• gyógynövények

Vörösmoszat

Vörösmoszat (Gelidium sp.) története, alkalmazott drogjai

Az Agar Ph. Hg. VIII. (syn. agar-agar) az Indiai- és a Csendes-óceánban élő, a Rhodo-phyceae családba tartozó vörösmoszat fajokból előállított termék. A Gyógyszerkönyv de­finíciója szerint gyógyászati céllal elsősorban a Gelidium nemzetség fajait (legnagyobb mennyiségben a japán partoknál honos Gelidium amansiit) használják fel. A szakirodalom szerint számos egyéb faj, köztük az Abnfeltia plicata, Gracillaria Uchenoides,

Gymnogongrusgrifit-biae használható fel ilyen célra. Az agart a moszatok kihalászását követő tisztítás után for­ró vizes kivonással, a kivonat szűrésével, betöményítésével és szárításával állítják elő (az előállítás során kifagyasztást és fagyasztva szárítást is alkalmazhatnak). A drog porított, vagy sárgás színű, 2-5 mm széles összegyűrődött szalagok, pelyhek formájában fordul elő. Hideg vízzel duzzad, meleg vízzel kiválóan gélt képez, amely (megtelelő koncentrá­cióban) kihűlés után megszilárdul.

Szintén vörösmoszat fajokból állítják elő a karragént, másnéven gyöngyzuzmót (car-rageen ír nyelven sziklai mohát jelent), amely az Atlanti-óceán part menti vizeiben élő Chondrus erispus és a Gigarlina mamillosa nevű vörösmoszatok (Gigartinaccae) megszárított te­lepeinek feldolgozott terméke. 80% poliszacharidot, kevés proteint, brómot és jódot tar­talmaz. Felhasználják emulziókészítésnél demulcensként (nyálkás bevonószer), továbbá az élelmiszeriparban zselésítőanyagként, térfogatnövelésre (E-407)- Állatkísérletekben beinjektálva gyulladás kiváltására használják fel.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

Az agar heteropoliszacharidokat tartalmaz, amelyek D-galaktóz és 3,6-anhidro-L-galaktózból épülnek fel. A poliszacharidok az agaróz- és agaropektin-csoportba sorolhatóak. Az agaróz, amely agarobióz építőelemekből épül fel, és kevés szulfátcsoportot tartalmaz, teszi ki az agar mintegy 70%-át. Az agaropektin savanyú poliszacharidok keveréke, szulfáttartalma magasabb.

Farmakológia, gyógyásztati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

Hagyományos alkalmazása nem ismert.

Preklinikai vizsgálatok

Enyhe hashajtó, mivel a béltraktusból vizet vesz fel és a bélperisztaltikát a ballasztanya­gok tömegének növelésekor jelentkező mechanikai ingerlés segítségével fokozza. Hatása viszont csak viszonylag nagy mennyiség elfogyasztása és hosszabb idő után alakul ki.

Humán bizonyítékok

Gyógyászati célú felhasználását célzó humán vizsgálatok nem ismertek, (elhasználása az agar poliszacharidjaival kapcsolatos preklinikai ismereteken és a tapasztalaton alapul.

Indikációk, adagolás

Az agar duzzadó hashajtóként használható fel. Ilyen célra napi 1-3 alkalommal 1-2 teás-kanálnyi porított agar fogyasztható, amelyet nagyobb mennyiségű folyadékkal kell beven­ni (a hatás kialakulásának feltétele a megfelelő folyadékfogyasztás). Az agar gyógyászati jelentősége alacsony, viszont mikrobiológiai táptalajként, gyógyszer-, élelmiszer- és koz­metikai ipari segédanyagként széles körben felhasználják.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Nemkívánatos hatások, interakciók nem ismertek. Bélelzáródás esetén nem alkalmazható.