A férfi egészsége

Gyógyszeres kezelések, mit kell róla tudnunk?

Manapság elképesztő számú és típusú gyógyszer található a patikák polcain: mintegy 8000 van forgalomban, és két-három hetente újabbat engedélyeznek. Emberek milliói látják hasznukat, ám a gyógyszerek nem varázsbogyók; sokkal inkább erős vegyi anyagok, amelyekkel óvatosan kell bánni.

Tudta? A 100 leggyakrabban felírt gyógyszer úgy felének legalább egy összetevője rosszul reagál az alkoholra.

Vegye be a gyógyszerét – bölcsen

A gyógyszeres kezelések használhatók egy betegség gyógyítására, például egy fertőzés antibiotikumos megszűntetésére, vagy egy tünet, így az idült prob­lémák, az ízületi gyulladás vagy az asztma enyhítésére. Bármi legyen is az oka, a szert mértéket tartva és a mel­lékhatások ismeretében kell bevennie.

Amikor legközelebb gyógyszert kap az orvosától, tegye fel önmagának a kö­vetkező kérdéseket: „Értem-e ponto­san, miért is kaptam ezt a bizonyos gyógyszert? Miért kell egyáltalán gyógyszert szednem? Tisztában va­gyok-e a mellékhatások kockázatai­val?” Sok embernek ugyanis fogalma sincs ezekről.

Fontos tehát, hogy az összes infor­mációnak a birtokában legyen, így ön döntheti el, hogy elkezdi-e a gyógyszer szedését. Ha úgy határoz, hogy szük­sége van rá, mindig kövesse az utasítá­sokat. Kérdezze meg az orvost arról is, hogy milyen ételeket és hatóanyagokat (például az alkoholt) kell kerülni a ke­zelés alatt.

A gyógyszerek útja a szervezetben

Egy tablettát bekapva, összetett kémiai folyamatot indít el a testében:

1. Egy szájon át bevett gyógyszer általában 1 óra alatt felszívódik, és céljához ér. Egy kis víz és a nyelőcső izmai összehúzódásának a segítségével a tabletta a gyomorba jut.

2. A gyomorsav megkezdi a tabletta molekulákra bontását. Néhány, bevonattal fedett tabletta ellenáll ennek a hatásnak, és érintetlen marad. Az ilyen típusú szerek továbbutaznak az emésztőtraktusban a belekig, mielőtt molekulákra bomlanának.

3. A molekulák a gyomrot és a beleket körülfutó vérerekbe jutnak, és további lebontásra a májba úsznak. A májból a gyógyszer a véráramba kerülve szétoszlik az egész testben. A szernek csupán apró hányada éri el a célját.

Hogyan dolgoznak a gyógyszerek?

Amikor bekap egy tablettát, mindig valamifajta kölcsönös viszonyt alakít ki a teste és a gyógyszer között. Más szavakkal, minden szer valamilyen változást idéz elő a testben annak ér­dekében, hogy szándékolt hatását ki­fejtse. Ezt három fő úton teheti: a sej­tek reakcióit megváltoztatva, a behato­ló organizmusok elpusztításával vagy egy kémiai reakció elindításával.

A leggyakrabban felírt szerek nagy része – így a szívbetegség, a fekélyek, az allergiák és a zöld hályog gyógysze­rei – a sejtek felszínén vagy azokban működnek. Egy kesztyűbe illeszkedő ujj hoz hasonlóan, e vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai passzolnak bi­zonyos sejteken lévő receptorhelyekhez. A receptorhoz kötődve, a szer re­akciót vált ki a sejtekből, vagy blokkol­ja a sejtben a nemkívánatos választ, mondjuk a fájdalmat okozó vegyüle­tek kapcsolódását.

A gyógyszerek második csoportja a káros organizmusok elpusztításával gyógyít

Így szünteti meg a fertőzést a penicillin, amely feltöri és megöli a baktériumokat, gátolva a sejtfaluk fel­épülését. Más antibiotikumok nem kevésbé gyilkos hatásúak azzal, hogy a baktériumok szaporodásakor gátolják a sejtfal osztódását. A gyógyszerek működésének har­madik útja a testünkbe hatoló vagy ott termelődött vegyületeken alapul. A közönséges szódabikarbóna például a gyomor savfeleslegének semlegesíté­sét szolgálja. A tünetek enyhülnek, amint a kémiai reakció vizet, sót és szén-dioxidot szabadít fel, hiszen ezek mind könnyen eltávoznak a testből.

