Cukorbetegség

Szabaduljunk meg a stressztől és aludjunk eleget!

A stressz, a cukor és az élénkítőszerek erőteljesen hatnak a vércukorszint szabályozásának képességére, és könnyen belekerülhetünk ebbe az ördögi körbe. Az egészséget az alváshiány is befolyásolja. Ha valaki fáradt, frissítőnek sokszor cukros ételek és koffeines italok után néz.alvas

Ha valaki stresszes, nyugtatónak gyakran alkoholt iszik. Ez a bevett párosítás nagy pusztítást végez a vércukor egyensúlyában. A diabétesszel vagy metabolikus szindrómával küzdő embereknek különösen csínján kell bánniuk a stresszes életmóddal vagy az alváshiánnyal, mert a stressz igencsak súlyosbíthatja a tüneteiket.

A stressz ártalmai

Stressz közben a szervezet felkészül rá, hogy „harcol vagy menekül”. A múlttal ellentétben, amikor őseink zsákmányra vadásztak vagy vadállatokkal kerültek szembe, a stressz segítségükre volt abban, hogy rendkívül gyorsan reagáljanak -a modern ember számára viszont a „harc” ingerlékenységet, agresszivitást és feszültséget jelent, míg a „menekülés” azt, hogy szorong, és máshol akar lenni, a körülmények foglyainak érzi magát.

Ki ne érezte volna már így magát? Sokan élnek állandó szorongásban. Az ingázástól feszülten érkéznek a munkahelyükre, ahol a munka miatti stresszel kell megküzdeniük. Mire hazaérnek, már összeomláshoz közeli állapotban vannak. Sajnos a huszonegyedik századi állandó stressznek megvan a maga hatása a test kémiai működésére.

A stressz kémiája

Stresszes állapotban a szervezet kétféle hormont termel: a gyorsan ható adrenalint és a hosszan ható kortizolt. Ez a két hormon együtt mindent megtesz a vércukorszint feltornázásáért: a májat ráveszik a raktározott glikogén lebontására, majd glükózzá alakítására és a véráramba juttatására. Ez gátolja az inzulint abban, hogy a glükózt visszajuttassa a raktárakba.

Ennek eredményeként a vércukorszint megemelkedik, így gyorsabban jut el a test különböző részeihez. A szervezet harchoz szükséges sebességbe kapcsol. Ha valaki hetekig stresszes, akkor a kortizolszint magas marad, a DHEA (Dehidroepiandroszteron) szintje pedig – egy egészséges mellékvesehormoné lecsökken. Ez ártalmas. A magas kortizolszint – ami a túlzott stressz ismertetőjegye – fokozza az inzulinrezisztenciát, és még inkább hízásra hajlamosít.

Az inzulin a glükózt a raktárakba küldi, míg az adrenalin és a kortizol gyorsan megemeli az izom- és agysejtek glükózellátmányát, hogy felkészítsen a „harc vagy menekülés” valamelyikére – részben úgy, hogy blokkolja az inzulin zsírraktározó hatását. Ez hasznosnak hangzik, legalábbis rövidtávon. És az is. Ezért segíti a sok stressz és a sok élénkítőszer, mint a kávé, néhány évig a karcsúság megőrzését.

Ez lehet az oka annak is, hogy a kávéfogyasztás miért jár együtt a diabétesz alacsonyabb kockázatával, hiszen kevesebb a súlygyarapodás, azonban részben éppen a kávé élénkítőszerként betöltött szerepe miatt vagyok kevéssé elnéző a koffeinnel szemben.

A stressz hizlal?

stressz-hizasHa azonban az inzulin hatása folyamatosan gátolva van, a szervezet egyszerűen többet választ ki – és minél többet termel, annál jobban fokozódik az inzulinrezisztencia. Hosszútávon tehát a stressz tulajdonképpen inzulinrezisztenciához és súlygyarapodáshoz vezethet.

Önök mennyire stresszesek?

Nézzék meg az alábbi tüneteket. Ismerősnek tűnnek?

  • Nehézséget okoz reggelente a felkelés?
  • Állandóan fáradtak?
  • Bizonyos ételekre éheznek?
  • Dühösek, ingerlékenyek vagy agresszívek?
  • Hangulatingadozásaik vannak?
  • Álmatlanok?Napközben hirtelen elveszítik az energiájukat?
  • Rendszeresen gyengének érzik magukat?
  • Fásultnak érzik magukat?
  • Levertek?
  • Fázósak?

A fenti tünetek a mellékvese túlterhelését, stresszt sejtetnek.

A legtöbben sokat megtapasztalnak az efféle tünetekből.

