Koleszterin

Mi az a koleszterin? Miért van rá szükségünk?

Egy érdekes tény: Szervezetünk három-négyszer több koleszterint termel, mint amennyit az amerikaiak többsége elfogyaszt.

Mi is az a koleszterin?

Noha a koleszterinnek az utóbbi években meglehetősen rossz volt a sajtója, önmagában egyáltalán nem rossz dolog. Puha, halványsárga, viaszos jellegű természetes anyag, amely jelen van a sejtek falában és a sejthártyában – többek között az agyban, az idegekben, az izmokban, a bőrben, a májban és a szívben. A szervezetben termelődő zsírok egyike, amely nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez.

koleszterin_hasznos
Mert van jó és rossz koleszterin.

A koleszterint a szervezet egyebek között a nemi hormonok (például ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron), a D-vitamin és a zsírok emésztéséhez szükséges epesavak előállításához használja fel. Ám mindehhez viszonylag kis mennyiség is elegendő – a szervezet (a máj, a belek, még a bőr is) pedig rengeteget termel belőle: három-négyszer annyit, mint amennyit az emberek többsége táplálékkal elfogyaszt.

Ez azt jelenti, hogy ha életünk hátralévő részében egyetlen falat koleszterintartalmú ételt sem fogyasztanánk, attól sem lenne semmi bajunk. (Bár erre nincs semmi szükség, a későbbiekből ugyanis kiderül, hogy nem a koleszterinben gazdag ételek fogyasztása a fő oka a vér magas koleszterinszintjének.)

Kis mennyiségben a koleszterin nem ártlamas!
Kis mennyiségben a koleszterin nem ártlamas!

A jó, a rossz és a még rosszabb

Oly sok más dologhoz hasonlóan a koleszterin sem ártalmas, amíg nincs belőle túl sok – akkor azonban már gondokat okozhat. A dolog persze nem ennyire egyszerű. Talán már hallottunk arról, hogy a koleszterinnek különböző fajtái vannak – egyesek „rosszak”, mások „jók”. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az egyes típusokból mennyi van a szervezetben.

Jegyezzük meg! Önmagában nem is a koleszterin ártalmas, hanem a „jármű”, amellyel a vérben közlekedik. Zsírszerű anyag lévén a koleszterin nem tud elkeveredni a vízalapú vérrel – a salátaöntetben lévő olajhoz hasonlóan elkülönül tőle.

Ahhoz, hogy bejuthasson a sejtekbe, ahol szükség van rá, fehérjékhez kapcsolódik, és így sajátos „szerelvények”, úgynevezett lipoproteinek képződnek. Ezeket úgy képzeljük el, mint tengeralattjáró-szerű buborékokat, amelyek koleszterint szállítanak a szervezetben. E „tengeralattjárók” némelyike jó barát, a többségük viszont ellenség.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.