Milyen fokozatai vannak a magas vérnyomásnak?
Első fokozatú magas vérnyomás
Ha a szisztolés értékünk 140 és 159 közé, a diasztolés pedig 90 és 99 közé esik, akkor már nem szépíthetjük tovább a dolgot: magas a vérnyomásunk.
Az orvosok korábban ezt a fokozatot „enyhének” nevezték (néhányan még ma is így hívják), de ez senkit ne tévesszen meg. A magas vérnyomást nem helyes enyhének nevezni, bármilyen fokozatú is. Eléggé nagy a valószínűsége annak, hogy a nyomás máris kárt okozott bizonyos létfontosságú szervekben.
Tehát azonnal lépni kell, amíg nem késő, és sokat számíthat, mit teszünk. Adjunk le például a túlsúlyunkból (ha van), ne engedjünk a sószóró csábításának, csökkentsük alkoholfogyasztásunkat, mozogjunk többet és így tovább. Ha elkötelezzük magunkat ezek mellett a változtatások mellett, gyógyszerek – és azok esetleges mellékhatásai – nélkül is sikerülhet csökkenteni a vérnyomásunkat.
Tudnunk kell azt is, hogy az első fokozatú magas vérnyomás nem diagnosztizálható egyetlen méréssel. Bármely nap bármely órájában a koffeintől kezdve egészen a stresszig túl sok minden hathat a vérnyomásunkra. Legalább háromszor kell megmérni, hogy orvosunk pontos képet kapjon az állapotunkról.
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
- Magas vérnyomás mint betegség
- Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Második fokozatú magas vérnyomás
Ha a szisztolés érték 160 és 179 közé, a diasztolés pedig 100 és 109 közé esik, akkor a veszélyzónában vagyunk.
Szívünk minden bizonnyal megnagyobbodott az állandó erőltetett pumpálástól, s igen valószínű, hogy artériáinkon is megfigyelhetők már bizonyos károsodások.
Az orvosok régebben „mérsékelt” magas vérnyomásnak nevezték ezt az állapotot, ami egyáltalában nem indokolt.
Harmadik fokozatú magas vérnyomás
Igen súlyos az állapotunk, ha a szisztolés érték 180 Hgmm vagy ennél magasabb, a diasztolés pedig 110 Hgmm vagy magasabb.
Nagy a veszélye annak, hogy megbetegedjen a szívünk és a vesénk, a látásunk is érintett lehet, és nem kizárt, hogy szélütés ér bennünket. Orvosunk rendszeresen ellenőrzi vérnyomásunkat, és azonnal megkezdi a gyógyszeres kezelést
Az orvosi rendelőben magasabb a vérnyomásunk?
Ha igen, nem vagyunk vele egyedül. Jó néhányan tapasztalják, hogy a rendelőben magasabb a vérnyomásuk, pedig máskor teljesen normális. A jelenséget „fehérköpeny-hatásnak” is nevezik, s feltételezik, hogy az orvosi vizsgálat okozta stressz és izgalom váltja ki.
Noha sok szakértő ártalmatlannak tekinti ezt a jelenséget (persze csak akkor, ha az otthon mért vérnyomásértékek normálisak), mások úgy vélik, hogy figyelmeztető jelnek kell tekinteni. A kutatók pél-dául megállapították, hogy:
A fehérköpeny-hatást mutató személyek artériáiban ugyanannyi plakklerakódás található, mint a tartósan magas vérnyomású egyénekben.
A fehérköpeny-hatást mutatóknál kétszer akkora valószínűséggel alakul ki bal kamrai hipertrófia (a bal kamra falának megvastagodása), mint normális vérnyomású társaiknál.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.