• műtét
• orvos

Hogyan készüljek fel egy műtétre?

Ismerje meg a kockázatokat!

Nem akarjuk megijeszteni, de minden operáció – tűnjön akármilyen aprónak is – kockázatokat hordoz. Ezért kell a műtét előnyeit szembevetni a kompli­kációk és a mellékhatások kockázatá­val. Ne féljen megkérdezni a sebész­től, hogy milyen gyakori a komplikáci­ók előfordulása. Egy felkészült sebész örömmel nyújt tájékoztatást.

Tudja meg pontosan, mi történhet, ha nem vállalja a műtétet.

Az orvos az operációt a választható, a halasztható, a szükséges, a fontos vagy az életmen­tő kategóriába sorolja-e? Ez alapján megtudhatja a műtét sürgősségének a fokát. A választható és a halasztható beavatkozások, köztük a kozmetikai mű­tétek sok típusa, nem az egészség megóvása miatt fontosak. A szükséges műtétek a tisztán orvosi problémák, így a térd porckopásának megoldására valók, de általában nem égetően sür­gősek.

Ezzel szemben az olyan operációk, mint a sérvplasztika, az epehólyag el­távolítása vagy a koszorúér-bypass a fontos kategóriába tartoznak, és a leg­több esetben a páciens állapotának romlása előtt gyors megoldást igényel­nek. Bármely életveszélyes probléma, így a súlyos vérzés kezelése is az élet­mentő operációk közé tartozik.

Odafigyelt?

Amikor a sebésszel a műtét során elő­forduló és az azután következő dol­gokról beszélget, önön múlik, hogy aktív figyelmet szentel-e a megbeszé­lésnek. A sebész információk és taná­csok egész garmadával láthatja el, ha azonban nem figyel rá, és nem érti meg őt, akkor biztosan nem számíthat gyors felépülésre.

Ne vonakodjon kérdéseket felten­ni! Ha nem ért egy kifejezést, igyekezzen azonnal tisztázni azt. Jó, ha tollat és papírt is visz a megbeszélésre – meglepődik majd, milyen sok min­dent elfelejt az orvostól való távozás után. Néha a legkisebb részlet is fon­tos lehet. Ha a tájékoztatón kritikus hírekről értesülhet, legyen ön mellett valaki, aki biztonságot jelent és támogatja. Olyanokra is felfigyelhet, amiken ön átsiklana.

Lelki előkészületek

Segítheti a gyógyulást, csökkentheti a komplikációk esélyeit, és enyhítheti a fájdalmait és a szorongását, ha lelkileg felkészülten fekszik a műtőasztalra.

• Gyűjtsön össze minél több információt, és igyekezzen megérteni a sebészi eljárást; érezze, hogy ura a helyzetnek.
• Fantáziája segítségével győzze le félelmeit, erősítse meg elméjét. Az operáció előtti éjjelen képzelje el, hogy békésen szendereg a műtőben, és egy felkészült sebész sikeresen végrehajtja az eljárást. Folytassa azzal, hogy éberen fekszik a lábadozóban, ahol fájdalma testet ölt. Ruházza fel alakkal, nagysággal, adjon neki színt, és tegye tapinthatóvá. Majd változtassa folyadékká, hagyja, hogy elússzon a testéből.
• Gyakorolja a relaxációs technikákat.

Legyőzheti a műtét előtti lámpalázat, ha előre elképzeli az operációt.

Legyen felkészült!

A fizikai és a mentális felkészülés kri­tikus szerepet játszik a műtéti kocká­zatok csökkentésében és a gyors felépülésben. A mentális részről később ejtünk szót, most lássuk azokat a fizikai té­nyezőket, amelyeket az orvos számba vesz majd: mit ehet, mit ihat, milyen az erőnléti állapota, dohányzik-e és így tovább.

Az orvosok a nagy nap közeledté­vel a követendő szabályok egész listá­ját adják majd a kezébe. Lássuk, mire számíthat!

Étel- és italkorlátozások

Az útmutatások között biztosan első helyen szerepelnek a műtétet megelő­ző éjfél után fogyasztható ételek és ita­lok megszorításai. Ennek fontosságát az altatás során várható életveszélyes komplikációk adják.

A „szájon át semmit” elvének ré­gebben általános alkalmazása a gyo­mortartalom visszaöklendezésének megelőzését szolgálta. Ma azonban már tudjuk, hogy a műtétre váró páci­ensek biztonsággal fogyaszthatnak fo­lyadékokat – például vizet, almalevet vagy feketekávét – egészen az operáci­ót megelőzően 2 óráig. A műtét típusá­tól függően a sebész enyhíthet a meg­szorításokon, de erről előbb minden­képpen meg kell őt kérdezni.

