Az asztmás rohamok gyakori kiváltó okai
Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, először is tisztázni kell, mi a különbség az asztma nevű betegség oka és az asztmás rohamok oka között. Az eddigi kutatások javarészt azzal foglalkoztak, hogy mi váltja ki a rohamokat, illetve mi okozza az asztmásoknál a tünetek súlyosbodását.
A betegség alapokainak kutatásába csak mostanában kezdtek bele, ezért könyvünk is főként azokat az ingerlő tényezőket taglalja, amelyek kiválthatják az asztmás rohamot vagy a tünetek rosszabbodását. Ráadásul ha nincsenek is tünetei, a betegség némán, de fenyegetően ott lapulhat a tüdejében!
A levegő minősége
Szinte közhelynek számít, hogy az emberek többsége meglehetősen szennyezett levegőt szív be. De vajon azt tudta-e, hogy a szennyezett városi levegő belélegzése majdnem ugyanolyan mértékben károsítja az egészségét, mint ha egy dohányossal élne együtt?
A becslések szerint Európában évente 60 000 ember halála vezethető vissza a légszennyezettségre, ebből Magyarországon óvatos becslések szerint 2000-4000 ember halála hozható szoros kapcsolatba a szennyezett levegővel.
Ez különösen nyáron jelent problémát, amikor megnő a talajközeli ózonkoncentráció. Az orvos szerint az asztmában szenvedők kétharmada érzi úgy, hogy a kipufogógázok kiválthatják a tüneteiket, 42 százalékuk pedig éppen ezért kifejezetten igyekszik kerülni a gyaloglást vagy a vásárlást nagy autóforgalmú környéken.
- Asztmavizsgálatok – spirometriás vizsgálat
- Asztma, sport és csúcsáramlás mérő használata
- Tényleg beteggé tehet a stressz?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Asztma kiváltására alkalmas anyagok a levegőben: az ózon!
A légutakat ingerlő ózon olyankor képződik, amikor napfény éri a gépkocsik kipufogógázát vagy az ipari légszennyező anyagokat tartalmazó levegőt. A jellemzően a legforróbb nyári napokon tapasztalható magas ózonszint nagyjából ugyanolyan kockázattal bír az asztmások számára, mint az égő cigaretta egy kiszáradt erdőben. Ez az oka annak, hogy sok városban ma már ózonriasztást adnak ki, ha e gáz szintje átlép egy határértéket: a figyelmeztetés a légzőszervi panaszokkal, például asztmával küszködőknek szól, hogy maradjanak otthon.
Az „apró részecskék” hatása az asztmára
Először is, ott vannak a levegőben lebegő parányi szilárd anyagszemcsék, mint a piszok, a talaj, a por, a pollenek, a penészspórák, a hamu és a korom. Aztán ott vannak a különféle aeroszolok (mikroszkopikus folyadékcsep-pek), amelyek az égési folyamatok légkörbe került melléktermékeiből alakulnak ki: illékony szerves vegyületekből, kén-dioxidból és nitrogén-oxidokból. A szennyező részecskék forrásai igen sokfélék: például a gyárak, közművek és lakások kéményei, a járművek kipufogói, a faégetés, a bányászat, az építkezések és a mezőgazdaság.
Otthonunkban is lehet: a beltéri légszennyezés!
Meglepő módon az otthon, az irodában és más épületekben beszívott levegő sok esetben több szennyező anyagot tartalmaz, mint a kinti. Ezek a szennyeződések különféle égési folyamatokból (tűzhely, kandalló, cigaretta), valamint a kezelt faanyagokból, a festékekből, a bútorokból, a szőnyegekből és a ruhákból származhatnak. További források lehetnek a spray-k, a rovarirtók, az ablaktisztító szerek, sőt még a mosószerek is. És persze ott vannak a beltéri allergének is, mint az állati hámsejtek, a poratkák és a csótányok ürüléke, a penészek és más gombák.
Irritánsok
A név mindent elmond: az irritánsok olyan külső körülmények vagy anyagok, amelyek szinte mindenkit irritálnak, magyarul ingerelnek. Aid nem asztmás, annál az irritánsok legfeljebb egy lds köhögést okoznak, akinek viszont túlérzékeny a tüdeje, annál kiválthatják az asztmás rohamot elindító izomgörcsöt és gyulladást. Gyakori irritánsok például a cigarettafüst, a hideg levegő, a parfümök és a festékgőzök.
Az irritánsok közé sorolhatjuk az úszómedencékben használt klórt is
Kutatók szerint a medencék vize fölötti levegő magas klórtartalma ingerelheti a tüdő nyálkahártyáját, s emiatt a virágpor, az állati hámsejtek és más allergének vagy irritánsok könnyebben válthatnak ld asztmás rohamot. Furcsamód az asztmában szenvedőknek mégis gyakran javasolják, hogy járjanak fedett uszodába, mivel az ott uralkodó meleg és párás levegőt a tüdőre nézve kedvező hatásúnak tartják. Ha szeret úszni, de asztmás, kérdezze meg az orvosát, hogy az ön esetében e sportnak az előnyei vagy a hátrányai nyomnak-e többet a latban.
Időjárás hatása az asztmára
Még az időjárás is ronthat az állapotán. A sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok már régóta tudják, hogy zivatarok idején megnő az asztmás rohammal érkező páciensek száma. Ezt a megfigyelést 2003-ban tudományosan is alátámasztották az Ottawai Egyetem Egészségügyi Kutatóintézetének munkatársai.
A szakemberek négy évre visszamenőleg vizsgálták át a Kelet-ontariói Gyermekkórház feljegyzéseit, s az asztmás rohamokra vonatkozó adatokat egybevetették az időjárási jellemzőkre, a szálló allergének koncentrációjára és a légszennyezettségre vonatkozó információkkal.
Szorongás és stressz
Az 1900-as évek derekán egyes orvosok meg voltak győződve róla, hogy az asztma kizárólag pszichoszomatikus eredetű betegség, azaz az érzelmi konfliktusok testi tünetekben való megnyilvánulása. Ma már egyértelmű bizonyítékok cáfolják ezt az elképzelést. így például, ha asztmás donortól származó tüdőt ültettek át valakibe, akkor a szervet fogadó személynél is kialakult a betegség, ami azt igazolja, hogy a folyamat a sejtek szintjén zajlik.
Ugyanakkor nem kétséges, hogy a stressz és az érzelmi szorongás asztmás tüneteket okozhat
Sőt a kutatások arra utalnak, hogy ezek akár a betegség kialakulásában is szerepet játszhatnak. A depressziós vagy szorongásos zavarokicai küszködő szülők gyermekeinek nagyobb esélyük van az asztmára és az egyéb allergiás jellegű rendellenességekre, állítja a New York-i Egyetem 2005-ös tanulmánya.
A nevelőszülők depressziója ugyanakkor semmiféle hatással nem volt fogadott gyermekeik hajlamának mértékére. Ez az eredmény is azt igazolja, hogy az asztma és a szorongásos rendellenességek kialakulásában közrejátszhatnak a közös gének.
Egy kis körben végzett brit tanulmány szerint az élet stresszes eseményei több mint négyszeresére növelik annak kockázatát, hogy a gyermekek asztmás rohamoktól szenvedjenek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.