Melatonin: a sötétség hormonja
Ahogy az állatok, úgy az emberek is kialakítottak magukban olyan mechanizmusokat, hogy hogyan lehet túlélni a legkedvezőtlenebb környezeti szélsőségek között. Tudjuk, hogy sok élettani jelenségünk az évszakokkal együtt változik -vajon hogyan ismerik fel a testünk sejtjei, hogy változik a nappalok hossza?
Nos, úgy tűnik, az erre vonatkozó információt a test minden egyes sejtjéhez a melatonin nevű hormon juttatja el (a szó a görög melas, azaz fekete vagy sötét szóból ered).
A melatonin termelődése
A melatonin hormont a tobozmirigy választja ki, ami az agyban, közvetlenül a szem mögött található apró, toboz formájú szerv. Anatómiai kapcsolata a szemmel nem véletlen – a melatonin kiválasztásához szükséges legfontosabb inger a szemből érkezik, különösen akkor, ha a szem retináját éles fény, például napfény éri. A nappali órákban szinte egyáltalán nem választódik ki melatonin, de amint lemegy a nap, a véráramban megnövekszik a koncentrációja, s csúcspontját éjfélkor vagy röviddel azután éri el.
Ez a kiválasztás független attól, hogy az illető alszik-e vagy sem, és csak a fény befolyásolja a mértékét – ha bármilyen forrásból erős fény éri (akár mesterséges, akár napfény), a melatoninkiválasztás gyorsan csökken, és a nappali szinten stabilizálódik, A melatonin tehát az emberekben éppúgy a „sötétség hormonja”, mint más állatokban, akár még a denevérekben is.
A melatonin a szervezetben
A melatonin gyorsan szétárad a szervezetben, s a véráram útján minden egyes sejthez eljut, így aztán minden egyes részünk még akkor is pontosan tudja, hogy sötét van-e odakinn, ha az a bizonyos sejt, szerv vagy szövet nem „láthatja”, hogy odakinn süt-e a nap vagy rövidülnek-e a napok. A melatonin tehát egy kémiai hírvivő, mely testünk minden egyes részének megmondja, hogy éjszaka van vagy közvetett módon azt, hogy közeleg a tél.
A melatonin hatásai
Magának a melatoninnak nyugtató hatása van, és álmosságot okoz -ám ez a hatása igen enyhe. Képes kissé csökkenteni a testhőmérsékletet, ami elősegíti az elalvást. A hormon tehát úgy hat, hogy közli a teljes szervezettel, hogy odakinn napfény van-e vagy sötétség, s ha nincs kint fény, akkor csökkenti az éberség szintjét, és növeli az elalvás esélyeit, azáltal, hogy csökkenti a testhőmérsékletet. A melatoninnak azonban számtalan egyéb szerepe is van. Köztudott, hogy a hangulat, a szexuális viselkedés, a cirkadián ritmus, sőt az immunrendszer működésének is biológiai irányítója.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.