Egészségügyi kérdezz-felelek

Vesekövek, étrendi tanácsok

Miért fontos megőrizni a kiürült veseköveket?

Azért, mert elemzésük segítségével megállapítható, hogy önnél milyen típusú vesekő alakult ki, s így ennek ismerete alapján az orvos meg tudja határozni, ön milyen lépésekkel kerülheti el az újabb kő képződését. A leggyakoribbak a kalciumoxalát vesekövek, amelyek kialakulása a sóban gazdag étrend, a túlzott D-vitaminbevitel vagy akár a túl sok üdítőital fogyasztásának következménye lehet.

A struvit kövek vagy fertőzéses kövek többnyire a krónikus húgyúti fertőzésben szenvedő nőknél képződnek, mivel csak a fertőzött vizeletben alakulnak ki. A húgysavköveket sokszor a magas fehérjetartalmú étrend okozza. A ritka cisztinkövek pedig egy örökletes rendellenesség következményei, de kifejezetten sok víz ivásával jól megelőzhető a kialakulásuk.

Amennyiben meg szeretné tudni, milyen típusú köve van, vizeléskor használjon csészét vagy teaszűrőt, nehogy elveszítse a fontos bizonyítékot! A köveket leöblítve és megszárítva viheti vizsgálatra. Ha viszont háziorvosa vizeletvizsgálatot rendel el, ahhoz a reggeli első vizeletből kell középsugaras vizeletmintát vennie.

Régebben vesekőproblémáim voltak. Jobban tenném, ha nem ennék tejtermékeket?

Csupán legenda, hogy a tejtermékek növelik a vesekövesség kockázatát, tehát nyugodtan fogyaszthat zsírszegény vagy zsírmentes tejet, túrót, joghurtot és sajtot, de csak mértékkel. Az étrendi kalcium még csökkentheti is az új kövek kialakulásának kockázatát, mivel megköti a vizeletben lévő, a vesekövek képződésében részt vevő vegyületeket, az oxalátokat, és segít kiüríteni azokat a szervezetből.

A kalciumos étrend kiegészítők szedése előtt azonban kérje orvosa tanácsát, mivel nem egyértelmű, hogy ezek használnak vagy inkább ártanak-e! A kalciumot tartalmazó orvosságokat, például a kalcium karbonátot tartalmazó savlekötőket pedig nagy ívben kerülje el!

Érdemes tudni: Egyes italok növelhetik a vesekövesség kockázatát

Idetartozik az alma-, a vörös áfonya-, a grépfrút- és a narancslé, amelyek mind emelhetik a vizelet oxaláttartalmát. Kerülje a szénsavas üdítőket is: heti három doboz (330 ml) elfogyasztása 15 százalékkal növelheti a vesekövek kialakulásának veszélyét.

Vannak más étrendi tanácsok is, amelyek segíthetik a vesekövesség elkerülését?

Igen. Amennyiben hajlamos a vesekövességre, fogyasszon kevesebb nátriumot, ha ugyanis abból túl sok van, az annyira megnövelheti a vizelet kalciumszintjét, hogy az kőképződést vált ki. A só bevitel csökkentésének legjobb módja, ha kerüli a feldolgozott élelmiszereket és a gyorséttermi fogásokat.

Ha a vizsgálatok szerint nagyon savas a vizelete, akkor ajánlatos kevesebb húst és halat ennie. A húsban gazdag étrend növeli a kőképződést okozó oxalátok szintjét, miközben csökkenti a védő hatású citrátok mennyiségét. Ha önnek a leggyakoribb fajta, kalciumoxalátos vesekövei vannak, tanácsos kerülnie az olyan, oxalátokban gazdag ételeket, mint a rebarbara, a spenót, a cékla, a mángold, a búzacsíra, a földimogyoró, sőt a csokoládé és a fekete tea is.

Mindennap fogyasszon el 10 pohárnyi folyadékot, és ennek legalább a fele víz legyen! Ha hajlamos a cisztines vesekövekre, naponta legalább 16 pohár víz elfogyasztásával maradhat kőmentes. Orvosa azt is javasolhatja, hogy éjszaka is keljen fel és igyon egy pohárnyit.

Mennyi víz kell egy vesekő kimosásához? És mennyi idő alatt kell kiürülnie?

A kő kimosásához naponta 23 liter vizet kell meginnia. A legtöbb kő 23 nap alatt kiürül.

Jelenleg is van egy vesekövem. Mit tegyek, ha magától nem ürül ki?

A vesekövek legtöbbje magától kimosódik a szervezetből. Lehet, hogy az önének némi segítségre van szüksége, ha túl nagy és elakadt valahol a „csövekben”, gátolja a vizeletürítést, krónikus húgyúti fertőzést okoz, vagy károsítja a veséit.

A problémás kövek a járóbeteg ellátás keretében végzett röntgensugaras vagy ultrahangos kőzúzással porrá törhetők. A nagy kövek esetében perkután nefrolitotómiát végezhetnek: e műtéti beavatkozás során az urológus a háton ejt egy apró bemetszést, és azon keresztül speciális műszerekkel távolítja el vagy töri kisebb darabokra a követ. E beavatkozáshoz be kell feküdni a kórházba.

Ha egy kő a húgyvezeték (a vese és a húgyhólyag közötti cső) alsó szakaszán akad el, az orvos vékony, fényforrással ellátott csövet, úgynevezett ureteroszkópot (hólyagtükör) vezethet fel a húgyhólyagon át a húgyvezetékbe. Ha megtalálja a követ, kihúzhatja, vagy lökéshullámokkal porrá törheti azt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.