Felmérés: “100% Health Survey” néven futó egészségügyi felmérésben a válaszadók 82%-a könnyen elveszíti türelmét, 81%-nak alacsony az életereje, 68% érezte úgy, hogy túl sok a tennivalója, és 66% saját bevallása szerint könnyen kezd szorongani és válik feszültté.

A következő cikkekben a stressz további veszélyeiről is szó lesz!

A túl sok stressz és kortizol veszélyei

Hosszan tartó stressznél a kortizol nevű mellékvesehormon szintje magas marad. Eközben az ellazulást elősegítő, vérben keringő vegyületek szintje leesik – ezek közé tartozik az adrenalint leállító GABA (gamma-amino-vajsav az angol gamma-aminobutyric acidból), az örömérzetet fenntartó szerotonin, és revitalizáló hatású DHEA hormon. A kedélyállapot romlik, az alvás romlik, egyre többször ugrik meg a vércukor, az inzulinrezisztencia kifejlődésével egyre több inzulin termelődik.

Ha stresszelünk, nagyon is sokat ártunk magunknak!
Ha stresszelünk, nagyon is sokat ártunk magunknak!

Akárhányszor összeomlik a vércukorszint, a szervezet még több kortizolt választ ki. Azt hiszi, éhezik a test, ezért vészüzemmódba kapcsol. Az agy szó szerint túlórázik, egyre több cukrot igényel, így a vércukorszint magas marad.

Ha belegondolunk, valódi vészhelyzetben, amikor fizikai akcióra is szükség van, a legutolsó dolog, amit az ember tenni akar, az az evés. Az egész szervezet magasabb sebességbe kapcsol, hogy felszabadítsa a tárolt energiát, így gyorsan reagálhasson a vészhelyzetre. Igazán felpörgetett állapotban a stressz étvágycsökkentőként hat.

A folyamatos stressz károsító hatásai

Sokan azt veszik észre, hogy kényszeresen esznek – és mindenféle rosszat öszeesznek, például cukros ételeket. Ez a katasztrófa receptje, mert a kortizol megpróbálja növelni a vércukorszintet, ami összeütközésbe kerül az inzulinnal, a vércukorszint evés után emelkedni kezd, a szervezetet még több inzulin termelésére ösztönözve. A végeredmény magas vérglükózszint, magas inzulinszint és inzulinrezisztencia.

Ez a diabéteszhez vezető legrövidebb út. Minél több stresszt tapasztalnak a cukorbetegek, annál magasabb lesz a kortizolszint, és annál több cukrot esznek. Mellesleg stressz közben az emberek a sóhoz is jobban vonzódnak. Ez is a mellékvese túlterheltségének jele.

A hosszantartó  stressz emésztésünket is tönkre teheti!
A hosszantartó stressz emésztésünket is tönkre teheti!

A kortizol szerepe

Kutatási eredmények! A megemelkedett kortizolszint szorosan kapcsolódik a szívbetegségek magasabb kockázatához, akárcsak a magasabb koleszterin- és trigliceridszinthez, a gyulladásokhoz és gyengébb memóriához, és az agy emlékeket rendszerező központjának zsugorodásához is – ezt mutatják a Kaliforniában található Stanfordi Egyetem idegtudományi professzora, Róbert Sapolsky által folytatott kutatások.

Valószínűleg a stressz és a sok cukor ezért rontja a memóriát és az összpontosító-képességet. Mindössze 2 hét stressz miatt a megemelkedett kortizolszint következtében az agysejtek dendrit nyúlványai, melyek más agysejtekkel kapcsolják össze őket, elkezdenek zsugorodni. Szerencsére ez a hatás nem végleges. A stressz megszűntével a dendritek visszanőnek. A hosszan tartó stressz az emésztést is lerontja, ilyenkor emésztési problémák lépnek fel, az immunrendszer pedig kevésbé képes a fertőzésekre választ adni – ez is súlygyarapodást okoz.

Az alacsony GL étrend segíti az élet nehézségeivel való megküzdést

Aki stresszes, annak még a vakondtúrás is hegynek tűnik. Aki tetterős és tiszta az elméje, annak az élet rögtön kisimul és lenyugszik. Az alacsony GL étrendemet követők gyakran számolnak be a hangulat, a koncentráció és a memória javulásáról.

Egy 8 hétig tartó kísérlet során, mialatt önkénteseink az alacsony GI-diétét folytatták, csaknem mindegyikük (94%) nagyobb életerőről számolt be, kétharmaduknak javult a koncentrációs képessége és a memóriája, figyelmesebbekké váltak, az önkéntesek fele pedig kevesebb levertségről számolt be, hangulatuk stabilabb lett.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.