Nikotin: sok-sok álmatlan éjszaka oka!
A dohányipari termékek fogyasztása vitathatatlanul a legfontosabb a megelőzhető halálokok között a fejlett világban. Kanadában a felnőtt lakosság 31%-a rendszeresen dohányzik. Az Államokban a felnőttek 26%-a dohányos. Ők a vegyületek egész tárházát lélegzik be, ugyanis legalább 4000 különféle vegyület keletkezik a dohány égése során, többek között szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, különféle ketonok, alkohol, illékony, kéntartalmú vegyületek, formaldehid és egy sereg policiklikus aromás hidrokarbon, amelyek köztudottan rákkeltők.
A nikotin hatása az agyra
Az egyik ilyen vegyület, a nikotin erőteljes stimuláns, amely jelentősen befolyásolja az alvást. A vegyületek gyorsan felszívódnak a tüdőn vagy a száj és torok nyálkahártyáján át, és pillanatok alatt bekerülnek a véráramba. A belégzés után már nyolc másodperccel el is érnek az agyba.
A nikotin közvetlen módon stimulálja a szívet, az agyat, a gyomor-bél traktust, valamint a mellékvesét. Az elektroencefalogram görbéje az ébrenléti vagy éberségi mintát mutatja, nő a pulzus és a vérnyomás, nő a kéz remegése, csökken az étvágy, de kellemes elevenségérzet is társul hozzá (legalábbis azoknál, akik hozzá vannak szokva a droghoz), csökken az agresszió és csökken a testsúly (valószínűleg a sejtanyagcsere ingerlése miatt).
A dohányosok mintegy 2-4,5 kilogrammal könnyebbek, mint a nemdohányzók. A nikotin javíthatja az emlékezetet. Negyven-hatvan milligramm nikotin (körülbelül négy-hat cigarettában levő mennyiség) akár halálos is lehet.
A nikotin nem marad sokáig a szervezetben, a felezési ideje két-három óra, és mihelyt a máj lebontotta, már alig van hatása. Vizsgálatok szerint a dohányosokban a felezési idő sokkal rövidebb, mint a nemdohányzóknál (megszokták a nikotint).
A nikotin és az alvás
A nikotin közvetlen agyserkentő, amely növeli az éberséget, megnehezíti az elalvást, gyakori éjszakai ébredést okoz, az alvással töltött teljes időtartamot lerövidíti, és egyáltalán felszínesebb, kevésbé pihentető alvást nyújt. Túlzott mértékben fogyasztva a nikotin olyannyira stimulálhatja a központi idegrendszert, hogy fejfájás, hányinger, zavartság, sőt görcsös roham alakul ki.
A dohányosok egyik leggyakoribb panasza az álmatlanság
A nikotin – sőt a dohány égése során keletkezett valamennyi vegyület – hatása nemcsak a dohányost érinti, hanem mindazokat, akik szoros közelségben élve a dohányossal kénytelenek belélegezni a füstben levő melléktermékeket, így aztán a dohányosok házastársainak szervezetében jelentős mértékben magasabb a nikotin szintje.
A levegőből belélegezve a szennyező anyagokat, többek között olyan stimulánsokat is, mint a nikotin, az ártatlan nemdohányzókat is kiteszi a dohányzás káros következményeinek, és a passzívan belélegzett nikotin éppen úgy hozzájárulhat az alvási problémákhoz, mint az aktív füstölőknél.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.