• asztma
• nők

A nők gyakrabban lesznek asztmásak?

Az asztma előfordulási gyakorisága egyre nő, és e növekedés sebessége egyértel­műen nagyobb a nők körében, mint a férfiaknál. E növekedés egy része a hatéko­nyabb diagnosztikai módszereknek lehet tulajdonídiató, de nagyon valószínű, hogy a nem is szerepet játszik benne.

Az asztma kisgyermekkor­ban kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő a fiúknál, mint a lányoknál.

A jelek szerint a pubertáskor jelenti a fordulópontot.

Ez nagyjából 13-14 éves korig marad így, amikor is a lányok utolérik a fiúkat. Egyes gyerekek a jelek szerint „kinövik” az asztmájukat, de valódi asztma esetén legfeljebb csak annyi történhet, hogy a tünetek idővel enyhülnek, ám a hörgők gyul­ladása továbbra is fennáll, és emiatt a légutak túlérzékenysége is megmarad.

Még Holgate professzor is elismeri, hogy az asztma nemek szerinti megoszlása kérdésének számos eleme vár még megfejtésre:

„Talán ez is olyan jelenség, amely hiába van épp az orrunk előtt, nem vesszük észre, mert nem a megfelelő kérdéseket tesszük fel. Pedig nagy erőkkel kutatják az asztma súlyosabb változatait, és hogy hogyan oszlanak meg az esetek a különböző csoportok között.”

Bár a szakértők sem tudják megmagyarázni az asztma gyakoriságában a nemek között megfigyelhető különbséget, elméleteik természetesen vannak.

Úgy vélik, a jelenségben szerepet játszanak a hormonok is – az asztmás nőknek talán 40 száza­léka is egyértelműen úgy érzi, hogy a tünetei rosszabbodnak a menstruáció előtt és alatt.

Javulhat is és rosszabbodhat az asztma a terhesség alatt.

Ez valószínűleg a progeszteronnak tulajdonídható

E nemi hormon szintje a menstruációs cilus vége felé hirtelen megemelkedik, majd közvetlenül a menstru­áció előtt ugyancsak hirtelen visszaesik. Egyelőre nem sikerült kideríteni, pontosan hogyan is befolyásolja a progeszteron az asztmát, de az biztos, hogy szerepe van a gyulladásokban.

Vannak arra vonatkozó bizonyítékok is, hogy az ösztrogént, progeszteront vagy mindkettőt tartalmazó fogamzásgádó tabletták is súlyosbídiatják az asztma tüneteit. Ugyancsak a hormonális kapcsolatot támasztja alá egy friss norvég kutatás eredménye, amely szerint a szabálytalan menstruációs ciklusú nőknek nagyobb a kockázatuk az asztmára és az allergiára. Egy kutatás során 6000 olyan, 26 és 42 év közötti nőt vizsgáltak, akiknek szabálytalan volt a menstruációs ciklusuk, és azt találták, hogy 54 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki náluk asztma, mint szabályosan menstruáló társaiknál; a szénanátha esetében pedig csaknem egyhar­maddal volt nagyobb náluk a kockázat.

Kinőhető az asztma?

Terhesség idején az asztma rosszabbodhat és enyhülhet is

Nagy átlagban a vá­randós nők egyharmada az asztmás tünetek javulását tapasztalja, egyharmaduk nem érez változást, egyharmaduk pedig úgy érzi, rosszabb lett az asztmája. A szülés után az­tán mindenkinél visszaáll a terhesség előtti állapot (legalábbis az asztma tekintetében).

Noha senki sem ismeri e változások okát, a tünetek terhesség alatti romlásában számos tényező közrejátszhat, például a nagyobb stressz, a fertőzések, a prosztaglandinoknak nevezett gyulladáskeltő vegyü­letek fokozottabb termelődése, valamint a szteroidokkal (az asztma kezelésére gyak­ran használt szerekkel) szembeni megnö­vekvő rezisztencia is.

Ez persze nem magya­rázza meg azt, hogy miért tapasztal a terhes nők egy része egyértelmű javulást. Aggodalomra nincs ok, teljesen normális lefolyású és biztonságos lehet a terhessé­gük, csak az asztmájuk megfelelő kezelésére kell ügyelniük.

Ez azért kulcsfontossá­gú, mert az asztmás rohamok miatt csökken a vér oxigéntartalma, ami hatással lehet a magzat oxigénellátására is. Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan is, hogy a nem megfelelően kezelt asztma befolyásolhatja a gyermek születési súlyát, ezért az orvo­sok erre az időre vényköteles gyógyszereket írhatnak fel.

Asztmások kérdezték: Kinőhető az asztma?

Az elképzelés, hogy a gyerekek kinőhetik az aszt­mát, abból adódik, hogy a vírusfertőzések a ki­csiknél gyakran okoznak nehéz, ziháló légzést, amit tévesen asztmaként diagnosztizálhatnak. Ahogy a gyerekek nőnek, sokszor fertőzés ese­tén sem lép már fel náluk nehézlégzés, s ilyenkor úgy tűnhet, hogy „kinőtték” az asztmájukat. Asztmás gyerekeknél is előfordulhat a tünetek enyhülése, de a hörgők gyulladása megmarad, és a tünetek bármikor kiújulhatnak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.