• zsíranyagcsere zavarai

A zsíranyagcsere zavarai – Magas vérzsírértékek és érelmeszesedés

A magas vérzsírszint eleinte ugyan nem okoz panaszokat, viszont számos folyamatot indít útjára a szervezetben. A felesleges LDL-koleszterint az immunrendszer úgynevezett falósejtjei felveszik a vérből, és eltávolítják a keringésből. Ez nem is hangzik rosszul. Sajnos azonban az LDL-koleszterin nem tűnik el teljesen, hanem lerakódik az érfalban, és ingerli, gyulladásba hozza azt. Az érfalak belső felülete durvává válik, izomsejtjei szaporodásnak indulnak. A lerakódott koleszterinhez vérlemezkék, zsírsavak és kalcium csatlakozik.

Az érben a (szakszóval plakknak nevezett) lerakódásoktól szűkület keletkezik, amit hétköznapi nyelven érelmeszesedésnek hívunk.

A beszűkült erek nem képesek elegendő vért szállítani. Ha a szív koszo­rúerei szűkülnek össze, a szívizom nem jut elegendő oxigénhez és táp­anyaghoz. Ez sok-sok panaszt idézhet elő, melyek közül a leggyakoribb az angina jectorisnak nevezett szívtáji szorító érzés. Ahogy a folyamat előrehalad, úgy súlyosbodnak a tünetek. Ugyancsak kellemetlen panaszokra kell számítani, ha a szívnek (például fizikai megterhelés miatt) több vérre van szüksége. A szívizom egy része elhal, végül szívroham következik be.

Milyen jelek utalhatnak a problémára?

Az érelmeszesedés nemcsak a szívet veszélyezteti, hanem az agyat vér­rel ellátó nyaki verőereket is. A következmény az összpontosítás és az emlé­kezet zavara, amit eleinte az öregedésnek vagy a túl sok stressznek tulajdo­nítanak. Átmenetileg rövid időre megbénulhat egy végtag vagy a test egyik oldala, beszéd- vagy látászavarok léphetnek fel.

Érelmeszesedés következtében a lábartériák is beszűkülhetnek vagy elzáródhatnak. Ennek első jele az úgynevezett „kirakatbetegség”. Ilyenkor erős fájdalom jelentkezik a lábszárban járás közben – az első időben csak nagyobb távok megtétele után. A beteg kénytelen újból és újból megállni és pihenni – úgy tesz, mintha a kirakatokat nézegetné. Amikor a lábizomzat kissé magához tér, a séta folytatódhat, de a beteg csak kisebb távolságokat tud pihenés nélkül megtenni. Idővel a fájdalommentes szakaszok egyre rövidülnek.

Hogyan ismerhető fel a magas vérzsírérték?

A vérzsírértékeket vérvizsgálat útján ellenőrizhetik. Ha az érelmeszesedés kockázati tényezőivel (például cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással) nem kell számolni, az alábbi határértékeket tekintik optimálisnak:

• Összkoleszterin: 5,2 mmol/l-ig
• LDL-koleszterin: 3,4 mmol/l-ig
• HDL-koleszterin: 1,6 mmol/1 felett
• Triglicericlek: 1,7 mmol/1 alatt

Rizikófaktorok esetében a határértékek alacsonyabbak. Cukorbetegeknél az LDL-koleszterin szintjének lehetőleg 3,4 millimol/liter alatt kell marad­nia. Amennyiben a beteg dohányzik vagy magas a vérnyomása, az érték nem haladhatja meg a 2,6 millimol/ litert.

Ahogy már említettük, a HDL-koleszterin az úgynevezett „jó” koleszte­rin, mert nem rakódik le az erek falában, sőt a már lerakódott koleszterint is képes onnan eltávolítani és elszállítani a májba, ahol a szerv lebontja. Ezért fontos érték a kétféle koleszterin egymáshoz viszonyított aránya. Optimális esetben az LDL-HDL-arány három alatt van, négy felett már veszélyesnek számít.

A vérzsírértékek azt ugyanakkor nem mutatják meg, hogy megindult-e az érelmeszesedés folyamata. Ehhez az érintett szervek speciális vizsgála­tára van szükség, például nyugalmi és terheléses EKG-ra vagy a nyaki erek ultrahangvizsgálatára.

Mi a teendő?

A magas vérzsír ért ék jóléti rendellenesség, amely a helytelen és túl bőséges táplálkozás, valamint a mozgásszegény életmód együttes eredménye. Magá­tól értetődő tehát, hogy ezeken kell elsősorban változtatni.

