• betegség
• légzés
• tartós láz

Láz a légzőszervek betegségeiben

A náthával, légcső és garathuruttal, torokfájással, köhögéssel járó lázas betegségek sorában leggyakoribb a közönséges meghűlés, melyet vírus okoz. Ez banális, 1-2 napos lázzal járó megbetegedés, melyben a nátha dominál és az általános állapot nem különösen rossz.

Azok a hasonló megbetegedések, amelyekben a pharyngitis és tonsillitis dominál, rendszerint ismeretlen eredetűek, mert a betegség enyhesége miatt a kórokozó kimutatása általában nem történik meg. Az esetek egy részében Streptococcus szerepel. Az egyszerű tonsillitistől a tonsillitis follicularisig számtalan átmenet lehetséges.

A közönséges hűlés, a nem vírus eredetű légúti infekciók, a Streptococcus-megbetegedések és az influenza egymástól alig különíthetők el, inkább csak a lefolyás alapján dönthetünk, legtöbbször utólag. Nehéz ezeknek a betegségeknek az elkülönítése az akut exanthemás betegségek bevezető catarrhalis tüneteitől. Gyermeken mindig kell e lehetőségre is gondolnunk, de néha felnőttön is (nyirokcsomó-nagyobbodás a nyakon stb.). Szóba jön még a mononucleosis infectiosa (vérkép, nyirokcsomó-nagyobbodás, lépnagyobbodás, hepatitis), a meningitisék lehetősége (meningeális tünetek, súlyos általános állapot, esetleg vérzékenység).

Az influenza diagnózis

Az influenza diagnózisa nehéz és csupán epidémiák esetén állítható fel biztonsággal. Az influenzának tartott esetek legnagyobb része banális felső légúti infekció és nem influenza. A súlyos általános állapot, a végtagok fájdalma, a gyakran kétpúpú szabálytalan lázgörbe, herpes labiális, a kínzó köhögés, a bronchitis, a haemorrhagiás köpettel járó pneumonia mint szövődmény, otitis, carditis és a leucocytosis hiánya, sőt gyakran leucopenia jellemzi a valódi influenzát.

A pneumoniák változatos sora fizikális és röntgenjelek alapján ismerhető fel. Pneumoniára lázas betegségben elsősorban akkor gondolunk, ha erre utaló tünetek (köhögés, köpet, nehézlégzés, pleurális fájdalom, tachycardia stb.) mutatkoznak, de ismeretlen eredetű láz esetében a mellkas röntgenvizsgálata (lehetőleg felvétel!)

Mycoplasma pneumonia

Elsősorban a ma gyakori Mycoplasma pneumoniára gondolunk, melyet régebben primer atípusos pneumoniának mondtak és víruspneumoniának gondoltak. Jellemzője az aránylag szegényes fizikális lelet ellenére kiterjedt, de nem nagyon intenzív árnyék. Az ismert vírus okozta pneumoniák, és a nem bakteriális pneumoniák aránylag ritkák, de nálunk is előfordulnak, ornithosisok pl. baromfitelepeken, rickettsiosis vágóhídon.

Lázat okozhat a szívbetegek pangásos pneumoniae, a bronchus carcinomával kapcsolatos pneumonia, krónikus bronchitist különböző alakjaival járó lázas tüdőmegbetegedés, a tüdőkarcinóma és a tüdőinfarctus is.

Más fertőző megbetegedés szövődményeként megjelenő pneumoniák közül a pertussis, morbilli, grippe, leptospirosis, listeriosis folyamán észlelhető pneumoniát említhetjük. Mindezen megbetegedések elkülönítő diagnózisát a tüdőinfiltrátumok kapcsán tárgyaljuk, itt csupán néhány fertőző betegség sajátságait említjük meg.

Állatok okozta fertőzések

Nálunk csupán a marhaállomány fertőzöttségét mutatták ki, de a vizsgálatok folyamán laboratóriumi fertőzéseket is észleltek. Ilyenek máshol is előfordultak. Hirtelen magas lázzal, általános tünetekkel, fejfájással járó betegség, melynek fő tünete a szegycsont mögötti szúrással, köhögéssel, esetleg haemorrhagiás köpettel járó pneumonía. Ez kevés fizikális, de bő röntgeneltéréssel zajlik.

A klinikai kép néha influenzaszerű, pleuritis, carditis, radiculitis, polyarthritis, adenopathia kísérheti, a lép is nagyobb lehet. A komplementkötési reakció az első hét végén pozitív és hónapokig pozitív marad, a negyedik héten agglutininek is kimutathatók. Az esetek egy része infekciós mononucleosist utánoz. A kimutatható kórokozó a Coxiella burneti. Nehézséget a víruspneumoniáktól való elkülönítés okozhat, ebben a komplementkötés és agglutináció segít.

A psittacosis terjesztésében a papagáj szerepel, ez a kontaktus tehát a betegség diagnózisának elengedhetetlen kelléke. Súlyos, lázas megbetegedés, melyet legtöbbször nagy fejfájás, orrvérzés vezet be. A keletkező pneumonía röntgenképe nem jellemző. A pneumonías alakon kívül influenzaszerű és atípusos alak is ismeretes, az utóbbinak fulmináns formája is . A diagnózis biztosan itt is komplementkötési próbával állítható fel, mely azonban csupán 10-14 nap alatt válik pozitívvá (1: 16 felett).

