A koleszterin mítosza: jó vagy rossz?
Mi is az a koleszterin?
A koleszterin viaszos, zsíros anyag, amelynek két fő forrása az elfogyasztott táplálék és a máj. Az állati fehérjék, szárnyasok és tejtermékek gazdagok koleszterinben. A másik forrás a máj, amely akkor állít elő koleszterint, ha a szervezetnek szüksége van rá, ezenfelül szabályozza is a vér koleszterinkoncentrációját.
Jó fiú, rossz fiú
Mára a csapból is az folyik, hogy létezik , jó” és „rossz” koleszterin. Ami két okból sem állja meg a helyét. Jónak a HDL-t (high densitiy lipoprotein), rossznak meg az LDL-t (low density lipoprotein) szokás titulálni.
Pedig egyik sem koleszterin. Fehérjemolekulák, amelyek a koleszterinhez kötődve a sejtek trillióihoz szállítják azt a májból a vérárammal. Szükségük van erre a szállítóeszközre, mert zsíros tulajdonságuknál fogva nem jól keverednek a víz alapú vérrel.
Az igazság az, hogy a HDL és az LDL se nem jó, se nem rossz. A koleszterin a sejthártya, azaz a sejtfal alapvető alkotórésze. A sejthártya felépítése és megjavítása az ő segítségével történik, s ő gondoskodik a membrán áteresztőképességéről is. Szerepet játszik emellett az epesavak, a szteroidhormonok és több zsírban oldódó vitamin képződésében. A koleszterin tehát teljes egészében „jó fiú”.
Inzulin és leptin- mire valók?
E két hormont két nagyon különböző szerv, illetve régió állítja elő: a hasnyálmirigy és a zsírszövet. Az inzulin a vércukorszintet szabályozza, a leptin pedig az étvágyat (azzal, hogy elindítja a jóllakottsági reakciót, és mi abbahagyjuk az evést).
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Létezik teszt a metabolikus szindróma kimutatására?
- Koleszterinszint-mérések
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Sok túlsúlyos, elhízott vagy cukorbajos egyén inzulin- vagy leptinrezisztens. Mindez ördögi kört gerjeszt, amely további súlygyarapodáshoz, majd pedig elhízáshoz vezet.
Mi köze van ezeknek a hormonoknak a keringési betegségekhez?
A vizsgálatok tanúsága szerint az inzulin- és leptinrezisztencia nagyszámú LDL részecske képződéséhez vezet. Ezek a mikroszkopikus részecskék a sejtek között bepréselődnek az artériák bélésébe, más szóval az endotélium, a belhám hézagaiba.
Itt megrekedve oxidálódnak és rothadásnak indulnak. Mindez gyulladásba hozza az artériák falát, ahol hegek, avagy plakkok képződnek. Ezért fontos, hogy mindkét fajta koleszterin a véráramban maradjon, a máj által beállított koncentrációban. (Ne feledjék, hogy kiegyensúlyozott étrend és kellő testmozgás mellett a szervezet önmagát szabályozza).
Amint látjuk, nem maga a koleszterin növeli meg a szív és keringési betegségek kockázatát. Az inzulin és leptin jelzőrendszerének hiányos működése a ludas ebben, ami a koleszterin oxidációjához és az őt előállító máj rendellenes működéséhez vezet.
A koleszterinszint csökkentése ezért édeskeveset tesz egészségünk javításáért. Ha ellenben megszüntetjük az imént jellemzett gyulladás kiváltó okait, egészségünk is visszatér.A koleszterinszint csökkentésének még egy további okból nincs semmi értelme. Az LDL részecskéi különböző nagyságúak lehetnek, a nagyobbakkal nincs is gond. A kicsiny, sűrű LDL az, amely gyulladást idézhet elő.
Eszerint tehát LDL-ből is van jó- és rossz!
A vizsgálatok arra utalnak, hogy a HDL részecskék is sokfélék lehetnek; egyesek jótékonyabb hatásúak másoknál. Ezért nem mond semmit, ha ismerjük a teljes koleszterinszintünket, vagy akár az LDL és HDL koncentrációját vérünkben!
Az inzulin és a leptin ezzel szemben sokkal nyilvánvalóban kapcsolatba hozható az elhízással és a cukorbajjal. Mostanra az is kiderült, hogy az érelmeszesedésben és a szívbetegség kialakulásában is sarkalatos szerepet játszanak.
Mi okozza szöveteink krónikus gyulladását?
A természet átmeneti folyamatnak szánta a gyulladást, amely csupán addig tart, amíg a sérült szövet be nem gyógyul. A krónikus gyulladás ezért rendellenes. Több oka is lehet, jelesül:
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Lipoproteinek
- Hiperglikémia
Mind e tényezőkről úgy tartják, hogy az általuk kibocsátott vegyületek mozgósítják a gyulladásban részt vevő sejteket. Hatásukra nem csupán plakkok képződnek az erek falán, de vérrögök is keletkezhetnek a véráramban. Ezek a rögök akkor alakulnak ki, amikor a verőerek belső bélése megsérül és vérezni kezd.
Mik azok a sztatinok?
Akinek magasabb a koleszterinszintje a kívánatosnál, az óvakodjon a sztatinoktól. Sztatint számos koleszterincsökkentő szer tartalmaz. Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a sztatintartalmú gyógyszerek:
- Izomfájdalmat és -gyengeséget idéznek elő az atrofin-1 aktivációjával. Ez a gén az izomsorvadásban játszik szerepet.
- Rhabdomiolízishez vezetnek. Nem más ez, mint a vázizomzat életet veszélyeztető szétesése (2001-ben kivonták a forgalomból a cerivastatin/ Baycol nevű szert, miután kiderült, hogy rhabdomiolízist idéz elő).
- Legátolja egy életfontos enzim működését, amely koleszterint állít elő a májban. Gátolja továbbá egy másik enzim, a koenzim Q10 ténykedését, amelynek hiánya izomfáradáshoz, izomgyengeséghez és izomfájdalomhoz, valamint szintén a vázizomzat széteséséhez vezet. A koenzim Q10 emellett óvja a szív egészségét, amennyiben a sejtlégzés serkentésével gondoskodik e szerv energetikai ellátásáról.
Akinek a vérében tartósan megemelkedett a koleszterinszint, annak vélhetően krónikus gyulladásos folyamatok zajlanak a szervezetében. A koleszterinkoncentráció azért magas, mert sejtkárosodáskor szervezetünk koleszterint vezényel a sérülés helyére, annak helyrehozására. Nem a koleszterinszintet kell tehát rendezni, hanem az okot, amiért a koleszterin felszaporodott a vérben.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.