Figyeljen az örökletes betegségekre!
A nagyszülei „végelgyengülésben” hunytak el? Amikor legutóbb a családi kórtörténetre vonatkozó kérdőívet kellett kitöltenie az orvosnál, és olyan kérdésekkel találkozott, hogy volt-e a családjában bárki, aki szívbetegségben, demenciában vagy rákban szenvedett, tanácstalanul vakarta a fejét? Nem mondom, hogy könnyű dolog arról faggatni a szüleinket és egyéb családtagjainkat, milyen betegségek fordultak elő a vérrokonaink között, ám sokkal hasznosabb lehet a betegségek megelőzésében, mint bármilyen laboratóriumi teszt.
Sőt, a családi kórtörténet az egészség megismerésének egy igen hatékony, ám nagyon kevéssé kihasznált eszköze, s az egyik legbiztosabb módszer arra, hogy elkerülje a jóval kellemetlenebb vizsgálatokat. Szedje tehát össze a bátorságát, és tegye fel a nehéz kérdéseket! Csak egy kis időt kell rászánnia rokonai faggatására, ha telefonon nem meri felverni az efféle kérdéseket az édesapjának vagy a kedvenc bácsikájának, határozza el, hogy felhozza a témát a következő családi összejövetelen!
A találkozók, az ünnepek, sőt, még a temetések is jó alkalmat kínálnak a beszélgetéshez. De egyvalamire azért figyeljen oda: a család mindkét ágáról szerezzen be információkat, különösen akkor, ha ön nő, és kevesebbet tud édesapja rokonságáról, mint az édesanyjáéról! Az emlő- és petefészekrák nagyobb kockázata ugyanis mindkét szülő által átörökíthető.
DNS-szűrés: éljen a lehetőséggel!
A genetikai kódja egyes esetekben azt is elárulja, kell-e súlyos mellékhatásokra számítania bizonyos gyógyszerek szedése esetén, hogy várhatóan hatásos lesz-e az adott gyógyszer, illetve azt miként kell adagolni az optimális hatás eléréséhez. Ha tudja, a szervezete várhatóan hogyan fog reagálni bizonyos gyógyszerekre, az sokat segíthet abban, hogy orvosával együttműködve helyes döntéseket hozzanak.
A DNS-profiljából és a családi kórtörténetből nyert információk együttese már nagyon sok kérdését megválaszolhatja: igyon egy pohár bort vacsora után? Már negyvenéves kora előtt kezdjen el mammográfiás vizsgálatokra járni? Várhat-e ötvenéves koráig az első kolonoszkópiás vizsgálattal? Érdemes lenne-e már most elvégeztetni egy terheléses szívvizsgála-tot? Mikor kellene fontolóra vennie a sztatinok és a bébiaszpirin rendszeres szedését? Oda kell-e figyelnie a cukorbetegségre? Az életkora és ízületi problémák kockázata miatt érdemes lenne-e az évi több maratoni futóversenyen való részvételről áttérnie félmaratonokra?
- Zöldségek édesen?
- Vesekövek, étrendi tanácsok
- Egészségügyi kérdezz és felelek
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Gyakorlatilag az összes krónikus betegség esetében kimutatható a gyulladással való kapcsolat.
Fogadja meg a szűrővizsgálati és oltási javaslatokat!
Miután megszületnek a gyermekeink, lelkiismeretesen hordjuk őket a gyermekorvoshoz vizsgálatokra, s (a kormánnyal együtt) ragaszkodunk hozzá, hogy megkapják a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő és a gyermekbénulás elleni oltásokat. Hogy miért? Azért, mert tudjuk, hogy ezek a megelőző stratégiák életmentőek lehetnek. Felnőttként azonban kényelmessé és hanyaggá válunk, ha a saját szűrővizsgálatainkról és emlékeztető oltásainkról van szó – pedig azok révén kihasználhatnánk a megelőző orvoslás kínálta lehetőségeket.
A rák időben felismerése segíti a túlélést!
Ha ön férfi, a prosztataspecifikus antigén (PSA) teszttel már korán kimutatható a prosztatarák, és ehhez csak egy egyszerű vérvizsgálat kell. Azután ha az ezt követően a prosztatából vett szövetminta vizsgálata szerint magas kockázatú daganatról van szó, akkor a kezelés -műtét vagy sugárterápia – még időben elvégezhető.