Tíz gyakran felírt gyógyszer

A jól értesült páciensek tudják, mit juttatnak a testükbe. Az alábbi táblázat a gyakran felírt gyógyszerek listája: legelöl a gyógyszer típusa áll, majd a generikus és köznapi nevek következnek. Az ezt követő oszlop a szer célzott hatását mutatja. Végül pedig a gyógyszert szedők legalább 1 százalékánál jelentkező kellemetlen reakciók és mellékhatások listája látható.

GyógyszertípusGyógyszernévHasználatának céljaKedvezőtlen reakciók, mellékhatások
Kalcium-csatornablokkolókAmlopidin (Istin)Angina és magas vérnyomásKöhögés, szédülés, fejfájás, gyomorégés, alacsony vérnyomás, bőrpír, gyengeség, izomgörcsök, remegés, végtagduzzanat, hányinger, idegesség, orrvérzés, torokfájás.
Béta-blokkolókAtenolol (Tenormin)Magas vérnyomás kezelése (asztma és szívelégtelenség esetén ellenjavallt).Fáradtság, impotencia, rémálmok, fejfájás.
ACE-inhibitorokRamipril (Altace)Magas vérnyomás kezelése.Fáradtság, fejfájás, szédülés, ritkábban hasmenés, hányinger, impotencia, fülcsengés, köhögés, bőrkiütés.
Angiotenzin II-blokkolókLosartan (Cozaar)Magas vérnyomás kezelése.Hasmenés, szédülés, ízlelési zavarok, izomfájás, migrén.
VéralvadásgátlókWarfarinA vérrögök oldása és a visszatérő szívrohamok és stroke-ok során a halál kockázatának csökkentése, endellenes szívverés kezelése.Vérzékenység, ha az adag túl magasra van beállítva.
SztatinokAtovastatin (Lipitor)A koleszterinszint csökkentése.Izomfájdalom, hasfájás, székrekedés, hasmenés, szélgörcs, hányinger, fejfájás.
ProtonpumpagátlókOmeprazol (Losec)Fekélykezelés, a gyomor savtermelésének csökkentése.Hasi fájdalom, székrekedés, hasmenés, szélgörcs, émelygés, hányás, savöklendezés, fejfájás.
AntidepresszánsokFluoxetin-hidroklorid (Prozac)Depresszió és rögeszmés-kényszeres betegségek kezelése.Bőrkiütés, fáradtság, izzadás, gyomor- és bélpanaszok, zavarhatja a megértési és motorikus funkciókat.
AntidepresszánsokVenlafaxine (Efectin)Depresszió és általános szorongás kezelése.Émelygés, székrekedés, szájszárazság.
AntibiotikumokAmoxicillin (Amoxil)A fül, az orr, a gége, a nemi szervek és a húgyutak meg az alsó légutak fertőzéseire.Hasmenés, émelygés, hányás. Előfordulhat penicillinérzékenység.
Tudta? Az orvosnál tett látogatások 75 százaléka legalább egy gyógyszer felírásával végződik.

Miket kérdezzen az orvostól gyógyszerfelírás előtt?

Köztudott, hogy a gyógyszerek felírása során sok orvos nem nyújt kimerítő útmutatást a páciensének. Hogy mégis tájékozott legyen, ajánljuk, hogy járjon ugyanahhoz a patikushoz. A gyógyszerész számítógépen tárolja az adatokat, így hamar képbe kerül.

Emellett, ha az orvos legközelebb előkapja a recepttömbjét, felteheti neki a következő kérdéseket:

  • Milyen adagban és milyen gyakran szedjem a gyógyszert?
  • Melyik napszakban szedjem a szert?
  • Kerülnöm kell-e bizonyos ételeket?
  • Mit tegyek, ha kimaradt egy adag?
  • Étkezéskor vagy éhgyomorra szedjem-e a gyógyszert?
  • Milyen mellékhatásai lehetnek, és mit tegyek, ha bármelyiket tapasztalom magamon?
  • Hogyan hat a szer az általam jelenleg szedett vénymentes vagy vényköteles szerekkel együtt?
  • Zavarja-e az alkohol a szedését?
  • Mi a felírt gyógyszer kereskedelmi és generikus neve?
  • Van-e ennél olcsóbb szer, amely azonos hatású lenne?
  • Van-e olyan alternatív gyógymód, amely gyógyszer nélkül segíthet rajtam?

