Mivel számoljon, aki vidéken építene egészségügyi karriert hazánkban?
Mely városokban érdemes hazánkban egészségügyi karriert építeni?
Nem mondunk túl meglepőt, de az egészségügyben dolgozni nem egyszerű feladat. Túlóra, felelősség, emberi sorsok minden nap. De van egy kérdés, amit sokan feltesznek maguknak, főként az urbanizáció korában: érdemes vidéken maradni vagy jobb döntés a fővárost választani? Ez persze olykor szubjektív és emberfüggő, de mi azért most megpróbáljuk objektíven megközelíteni a témát. Vidéken, különösen bizonyos nagyobb városokban, ugyanolyan vagy akár jobb lehetőségek vannak, mint Budapesten. Az életminőség pedig sokszor jobb: alacsonyabb költségek, kevesebb stressz, közösségibb légkör. Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs komoly perspektívát kínálnak azoknak, akik komolyan gondolják ezt a pályát. De nézzük pontosan, mire számíthat az, aki vidéken építené fel az egészségügyi karrierjét.
Budapesten kívül több nagyobb vidéki város is kínál komoly egészségügyi infrastruktúrát és karrierlehetőségeket. Debrecen az egyik legnagyobb központ: az egyetemi klinika országos szinten meghatározó, a helyi magánegészségügy is erős. Szeged szintén fontos szereplő, az ottani orvostudományi egyetem és klinikák kiváló szakmai környezetet biztosítanak. Pécs ugyanígy: egyetemi háttér, modern kórházak, fejlődő magánszféra.
Nyíregyháza városa néha kissé kiesőnek tűnik, ha ránézünk a térképre, pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház szintén igen komoly intézmény. Modern eszközökkel dolgoznak, folyamatosan fejlesztenek. Ráadásul a város egyre több magánrendelőt és diagnosztikai központot vonz. Ez alternatívát jelent azoknak, akik nem az állami szektorban szeretnének dolgozni. A NyiregyhazaAllas.hu egészségügyi állás Nyíregyháza oldalon rendszeresen jelennek meg pozíciók. Orvosok, ápolók, asszisztensek, gyógyszerészek, egészségügyi adminisztrátorok számára egyaránt. Aki nyitott szemmel néz körül, jó eséllyel talál is lehetőséget.
A vidéki infrastruktúra is épülőben, oktatási és fejlődési lehetőséget, munkahelyeket biztosítva a szakemberek számára
Elmondható általánosságban, hogy a vidéki kórházak és egészségügyi intézmények folyamatosan fejlődnek. Uniós pályázatok, állami támogatások és magánbefektetések révén új eszközök érkeznek, osztályok újulnak meg, korszerűsödnek a körülmények. Nyíregyházán az elmúlt években szintén komoly beruházások valósultak meg a kórházban. Új diagnosztikai eszközök, CT és MRI gépek, modern műtők. Ez javítja egyébként a betegellátás minőségét és a szakemberek munkakörülményeit is.
Az oktatási lehetőségek szintén adottak: a Nyíregyházi Egyetem egészségügyi képzései, továbbképzések és szakmai konferenciák biztosítják, hogy a helyben dolgozók naprakészek maradjanak. Sok kórház ösztönzi a fiatal orvosok, szakápolók továbbképzését, részben vagy teljesen finanszírozva a képzéseket. Aki vidéken marad vagy ideköltözik, az nem kerül hátrányba szakmailag. A lehetőségek megvannak, csak élni kell velük. És aki ezt teszi, az rájön, hogy vidéken is lehet szakmailag fejlődni, nem kell minden áron Budapesten élni.
Hogy alakulnak a reális fizetések és bérsávok, átlagbérek, mediánbérek az egészségügyi szférában a vidéki régiókban?
A fizetések az egészségügyben országosan alacsonyak, ezt nem lehet szépíteni. Egy kezdő ápoló vidéken havi 350-400 ezer forint körül mozog, rezidensek 500-700 ezer forint körül kezdenek. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de vidéken a megélhetési költségek alacsonyabbak, így az azonos összeg többet ér. A lényeg a vásárlóerőben van, nem a nettó számokban.
Az orvosok alapfizetése vidéken hasonló a fővárosiékhoz, de az ügyeletek, túlórák és egyéb pótlékok ezt jelentősen növelhetik. Tapasztalt szakorvosok, főorvosok akár 1-1,5 millió forint fölött is kereshetnek, különösen ha magánpraxist is vállalnak. A magánszféra egyébként vidéken is egyre vonzóbb: rendelők, klinikák, diagnosztikai központok versenyképes fizetéseket kínálnak, jobb munkakörülményekkel, kevesebb adminisztrációval. Aki nyitott erre, az meg tudja dupplázni a bevételét, miközben jobb körülmények között dolgozik.
Így alakulnak a lakhatási költségek, albérlet- és lakásárak, egyéb megélhetési kiadások a vidéki Magyarországon
Itt jön a játékba az igazi különbség. Egy kezdő ápoló Budapesten havi 350-400 ezer forintból él, albérletért fizet 200-250 ezret, és még akkor is szűkösen jön ki a végére. Nyíregyházán vagy Debrecenben ugyanez a fizetés mellett az albérlet 100-120 ezer forint, tehát marad 100-150 ezer forint többlet életre, spórolásra vagy szabadidős programokra.
A lakásárak is jóval barátságosabbak: ami Budapesten egy 50 négyzetméteres panellakás bő 50-60 millió forintért, az Nyíregyházán 25-30 millióért megvan, jobb környéken. Debrecenben vagy Szegeden kicsit magasabbak az árak, de még mindig töredékei a budapestieknek. Az élelmiszer, közlekedés, szolgáltatások is olcsóbbak. Aki vidéken dolgozik, az ugyanannyi fizetésből jobban él, mint aki Budapesten.
Egészségügyi szakemberekre mindig, mindenhol szükség van, volt és lesz is
Ez talán az egyetlen terület, ahol a munkaerőhiány állandó. Hiába érkeznek új orvosok, ápolók, szakdolgozók, az igény folyamatosan nő. Az öregedő társadalom, a krónikus betegségek növekvő száma és a magasabb elvárások mind azt jelentik, hogy az egészségügyben dolgozókra mindig szükség lesz. Ez biztonságot ad: aki ebben a szektorban dolgozik, az nem aggódik amiatt, hogy holnap munka nélkül marad.
Vidéken ez még inkább igaz. A kistelepülések, az idősebb lakosság, a nehezebb elérhetőség miatt a vidéki egészségügyi szakemberek kulcsfontosságúak. Akik hajlandók vidéken dolgozni, azokat keresik, becsülik és támogatják. És akik maradnak, azok tudják: egy munkát végeznek, és közben közösségükért dolgoznak. Embereket segítenek, akikkel az utcán is találkoznak. Ez ad értelmet a nehéz napoknak is.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.