznak. Mérsékelt haemolysis az oka az anaemia perniciosában észlelhető subfebrilitasnak. Leukaemiák és hasonló betegségek is gyakran járnak subfebrilitassal.
A malignus tumorok közül gyakran okoz subfebrilitast vagy lázat a bronchuskarcinóma, a vastagbéltumor, hypernephroma és minden csontmetastasissal járó tumor. Lymphogranulomatosisban, nonHodgkinlymphomában, lázas infekciókban, ezek lezajlása után is, gyakran észlelünk subfebrilis időszakokat. Ez utóbbi betegségeket éppúgy, mint az itt nem említett számos lázas betegséget, amelyek subfebrilitast is okozhatnak, a következőkben részletesen soroljuk fel az elkülönítő diagnózis szempontjából.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.