Egyéb ornithosisok járványosán nálunk is előfordulnak. A járvány közvetítője ilyenkor tyúk, kacsa, galamb. Az ornithosis, mint a baromfitenyésztéssel együtt járó fertőzés, az utóbbi évtizedben került előtérbe. Magas lázzal kezdődik, főbb tünete oldalszúrás, fejfájás, torokfájás, végtagfájdalom, hányás, hányinger. A láz néha hidegrázással indul meg. A betegség első hetében a tüdőben pneumonías árnyék látszik, néha a hilusmirigyek is megduzzadnak. A vérsejtsüllyedés gyorsult, a vérkép nem jellemző, de leucocytosis nincs.

Minthogy a betegségnek semmiféle különös jellegzetessége nincs, elsősorban baromfitelepek gondozóinak járványos betegségében kell ornithosis lehetőségére gondolni és megfelelő komplementkötési vizsgálatot végeztetni.

A tüdő gombás betegségei

A tüdő gombás betegségei talán szaporodóban vannak. Nem jellemző röntgenlelet, kideríthetetlen eredetű láz és felső légúti tünetek esetében gomba irányában is érdemes vizsgálatot végezni. Erre az egyszerű röntgenvizsgálat és mikrobiológiai vizsgálat nem alkalmas, a külső fertőzés lehetősége miatt nem megbízható. Biztos diagnózis csupán a bronchoszkóp segítségével nyert, sterilen vett hörgőváladék vizsgálatával állítható fel. Actinomycosis, sporotrychosis, histoplasmosis, moniliasis, aspergillosis jön elsősorban szóba.

Ugyancsak bronchoszkópos, illetve bronchográfiás vizsgálatra szorulunk akkor, amikor – a láz eredetének megállapítása céljából – a bronchustumor diagnózisát vagy bronchiectasia biztos diagnózisát kell felállítanunk. Bár hazánkban még nem írták le, biztosan előfordul vagy elő fog fordulni a legionáriusbetegség is, melynek fő tünete ugyancsak pneumonia.

A pleuritis diagnózisa a fizikális és röntgeneltérés alapján könnyű. Interlobáris exsudatumok, empyema biztos diagnózisához többirányú felvétel, esetleg tomográfia szükséges.

TBC

Utoljára hagytuk, de a légzőszervek lázas megbetegedései között talán a legfontosabb a tüdőtuberculosis lehető korai diagnózisa. Ismeretlen eredetű lázban vagy subfebrilitasban fiatal egyénen elsősorban tuberculosis lehetőségére kell gondolnunk. Régi szabály szerint fiatal egyén rejtélyes lázát tuberculosis, idős emberét malignus tumor okozza. Nem is mindig a tüdő tuberculosisáról van szó. A vese, a hólyag, a belek, a csontok és az ízületek tuberculosisa is lehet a láz okozója, és a mirigyek tuberculosisa is sokáig rejtve maradhat. E lehetőségekre a megfelelő helyen térünk ki.

Minden szervi lokalizáció nélkül is előfordul tuberculosis okozta láz a Landouzy-féle, régebben typhobacillosisnék, ma helyesebben tuberculosis sepsisnék nevezett esetekben. Ilyenkor a tuberculosis általános tüneteivel, fogyással, sápadtsággal, éjszakai nagy izzadással, intermittáló, hosszan tartó szabálytalan láz keletkezik. A vérsejtsüllyedés igen nagymértékben gyorsult, a leucocytosis csak igen mérsékelt, a qualitativ vérképben inkább a lymphocytosis tűnik fel.

Ennek az állapotnak a diagnózisa csak akkor biztos, ha – mint ez előbbutóbb történni szokott – szervi megnyilvánulásra kerül sor, vagyis a tüdő vagy más szerv tuberculosisa kimutatható, esetleg miliáris tuberculosis vagy meningitis kifejlődésére kerül sor. Valójában akut haematogen szórásról van szó, melyben a betegek meghalhatnak, mielőtt a szervi tuberculosis felismerhető volna. Ilyen esetben mindig a szervi tuberculosist kell kutatni, elsősorban a tüdő tuberculosisát.

Szervi tuberculosis

Ez a helyzet a miliáris tuberculosisban, melynek képe lázas fertőző betegség. Leginkább a tífusz abdominalisra emlékeztet. A diagnózis a tüdőn szétszórt miliáris gümők alapján állítható fel, amelyek átvilágításkor esetleg nem, felvételen azonban előbbutóbb biztosan felismerhetők. Szemészeti vizsgálattal a chorioidea gümői is korán felismerhetők. Ezek megjelenése meningitis basilaris biztos jele. A lép is nagyobb lehet.

A beteg általános képe igen súlyos állapotra utal, dyspnoe, enyhe cyanosis jellemző. A vérsejtsüllyedés néha alig fokozott, lymphocytosis nincs, a vérkép inkább balra tolt. A leucocytosis fontos elkülönítő jel a tífusz abdominalis leucopeniájával szemben. Eosinophil sejtek is találhatók. A pulzus erősen tachycardias, szemben a tífusz relatív bradycardiájával.

A tüdő tuberculosisának különböző formáit – a hilus specifikus jellegű megnagyobbodásától kezdve a súlyos cavernás folyamatokig és a pneumonia caseosáig – a tüdőinfiltrátumok elkülönítő diagnózisának tárgyalásakor részletezzük. Minden esetben igen fontos a köpet vagy ennek hiányában a gégekenet, bronchusváladék vizsgálata Mycobacterium tuberculosisra. A Mantoux vagy más reakció pozitivitása nem sokat jelent, negativitása azonban – anergiás, súlyos eseteket nem számítva – a tuberculosist kizárja. Felnőtt városi emberen negatív cutan reakció Boeck sarcoidosisra gyanús. A süllyedés gyorsulása és mérsékelt leucocytosis általában jellemző a tüdő tuberculosisos folyamataira.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.