• aszpirin

Aszpirinnel a szívinfarktus ellen? – Tények és tévhitek

Lehet, hogy szülei gyógyszerszekrényében az aszpirin volt az egyetlen fájdalomcsillapító, ma azonban már nem ez a gyógyszer jut eszünkbe elsőként, ha fájdalmat vagy lázat akarunk csillapítani. Sokan előnyben részesítik az ibuprofent vagy más, újabb fájdalomcsillapító szere­ket. Ennek ellenére még mindig az aszpirinból adnak el a legtöbbet annak köszönhetően, hogy kiderült: csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Szedjen mindenki aszpirint, hogy ne kapjon szívinfark­tust?

NEM Az orvosok csak azok­nak ajánlják a napi egy tabletta aszpirin szedését, akik eseté­ben magas a szívinfarktus és a szélütés kockázata. Nők vo­natkozásában ez a hatás ke­vésbé kifejezett.

Ha fáj a feje, vagy sajognak a tagjai a sok kerti munkától, az aszpirin elmulasztja a pa­naszokat, mivel gátolja a prosztaglandin nevű vegyüle­tek termelését a szövetekben. A prosztaglandinok nemcsak gyulladást váltanak ki, így idézve elő fájdalmat, hanem vérlemezke-összecsapzódást és vérrögképződést is okoznak. Mivel az aszpirin megakadá­lyozza a vérrögképződést a verőerekben, az orvosok az 1970-es évektől kezdve azt javasolják a magas szívinfark­tus-kockázatú betegeknek, hogy megelőzésként szedjenek naponta aszpirint.

Azóta az aszpirin sok életet mentett meg. Kimutatták, hogy kb. 25 százalékkal csök­kenti a szívinfarktus, a szélütés és az ezek okozta elhalálozás kockázatát, ám mégsem ajánl­ják mindenkinek az orvosok, hogy a reggeli gyümölcslével kapjon be mindennap egy szem aszpirint, mert nem egé­szen veszélytelen. Azokat a prosztaglandinokat is gátolja ugyanis, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védik, ezért rendszeres szedése gyomor­fekélyt és gyomorvérzést okozhat.

Ezen túlmenően némelyek – főként nők – esetében nem jelentkezik olyan mértékben az aszpirin védőhatása, mint korábban gondolták. Negy­venezer, 45 éves vagy idősebb nő adatainak elemzése során nem találtak különbséget a szívinfarktus és a szív- és ér­rendszeri betegségek okozta halálozás gyakoriságában azon nők körében, akik 10 éven át kétnaponta bevettek 100 mg aszpirint, és akik 10 évig placebót szedtek.

Az aszpirint szedők esetében 17 százalékkal volt kisebb az agyi érelzáródás gyakorisá­ga, megnőtt viszont az agy­vérzés előfordulási aránya, melynek oka egy ér megrepedése az agyban. Az aszpirint szedő nők 40 százalékkal na­gyobb valószínűséggel kaptak gyomorvérzést.

Létezik aszpirin­rezisztencia?

IGEN Az aszpirin nem véd mindenkit a szívinfarktus ellen -van, akire nincs hatással.

Képzeljen el két embercsopor­tot, amelyek tagjainak magas a koleszterinszintje és a vér­nyomása, és a szívinfarktus egyéb kockázati tényezői is fe­nyegetik őket. Csak az egyik csoport tagjai szednek naponta aszpirint. Idővel az aszpirint szedő csoport tagjai körében 25 százalékkal kevesebb in­farktus fordul elő – tehát jelen­tős védelmet élveznek, de nincs garancia arra, hogy ne kaphat­nának infarktust. Ha az aszpi­rin megakadályozza a vérrög­képződést az erekben – ez áll az infarktus hátterében -, ak­kor miért nem hatékonyabb?

Több oka is lehet annak, hogy az aszpirin nem tudja megakadályozni a szívinfark­tust. Ha például valaki egyidejűleg szed ibuprofent és egyéb gyulladásgátlót, csökken az aszpirin vérlemezkékre gyakorolt hatása. Sőt olyanok is vannak, akik születésüktől fogva érzéketlenek az aszpirin vérrögképződést gátló hatásá­ra. A legújabb kutatások sze­rint négy ember közül egynek aszpirinrezisztenciája van. (Ez a szám bizonytalan, mivel a jelenségnek még nincs általá­nosan elfogadott definíciója.) A rezisztens emberek számára fájdalomcsillapítóként tovább­ra is hatásos az aszpirin.

Egyes orvosok laboratóriumi tesztet használnak, hogy kide­rítsék, érdemes-e betegeiknek aszpirint adni, vagy jobban járnak, ha más típusú alvadás-gátló szert, pl. klopidogrélt szednek. Mások szerint a teszt még nem elég megbízható, és nem is biztos, hogy olyan sok ember rezisztens, hogy érde­mes lenne a tesztet rutinszerű­en elvégezni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.