A mellékhatásokról

A gyógyszerek hatékony vegyi anya­gok, amelyek célzott hatásaihoz mel­lékhatások – nemkívánatos reakciók – adódhatnak. Ennek oka az, hogy a be­vett szer az egész testben eloszlik (nem csak a célszervben), és hogy nincs egyazon gyógyszer azonos adag­jára teljesen azonos módon reagáló két ember. A mellékhatást okozó tulajdonság sem csupán néhány, nagy teljesítmé­nyű kemoterápiás szerre szorítkozik. Nincs olyan szer, amely ne produkál­na legalább néhány mellékhatást. Elté­rések csak ezeknek a tüneteknek a ko­molyságában és a gyakoriságában van­nak.

A mellékhatások az alig zavarótól – így egy antibiotikumos kezelés okozta hasmenéstől – az életveszélyesig vál­tozhatnak. A leggyakoribb mellékha­tások közé tartozik az émelygés, a szájszárazság, az étvágytalanság, a székrekedés, a nemi vágy elvesztése, az álmatlanság, a fejfájás, a szédülés, a depresszió és a vérzés. A máj- vagy vesebetegségben szenvedő embereknél nagyobb a gyógyszermellékhatások je­lentkezésének a kockázata, mivel a ve­se és a máj lebontó és szűrő funkciójá­nak kiesése miatt a szerek a testben mérgező szintet érhetnek el.

A legtöbb mellékhatás az egy adag­ban beadott és a testben keringő szer mennyiségétől függ. Az orvosokra ne­héz feladat hárul az egyes betegekre szabott dózis eltalálásánál, mivel nincs a gyógyszerekre pontosan azonos módon reagáló két páciens.

A terápiás ablak

Az orvos egy szer adagolásánál igyek­szik olyan szélesre tárni az ablakot, amelynél a gyógykezelés elegendő a célzott hatás eléréséhez, mégis a lehe­tő legkevesebb mellékhatást váltja ki. Egyes szereknél csak szűk ablak nyit­ható – azaz mellékhatások nélkül szin­te nem adhatók -, másoknál tágra tár­hatják azt. A szer dózisára és így az is­mert mellékhatások kialakulásának esélyére számos tényező, így a kor, a testsúly, az általános egészség, sőt még az érzelmi állapot is hatással le­het.

Megéri-e a kockázatot?

Sokan panaszkodnak arról, hogy az orvos soha nem tájékoztatja őket a fel­írt gyógyszer szedésének kockázatai­ról. Kérdezzen hát rá! Csak így mérhe­ti fel a kezelés várható előnyeit és veszélyeit. Az allergiaellenes szerek például álmossá tehetnek, de azok, akiket állandó tüsszögés gyötör, úgy érezhetik, érdemes ilyen árat fizetniük cserébe az enyhülésért.

Néhány mellékhatást kiküszöböl­het a szer szedésének időzítésével, vagy ha jól választja meg annak mód­ját. Ha például egy szer álmossá tesz, akkor vegye be, amikor nem kell vezet­nie. Ha a gyógyszer székrekedést okoz, az étrendjét bővítse rostokkal, és igyon több vizet.

Kiszámíthatatlan hatások

Jegyezzük meg! A káros reakciók, szemben az ismert mellékhatásokkal, váratlanul érkez­nek.

Míg egy szer tesztelési időszaká­ban megismerik annak mellékhatá­sait, a kellemetlen tüneteket homály fedi. Ártalmas reakciók ritkán, de gyakorlatilag bárkinél jelentkezhetnek. Még a legjobban megválasztott, leg­megfelelőbb dózisú, legártalmatla­nabb gyógyszer is okozhat váratlan ha­tást.

A káros hatások alapját a páciens­re jellemző reakciókészség adja. Na­gyobb esélye van egy káros reakcióra, ha allergia kínozza, vagy előzőleg volt már gyógyszerérzékenysége. A reakciók skáláján lehet enyhe bőrkiütés, emésztési zavar és székre­kedés vagy súlyosabb lelki zavarok, vérproblémák, kóma és halál. Néha a káros hatások akkor jelentkeznek, ha a szer mérgező szintet ér el a vérben, és egyszerűen meg is szüntethetők az adag beállításával. Az ártalmas tüne­tek azonban gyakran az ételekkel vagy az alkohollal kialakuló kölcsönhatá­sok nyomán jelentkeznek.

Allergiás reakciók

Míg a legtöbb káros reakció kialakulá­sához hosszabb időre van szükség, ad­dig az allergiás reakciók szinte azon­nal nyilvánvalóvá válnak. Egyes embe­rek túlérzékenyek bizonyos szerekre, gyakran például a penicillinre. Az allergiás reakciók gyors orvosi segítséget kívánnak. Ha a tünetei kü­lönösen súlyosak, azonnal hívjon or­vost, vagy menjen be a legközelebbi ambulanciára.