Az étrend megváltoztatása azt jelenti, hogy kevesebb zsírt kell enni. A normális testtömegű, fizikai munkát nem végző felnőttnek elegendő napi 80 gramm. Más szóval: a napi energiabevitel kevesebb mint 30 százalékának szabad csak zsírból származnia. Sajnos a ténylegesen elfogyasztott mennyi­ség ennél jóval több: az európai átlagpolgár naponta 100-130 gramm zsírt vesz magához.

Az eredmény természetesen nemcsak a mennyiségen múlik, hanem a minőségen is! Ajánlott több egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó növényi zsiradékot (például extra szűz olívaolajat, avokádót, dióféléket és magvakat, hideg tengeri, olajos húsú halakat) és kevesebb állati eredetű, telített zsírsavakat és transzzsírt tartalmazó zsírt fogyasztani (mellőzzük tehát a sós ropogtatnivalókat, a kekszeket, süteményeket, margarinból válasszuk a szívbarát fajtát; fogyasszunk hetente legalább háromszor sovány húsokat).

A táplálékokkal való koleszterin bevitel, úgymint a népszerű reggeli lágy tojás, csak csekély hatással van a vér koleszterinszintjére, hiszen e zsírszerű anyagot legnagyobb mennyiségben a szervezet állítja elő a májban.

Az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú

Könnyebb leadni a túlsúlyt, ha energiaszegény vegyes étrendet állítunk össze, és nem egyoldalú diétákkal kísérletezünk, amelyeket hosszú távon képtelenség betartani. Aki egészségesen étkezik, napi ötször eszik zöldsé­get és gyümölcsöt, nagyobbrészt növényi fehérjéket és zsiradékokat vesz magához, és bőségesen fogyaszt rostot. Ez utóbbiak nem csak a bélműkö­dést serkentik, de meg is kötik a bélben a koleszterint, amely kiürül, és nem terheli az ereket.

Hasonlóan fontos lépés a dohányzásról való leszokás. A cigarettafüst anyagai ugyanis károsítják az érfalat, amelynek eredménye­képpen könnyebben rakódik le koleszterin és sok más anyag, az erek pedig beszűkülnek. Ha egyedül nem sikerül feladni e káros szokást, van segítség. Rövid, átmeneti időre az orvos nikotintartalmú tapaszt vagy rágógumit ír fel. Léteznek orr-spray-k, inhalálok, cukorkák és tabletták is, melyek szintén enyhítik a cigaretta utáni vágyakozást. Ha gyógyterápián is részt ve­szünk, megnégyszereződik a siker esélye. Nézzünk utána, hol kínálnak ilyen programot!

Mozogjunk többet!

Építsünk be minél több test­mozgást a napirendünkbe. Ha hetente két-három alka­lommal húsz-harminc percig valamilyen aerob sportot folyta­tunk, például gyalogolunk vagy úszunk, nemcsak edzettebbek leszünk, de a vércukorértékeinken is javítunk, és pozitívan befolyásoljuk az érelmesze­sedés kockázati tényezőit (például a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást). Amennyiben ennél is többet szeretnénk tenni, végezzünk könnyű erősítő gyakorlatokat. A megnövekedett izomtömeg energiát használ, így egyszerűbb megszabadulni a felesleges zsírszövettől.

A szívkoszorúér-megbetegedésben szenvedők részére létezik speciális torna, szakkép­zett tornatanár irányításával. Ennek keretében csak olyan gyakorlatot vé­geznek, amely szívbetegeknek is megfelel.

Csökkentsük a stresszt!

A stressz mérséklése tovább csökkentheti a vér koleszterinszintjét, a stresszhormonok, az adrenalin és a kortizol ugyanis megemeli a vérzsír és a vércukor szintjét. Nem a pozitív stresszről van szó, amely segít a nehéz problémák megoldásában, és felszabadítja az alkotó energiákat, hanem a negatívról, amely nyomasztó, és a fenyegetettség érzését váltja ki az emberből. A feszültségtől lazító gyakorlatokkal szabadulhatunk meg. Ilyen a jóga vagy az autogén tréning. Az alapok elsajátítása után a gyakorlatokat beépít­hetjük a mindennapokba.

Vérzsírszintet csökkentő gyógyszerekhez csak akkor kell folyamodni, ha a fenti változtatások nem vezetnek eredményre. A leggyakrabban használt szerek a sztatinok, amelyek 30-50 százalékkal csökkentik az LDL-koleszterin szintjét. Szedésük általában semmiféle gondot nem okoz. Vigyázni kell azonban, ha valaki Ábrátokkal együtt szedi őket, mert ilyenkor fennáll az izomkárosodás veszélye, amely vese­elégtelenséget is kiválthat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.