Az erőnlét kérdései

A jó fizikai kondíció határozott előnyt jelent, ha műtét előtt áll. Legalább annyira legyen formában, hogy túlzott ki­fulladás nélkül tudjon legyalogolni 1 kilométert, vagy felsietni néhány emeletet a lépcsőn. Az orvosok bizto­san tudni akarják majd, milyen fokú megerőltetésre képes.

Táplálkozás

A fertőzések leküzdésének, a szövet­gyógyulásnak és a folyadékok pótlásá­nak komplex gyógyulási folyamata bő­séges fehérje-, zsír- és szénhidrátellá­tást igényel. Ha ezt nem biztosítja megfelelő táplálkozással, a teste a sa­ját szöveteit éli fel, s a gyógyulása za­vart szenved.

Dohányzás

Az orvosnak tudnia kell, hogy vajon dohányos-e a betege. A dohányosok hatszor nagyobb eséllyel szenvednek ugyanis műtét utáni mellkasi kompli­kációktól, mint a nem dohányzók. A sebgyógyulásuk is lassabb, hiszen a test oxigénellátása hiányos.

Alkoholfogyasztás

Ha napi egy-két egységnyi alkoholnál többet iszik, másképpen reagál az al­tatásra, ezért biztosan megkérdezik majd, hogy mennyi a szokásos alko­holfogyasztása. Legyen őszinte! Így az altatóorvosa felkészülhet a test reak­cióira, és nem éri váratlan meglepetés.

Mit kérdezzen a sebésztől?

A legtöbb, műtétet igénylő probléma nem kíván azonnali megoldást, azaz van ideje kikérdezni az orvosát, és tudatos döntést hozhat arról, hogy aláveti-e magát a beavatkozásnak.

Egy vezető sebész a következő kérdéseket ajánlja ilyen esetekre:

• Elmagyarázná nekem egyszerű szavakkal az ön általjavasolt beavatkozást?
• Tényleg szükségem van-e a műtétre? Mi lenne, ha mégsem vállalnám?
• Mik a kockázatok és a lehetséges szövődmények? Milyen gyakran jelentkeznek ezek?
• Milyen előnyökre számíthatok, és azok milyen tartósak?
• Van-e a bajomra más gyógymód is?
• Ön hányszor végzett már ilyen beavatkozást?
• Beszélhetnék-e valakivel, aki már átesett hasonlón?
• Milyen altatásra lesz szükségem?
• Mennyi ideig tarthat a felépülésem?
• Mennyibe kerül a műtét?

A sebésznek feltett kérdései – és a válaszadás módja – döntő szerepet játszanak az ön tudatos választásában.

A mentális hozzáállás

Ne becsülje alá az elmének a műtét si­kerességében és a gyógyulás folyama­tában játszott szerepét! Közismert, hogy az operációban aktív részt vállaló betegek, akik igyekeznek megérteni azt, ami velük történik, kisebb fokú szorongást és stresszt élnek át, és ke­vesebb komplikációtól szenvednek. A reményüket vesztő, betegségük fe­lett siránkozó páciensek hosszabb kórházi tartózkodásra és visszaesésre számíthatnak.

Kérdezze ki a sebészt, hogy ponto­san mi is történik majd a műtét során. Bár ez kezdetben megriaszthatja, végül segít majd az események feletti irá­nyítás megnyugtató tudatának a kiala­kításában. Igyekezzen képzelete segít­ségével ellazulni, és álljon pozitívan a képet öltött eseményhez.

Mi vár önre a műtét után?

A lábadozás ideje a beavatkozás típu­sától és egészségi állapottól függően változhat; a sebész elmondja majd a le­hetőségeit. A műtét előtt tudja meg, hogy hazatérve milyen ellátásra, esz­közökre és segítségre lesz szüksége. Kérdezze meg, mikor veheti fel újra a munkát, és mikor kezdhet rendszeres testmozgásba. Ha tudja, mire számít­hat, könnyebben boldogul majd.

A szövődmények elkerülése érde­kében arra biztatják majd, hogy minél előbb, akár már 24 órával a műtét után keljen fel és mozogjon. Ezzel megelőz­hető a hosszú ágyban fekvés okozta életveszélyes vérrögök kialakulása, és elkerülhetők a gyakori légzőszervi komplikációk, így a tüdőgyulladás is. Hazakerülve a legtöbben a felépülés útjára lépnek, de visszaesésekkel min­dig számolni kell. Forduljon orvoshoz, ha émelygés, székrekedés vagy hasme­nés gyötri, vagy ha nem múló vérzést vagy fájdalmat tapasztal.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.