A koleszterin és a lipidek – Nézzük közelebbről!
A koleszterin a lipidek jobbkeze:
A koleszterin nem más, mint a vérben található zsiradékok, más néven lipidek egyike. Némelyik lipid mennyiségének a növekedése veszélyeket rejt magában. Más zsírok – például a semleges szterolok – kémiai szempontból közel állnak ugyan a koleszterinhez, de nincs káros hatásuk. Végül maga a koleszterin gyűjtőfogalom, sok frakcióból álló csoportot jelöl.
A leggyakrabban hallott név kétségkívül a koleszteriné. A fogalom alatt általában a vér összkoleszterinszintjét értik. A mennyiségeket milligramm/deciliter egységben adják meg, és mg/dl-nek vagy mg/dL-nek rövidítik. Ez az az érték, amelyről a legtöbb ember és orvosa beszél, amikor a koleszterin csökkentését emlegeti.
Már évekkel ezelőtt felismerték, hogy a vér teljes koleszterintartalma több alkotórészből tevődik össze, melyek az őket a vérpályában szállító lipoproteinek szerint különíthetők el. Mégpedig: a nagyon kis sűrűségű lipoprotein (VLDL), a kis sűrűségű lipoprotein (LDL) és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL).
Miért felelős az LDL?
A szívbetegségekkel kapcsolatban a fő vádlott általában a kis sűrűségű lipoprotein (LDL). Az LDL szállítja a koleszterint az erekben, és adhatja le egy mészből, szöveti rostokból és más anyagokból álló, plakknak nevezett részen az érfalban. Az ilyen plakkok okozta betegség az arterioszklerózis. Erről az arterioszklerózisról vagy másképpen arterioszklerózisról van szó akkor is, amikor koszorúér-betegséget emlegetünk. Valójában a szív általában egészséges, csak az azt ellátó erek szűkek, így helyesebb koszorúér-betegségről beszélni. A koszorúerek táplálják a szívet. Minél magasabb a vér LDL-szintje, annál nagyobb a koszorúér-betegség kockázata.
Tegyünk különbséget kis és nagy sűrűségű lipoprotein között:
- A nagyon kis sűrűségű lipoproteinből (VLDL) készít a máj LDL-t, ezért a tudósok az LDL előanyagának tekintik. Más szavakkal: minél magasabb a VLDL szintje, annál több LDL-t termelhet a máj.
- A nagy sűrűségű lipoproteinhez (HDL) kötött koleszterin az a frakció, amely véd az érelmeszesedés ellen. A HDL tulajdonképpen „elszívja” a koleszterint az ér-falak bélésétől, így minél magasabb a vérben a szintje, annál jobb a szívbetegségekkel szembeni védőhatás. Az összkoleszterin és a HDL-koleszterin, illetve az LDL- és HDL-koleszterin közötti arány nagyon fontos. Minél magasabb e hányadosok értéke, annál nagyobb a szívbetegség veszélye, hiszen sokkal több LDL áll rendelkezésre ahhoz, hogy a koleszterin az erek falába lerakódjék, mint HDL ahhoz, hogy elvigye onnan ezt a zsírfélét.
Mi közük van a triglicerid-értékeknek?
Az orvosok által előírt vérvizsgálatok között gyakran találkozunk a triglicerid-értékkel is. Az ebbe a csoportba tartozó zsiradékok mennyisége a vérben a koleszterinétől nagyjából független. Egyes betegeknek normális mennyiségű koleszterin mellett nagyon magas lehet a trigliceridszintje – és fordítva.
Összefoglalva tehát: a legjobb, ha alacsony az összkoleszterin-, LDL- és VLDL-köleszterin–, valamint trigliceridszintünk, továbbá az LDL és HDL hányadosa, miközben a védőhatású HDL magas.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.