Az agy – éjszakai műszakban
Sokáig úgy gondolták, hogy agyunk éjszaka csak az álmokkal van elfoglalva. Ezt a tézist azonban az agy- és az alváskutatók régen megcáfolták. Ma már tudjuk, hogy agyunk éjjel időnként aktívabb, mint nappal.
Alvás közben a tudat kikapcsol. Ezért az ember reggel – az álmok kivételével – nem emlékszik arra, „min járt az esze” éjjel. Ebből évszázadokon át arra következtettek, hogy az agy is alszik, holott ennek éppen az ellenkezője történik. A modern képalkotó módszerek segítségével kimutathatóvá vált, hogy az alvás teljes ideje alatt is élénk tevékenységet folytat. A REM-fázisban időnként még a nappalinál is aktívabb lehet.
Veszélyes fáradtság
Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az alvás biztosította pihenőidő agyunk számára nélkülözhetetlen. Az alváshiány nem csak a hangulatunkat és fizikai teljesítőképességünket rontja. Fáradtan nem megy olyan jól a gondolkodás, csökken a koncentrációs és tanulási képességünk.
Az autópályákon nagyjából minden negyedik baleset azért következik be, mert a vezető néhány másodpercre elalszik. Az Exxon Valclez tankhajó azért futott zátonyra 1989-ben, mert egy kimerült tiszt vette át az ügyeletet. A csernobili atomkatasztrófa idején kialvatlan mérnökök ültek a vezérlőpultnál. A munkahelyi baleseteket is legtöbbször fáradtság okozza.
A Psychologie Heute (Pszichológia Ma) című szaklap további katasztrófákról számol be:
- 1987 márciusában a Herald of Free Enterjorise nevű komphajó azért járt szerencsétlenül az Északi-tengeren, mert a segédfedélzetmester, akinek be kellett volna zárni a vízzáró ajtókat, elaludt. A tragédia 193 áldozatot követelt.
- Amikor 1999-ben az Egypt Air egy repülőgépe lezuhant az Egyesült Államok keleti partjainál, 217 ember halt meg. Korábban már lezuhant egy másik gép ugyanebből a gyártási szériából (233 halott). A gyár munkásai arról panaszkodtak, hogy állandó nyomás alatt kellett dolgozniuk, és hosszabb ideje kimerültnek érezték magukat.
Alvás és információrendszerezés
Alvás közben az agy feldolgozza a napközben szerzett benyomásokat. Különbséget tesz fontos és kevésbé fontos dolgok között, és a megjegyzendőket elraktározza a hosszú távú memóriában. Mindeközben ugyancsak aktívan dolgozik. Számos vizsgálat bizonyította, hogy a tanulás után biztosított kiadós alvás minden korcsoportban jelentősen javítja a tanulási folyamat hatékonyságát, a tanultak felidézhetőségét.
- Hogyan hat az alvás az egészségünkre – És mi köze ennek a matracunkhoz?
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hogy ilyenkor pontosan mi történik agyunkban, egyelőre nem tudjuk. Képalkotó eljárások segítségével azonban kimutatható, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek éjszaka különösen aktívak. A nap folyamán szerzett benyomások a halántéklebeny belső felszínén elhelyezkedő hippocampusban raktározódnak el.
Feldolgozásuk azonban a nagyagykéregben zajlik, amely a hosszú távú emlékezet helye. És valóban kimutatható, hogy e két agyterület között alvás közben igen élénk kommunikáció zajlik. A kutatók szerint azért éjszaka történik ez az intenzív információcsere, mert napközben az agynak túl sok más ingert kell feldolgoznia.
Problémamegoldás alvás közben
Sokan megtapasztalták már, hogy napközben intenzíven foglalkoztatta őket egy probléma, amelyre azonban sehogy sem találtak megoldást. Másnap reggel aztán egyszerűen beugrott a válasz. Agykutatók feltételezik, hogy agyunk álmunkban – elsősorban a mélyalvás során – kreatívan foglalkozik a problémákkal. Megoldásuk érdekében képes új módon összekapcsolni a rendelkezésre álló információkat, és ennek köszönhető az ébredéskori heurékaélmény.
Az álmok szerepe
Bár akadnak kételkedők, leszögezhetjük: mindenki álmodik. Vannak azonban olyanok, akik másoknál jobban emlékeznek álmaikra. Valamennyi alvási stádiumban álmodunk, legintenzívebben mégis a REM-fázisban.
Az álmok világa titokzatos. A kutatók nem tudják, miért álmodunk, és mit jelez álmaink tartalma. Egy azonban bizonyos: az álmok hiánya károsítja az egészséget. Több kísérlet során kimutatták, hogy ha valaki körülbelül 15 éjszakán át nem álmodhat (az alanyokat felébresztették a REM-fázisok előtt), pszichés tünetek – szorongás, ingerlékenység, feszült idegállapot – jelentkeznek nála. Az alanyok a kísérleti időszak végén nem voltak képesek mély álomba merülni.
Az agykutatók számára az álmok az agy éjszakai működésére utaló jelek. Az álomképeket az agyhullámok váltakozó mintái, az agyterületek közötti kommunikáció és különféle hormonális hatások hozzák létre. EEG segítségével kimutatható, hogy a REM-fázisban az agytörzs jeleket küld a nagyagyba, és ezek egy olyan agyterületet aktivizálnak, amely elsősorban a látásért felelős. Ez magyarázhatja az álmunkban látott képek keletkezését.
Ugyanakkor ezek a jelzések arról is gondoskodnak, hogy izmaink teljesen ellazuljanak, szinte megbénuljanak. Ha ez nem így történne, álmaink mozgásimpulzusai aktiválnák izmainkat, és azok az álombéli történéseknek megfelelően mozgásba lendülnénk – ami igencsak veszélyes lenne.
A kutatók azonban ma még nem tudják megmondani, hogyan állnak össze az agy jelzései olyan képsorozatokká, amelyeknek számos, az egyén életéből, emlékeiből származó eleme is van.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.