• egészség
• egészségmegőrzés
• Mammográfia
• nők
• orvosi vizsgálatok

Mikor és miért javasolt a mammográfiai vizsgálat?

Nehéz volna kétségbe vonni egy olyan szűrővizsgálat értékét, amely csökkenti a nők emlőrák miatti halálozási kockázatát. Ám az eljárás mégsem problémamentes, külö­nösen 50 év alatti nők esetében. A mammográfia diagnosztikus hatékonysága fiatal nők esetében ugyanis kicsi, ezért azoknak, akik rendszeresen részt vesznek emlőszű­résen, nagyobb valószínűséggel kell a teszteredmények miatt átesniük fájdalmas, sok szorongással járó beavatkozásokon – akkor is, ha mint kiderül, nincs is emlőrákjuk.

Kinek van szüksége rutin-mammográfiára?

Egyes orvosi vélemények szerint minden 40 év fölötti nőnek, bár a kutatók inkább az 50 év fölötti korosztály vizsgálatát ajánlják.

Azok az 50 és 65 év közötti nők, akik rendszeresen vesznek részt mammográfos szűrő­vizsgálaton, 20-35 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg emlőrákban. A 70 év fö­löttieknek is érdemes részt ven­niük a szűrésben, mert az ő esetükben még nagyobb a rák kockázata. Nem ajánlják azon­ban az orvosok a vizsgálatot a nagyon időseknek, valamint olyanoknak, akiknek valami­lyen halálos betegsége van.

Mindazonáltal az 50 éven aluli, az átlagosnál nem na­gyobb kockázatú nőknek keve­sebb hasznuk van a mammog-ráfiából, és ennek többféle oka van. A fiatal nők körében ke­vésbé gyakori az emlőrák, és szöveteik tömöttebbek, ezért nehezebb fölfedezni a dagana­tot az emlőkben.

Mennyire megbízha­tó a mammográfia?

A daganatok kb. 75 százalé­kát mutatja ki, de nem ritka az álpozitív lelet, és a negatív eredmény sem garantálja a tumormentességet.

A mammográfia pontosabb eredményt ad idősebb nők, va­lamint olyanok esetében, akik­nek az emlője zsírdús, mert az nem annyira tömör, és a rönt­gensugarak könnyebben átha­tolnak rajta. Kevésbé megbíz­hatók az eredmények tömör, mirigyes szerkezetű emlőszövet esetén, valamint az 50 évnél fiatalabb nők körében. Egyes adatok szerint az erősen tömör szövetű emlőkben a mammográfia csak 37 százalékban mu­tatja ki a daganatot. (Mellesleg az emlődaganatok közel felét maguk a nők fedezik föl.)

A mammográfiák eredménye 6-10 százalékban álpozitív, azaz a tumornak vélt képletek cisztának vagy ártalmatlan csomónak bizonyulnak. Egyes becslések szerint az arány még magasabb, különösen fiatalabb nők esetében. Annak eldönté­sére, hogy a gyanús csomó va­lójában mi, újabb képalkotó eljárás alkalmazására vagy tű-biopsziára van szükség. A szö­vettani eredményre hosszú napokig, esetleg hetekig kell várni, ami szorongással jár. A New England Journal of Medicine egyik cikke szerint ezer nő közül, akik 10 évig jártak évente mammográfiára, minden második legalább egy­szer álpozitív leletet kapott. A rendszeres emlőszűrésen részt vevő egészséges nők egy­ötödénél végeznek emiatt tűbiopsziát.

Egy szerző becslése szerint 2000 átlagos kockázatú 40 éves nőnek kellene 10 éven át évente mammográfiás vizsgála­ton részt vennie ahhoz, hogy egyetlen életet megmentsenek, 10 esetben pedig ártalmatlan daganatot találnak a mirigy­vezetékben, amely nem ad át­tétet és nem terjed tovább, ám a betegeket fölöslegesen meg­operálják és besugarazzák.

Pontosabb a digitális mammográfìa?

Egyre több helyen érhető el a digitális mammográfia, bár a kutatások szerint a legtöbb nő esetében nem érdemes ezt a drága technikát alkalmazni.

Míg a hagyományos mammog­ráfia lényegében egyszerű rönt­genvizsgálat, addig a digitális eljárás során számítógépet és speciális szoftvert alkalmaznak az emlő szövetének minél pon­tosabb leképezésére. Mindez azonban nem okvetlenül vezet az emlőrák pontosabb felisme­réséhez. A New England Jour­nal of Medicine folyóiratban közölt, 222 ezer nő adatait fel­dolgozó elemzés szerint a szá­mítógépes módszer nem javí­totta a radiológiai vizsgálatok eredményességét az emlőrák fölismerése terén. Az e techni­kával szűrt nők között több volt az álpozitív eredmény, és emiatt több biopsziát végeztek.

Vannak azonban, akik szá­mára előnyösebb a digitális mammográfia. Leírták, hogy a mirigyes szerkezetű tömött emlőkben könnyebb kimutatni vele a rákot. Az ilyen adottsá­gú, 50 évnél fiatalabb és a vál­tozás korán még át nem esett nők esetében érdemes érdek­lődni a módszer használatáról. Nem szabad azonban elfelejte­ni, hogy az esetlegesen ponto­sabb eredmény mellett a fölös­leges beavatkozások gyakori­sága is nőhet.

Van olyan eset, ami­kor a mammográfián kívül MR-vizsgálatra is szükség van?

Igen, de csak kevés nő szá­mára jelent előnyt a kétféle vizsgálat ötvözése.

Ha valaki esetében nagyon nagy az emlőrák kockázata, az orvos úgy dönthet, hogy mam­mográfián kívül mágneses rezonanciás vizsgálatra is szük­ség van. Ez olyankor fordulhat elő, ha az illetőnek már volt mellrákja, ha több vérrokona kapott fiatal korában emlő­rákot, ha hordozza az emlőrák genetikai markerét, ha 10 és 30 éves kora között besuga-razták a mellkasát, illetve ha neki vagy egy közeli rokoná­nak olyan ritka betegsége volt, amely növeli az emlőrák kockázatát.

Kimutatták, hogy nagy koc­kázatú személyek esetében az MR-vizsgálat sokkal többször jelzi az emlőrákot, mint a mammográfia, ám kevésbé al­kalmas a már kimutatott elvál­tozások pontos elkülönítésére. Holland kutatók 1909 nő ese­tében hasonlították össze a két módszert, és azt találták, hogy MR-vizsgálat mellett kétszer annyi volt a fölösleges vizsgá­lat és háromszor annyi a biopszia, mint mammográfia mellett.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.