Ami a tüdőrákot illeti, a dohányzásról való leszokás és a másodlagos füsttel való érintkezés minimalizálása jelentősen csökkentheti e daganattípus kialakulásának kockázatát, a mellkasi CT-vizsgálatokkal pedig annak a veszélyét szoríthatja vissza, hogy a már kialakult daganatok az életét kockáztatóvá váljanak. Hasonlóképpen kerülhető el a vastagbélrák is kolonoszkópiás vizsgálatokkal, amelyek még az elrákosodás előtt kimutatják a vastagbélben kialakult polipokat.
Ezek megelőzésében és kezelésében szintén nagyon sokat számíthat, ha igénybe veszi a korszerű szűrővizsgálatokat, amelyek igen jelentősen csökkentik annak az esélyét, hogy belehaljon ezekbe a betegségekbe.
Előzze meg a szélütést és a szívbetegségeket!
Akár férfi, akár nő, a szívbetegség és a szélütés megelőzése, illetve késleltetése szintén viszonylag egyszerű dolog. Ma már tudjuk, milyen szerepet játszhatnak itt bizonyos étrendi szabályok, valamint – akinél alkalmazhatóak – a sztatinok és a bébiaszpirin. A szívét terheléses vagy más vizsgálattal ellenőriztetheti, ha nagy a kockázata a szívbetegségnek.
Ne feledkezzen meg az emlékeztető oltásokról és a felnőttkori védőoltásokról sem!
A tudomány számos olyan új vakcinát fejlesztett ki, amelyek a szüleink számára még nem voltak elérhetőek, és ezek segíthetnek elkerülni az olyan betegségeket, mint a szamárköhögés, az övsömör, a tüdőgyulladás egyes változatai vagy a hepatitis B. Természetesen az életkorát és a kockázati tényezőit is figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy szüksége van-e ezekre, és ha igen, mikor.
Feltétlenül kérdezzen rá! Ha pedig tinédzserkorú gyermeke van, érdeklődjön a humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltásról! A serdülő gyermekének e mindenütt jelen lévő vírus ellen beadatott oltás igen jelentősen csökkenti egy sor rákos megbetegedés kockázatát fia vagy lánya egész életében.
Készítsen egy-, öt-, tíz- és húszéves egészségstratégiát!
Mindannyiunknak szükségünk van célokra, hiszen azok segítenek abban, hogy összeszedettek maradjunk, és olyasmit adnak, amire várhatunk. Mindennapos dolog, hogy célokat tűzünk magunk elé, a munkánkban éppúgy, mint a magánéletünkben (például lakásvásárlás vagy családalapítás).
Mi a helyzet azon célokkal, amelyek fontosak nemcsak a hosszú élethez, hanem ahhoz is – ezt be kell látnunk -, hogy valóra válthassuk bármely egyéb célunkat.
Sokkal jobb, ha egészségstratégiákat készít magának egy-, öt-, tízes húszéves távlatra. Hol fog tartani húsz év múlva egészségileg? Hogy fog kinézni, ha a jelenlegi úton halad? Hogyan szeretne kinézni? Nehéz elképzelni magunkat ilyen hosszú idő múlva, de sokat segíthet a ma meghozandó döntéseinkben.
Készítsen tehát tervet, és onnan induljon el visszafelé!
Határozzon meg közbenső célokat, amelyeket a kitűzött úton haladva elérhet. Ahelyett, hogy azt mondaná: „Fogyni fogok!”, módosítsa úgy a célt, hogy az tartalmazza az annak eléréséhez szükséges lépéseket is. Ez például így hangozhat: „Hetente legalább ötször fél órát fogok mozogni”; vagy „80 százalékkal csökkentem a feldolgozott ételek arányát az étrendemben”; vagy „Évente egyszer elmegyek az orvosomhoz általános kivizsgálásra”.
Ahogy azon töpreng, hová szeretne eljutni egy év, öt év, tíz év és húsz év múlva, ne csak a külső megjelenésével foglalkozzon (bár az gyakran igen sokat árul el az általános egészségi állapotról és jó közérzetről)!
Sőt, az egész családjára is gondoljon!
Képes lesz tartani a tempót a gyermekeivel (és talán az unokáival) két évtized múlva? Milyen lépéseket tehet annak érdekében, hogy képes legyen gondját viselni a párjának, aki már ma is valamilyen krónikus állapottal küszködik? Öt év múlva mely kockázati tényezőkre kell majd az akkori életkora alapján különösen nagy figyelmet fordítani? És ha tíz év múlva visszatekintene erre a napra, mit szeretne majd másként csinálni?
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.