Az allergiás reakciók tünetei lehetnek:

  • Köhögés, zihálás vagy a mellkasát szorító érzés.
  • Nehézlégzés vagy toroktáji duzza­nat.
  • Nyugtalanság.
  • Tudatvesztés.
  • Szapora pulzus, alacsony vérnyo­más, ájulás vagy sokk.
  • Bőrpír, viszketés, duzzanat vagy bőrkiütés.
  • Hasi fájdalom, émelygés, hányás vagy hasmenés.

Ez a gyógyszer kell nekem!

A legjobb szer talán nem is gyógyszer. Sok problémán igen sikeresen javíthat az életmódjába iktatott változtatások­kal. A magas vérnyomás vagy koleszterinszint jó példáját nyújtja az étrend­változtatás és a rendszeres testgyakor­lás gyógyító hatásának. Még ha egy ideig gyógyszert is kell szednie, eljut­hat egy pontra, ahol az életmódbeli váltások csökkenthetik a gyógyszer­adagját. Erről azonban előbb beszéljen az orvosával!

Ha nincs más választása, és gyógy­szerre szorul, ne felejtse el, hogy a leg­jobb szernél a hatékonyság egyensúly­ban van a komoly mellékhatások koc­kázatával. Ez néha azt jelenti, hogy az orvos által rendelt szer talán nem a leghaté­konyabb a betegsége kezelésére; de a mellékhatások kockázata kisebb, mint a legoptimálisabb szer esetében lenne. Minél kevésbé komoly a betegsége, annál kevésbé szabad a komoly mel­lékhatások kockázatát vállalnia.

Mire jó a generikus név?

A legtöbb szernek van egy generikus (kémiai) és egy márkaneve. A jó orvos nem mindig a gyári, inkább a generi­kus nevén rendeli a gyógyszert. Néha egyazon szernek számtalan olyan ne­ve lehet, amely a kereskedelmi forga­lomban használatos, de ezek mind­egyike pontosan ugyanazt a kémiai formulát tartalmazza, és ugyanúgy működik. Mellékhatásaik sem külön­böznek.

Ilyenkor az történik, hogy a pati­kus a recepten lévő generikus név sze­rint ad önnek a raktáron lévő készít­ményekből. Az eltérő márkák máskép­pen nézhetnek ki, más csomagolásban lehetnek, de ha a generikus nevük azonos a recepten lévő szerével, akkor a hatásuk is azonos lesz. Ugyanez áll a vény nélküli készít­ményekre is. Ha a generikus neve alapján vásárolja a gyógyszerét, gyak­ran kevesebbet fizethet.

Gyógyszerek és ételek

Egyes ételek a gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépve néha meghiúsíthatják a kezelést; s néhány kölcsönhatás egyenesen veszélyes lehet. Beszéljen az orvosával arról, hogy szükséges-e egy időre félretennie a kedvenceit.

Íme, néhány gyakori, problémás élelmiszer és azok káros hatásai:

  • A tejtermékek zavarhatják egyes bevonatos, az alsóbb béltraktusban oldódó antibiotikum és hashajtó hatékonyságát.
  • Üdítőket és citrusfélék leveit ne fogyasszon antibiotikumokkal együtt, mert zavarják a felszívódást és a hatékonyságot.
  • Az édesgyökér-kivonat a vízhajtót szedő embereknél vészesen alacsony káliumszintet és a digoxint szedőknél szívritmuszavart (aritmiát) okozhat.
  • A narancslevet alumíniumtartalmú savlekötők kel együtt fogyasztva, a test több alumíniumot nyel el.
  • A zabkása, a korpa és más, rostdús ételek zavarhatják egyes szerek felszívódását, csökkenthetik azok hatékonyságát. Ilyen szer lehet a szívre adott digoxin; az anyagcserét szabályozó pajzsmirigyhormon, a tiroxin és egyes antidepresszánsok.

Kihagytam egy adagot!

Mit kell tennie, ha elfelejtette bevenni az egyik gyógyszeradagját?

Ideális esetben még a gyógyszer felírásakor megkérdezte erről az orvosát. Ha ezt nem tette, álljon itt néhány arany­szabály. A legtöbb szernél, amint eszébe jut, vegye be a kimaradt dózist, kivéve, ha már eljött a következő ideje. Utóbbi esetben kihagyhat egy adagot. Ne próbálja meg „behozni magát” egy kétszeres adaggal! Ha kétségei vannak, beszéljen az orvosával vagy a patikussal!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.