Mi az alvászavar?
Életünknek két fő állapota van, az ébrenlét és az alvás. Az alvás feladata a szervezet szellemi és fizikai készenléti állapotának mindenkori helyreállítása. Periodikusan visszatérő állapot, aktív agyi folyamatok következményeképpen jön létre, nem passzív jelenség. Az elalvást és felébredést agyi mechanizmus szabályozza.
Az alvászavar nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás, mely maga után von kedvezőtlen nappali következményeket. Az alvászavaros betegek nappali álmosságra, fáradtságra, dekoncentráltságra, ingerlékenységre, memóriazavarra panaszkodnak. Megromlik a teljesítményük, gyakoribb a depresszió kialakulása, gyakrabbban hiányoznak a munkahelyükről, emiatt szociális hátrányba kerülhetnek.
Az alvászavarok – például az alvási légzészavarok – hajlamosítanak magas vérnyomásra, agyi érbetegségekre. Tudományos felmérések igazolták, hogy az alvászavaros emberek között nagyobb a baleseti kockázat
Milyen típusai lehetnek?
Az alvászavarokat két fő csoportra osztják, az átmeneti és a krónikus alvászavarokra. Átmeneti alvászavarról akkor beszélünk, ha a probléma pár naptól néhány hétig tart, a krónikus alvászavarok hosszú ideig – de minimálisan egy hónapig – állnak fenn, és csaknem minden éjszaka jelentkeznek. Az alvászavar igen gyakori.
Mennyi az előfordulási valószínűsége?
Alvászavar gyakoribb: nőknél, előrehaladottabb életkorban (65 év felett másfélszeresére nő), egyedül élő emberek között, azok körében, akik éjszaka dolgoznak, és igen jelentősen gyakoribb bizonyos belgyógyászati, ideggyógyászati és lelki betegségekben szenvedőknél.
Megkülönböztetünk elalvási, átalvási és korai ébredés okozta alváselégtelenséget. Elalvási elégtelenségről akkor beszélünk, ha a lefekvéstől az elalvásig több mint fél óra telik el. Normálisan ez 5-10 perc között van.
Átalvási zavarról akkor, ha az alvásfolyamatot 3 vagy több alkalommal a betegben tudatosult felébredés szakítja meg, ami 1-2 perctől akár fél óra időtartamú is lehet. A reggeli alváselégtelenséget – átlagos életvitel mellett – a reggel 3-4 óra körüli végleges felébredés jelenti. Mindezek társulnak a fentebb már részletezett ébrenléti zavarokkal. A leggyakoribbak az átalvási zavarok.
Az alvászavarok nemzetközi osztályozása 4 fő csoportra osztja az alvászavarokat
1. Alvási elégtelenség
Oka a szervezeten belül van, valamilyen szabályozó mechanizmus zavara okozza:- Alvással összefüggő légzészavarok (horkolás, alvási légútelzáródás); alvással összefüggő mozgászavarok (nyugtalan láb tünet), elsődleges alvási elégtelenség, nappali alvásrohamok;
- Külső okok által okozott alváselégtelenség okai: nem megfelelő alváshigiéné, helytelen evési-ivási szokások, környezeti zavaró tényezők, gyógyszerek, altatók, kábítószerek, alkohol okozta alvászavarok,
- A napi biológiai ritmus zavara okozta alvási elégtelenség (időzónaváltás, „jet lag”, többműszakos változó munkabeosztás, előretolódott alvás, késleltetett alvás-ébrenléti ciklus).
2. Elalvási-felébredési…
Folyamatok kisiklásából származó alvászavarok (parasomniák) alvajárás, éjszakai felrettenés, ébredési zavartság, el-alvási izomrángások, beszéd alvás alatt, éjszakai lábgörcsök, ritmusos mozgások, éjszakai bevizelés, fogcsikorgatás, lidérces álom, alvási bénulás, hirtelen csecsemőhalál stb.3. Más betegségekhez társuló alvászavarok
- Pszichiátriai betegségek: elmezavarok, hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alkoholizmus.
- Ideggyógyászati betegségek: Parkinson-kór, elbutulások, alvásfüggő epilepszia, alvásfüggő fejfájások.
- Belgyógyászati betegségek: szívbetegségek, tüdőbetegségek, gyomorfekély, fájdalommal járó betegségek.
4. Egyéb alvászavarok.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.