• csontritkulás

Csontritkulás kialakulása – milyen sűrűek a csontok?

Akinek csontritkulása van, hajlamosabb lehet a csont­törésekre – ez persze nem azt jelenti, hogy ez valóban be is következik. A közhiedelemmel ellentétben csontritkulás esetén nem kell minden esetben erős gyógyszereket szed­ni. Az ajánlott kezelés módja betegenként változó.

Tény: A csont is, mint minden más szerv, állandóan átalakul, megújul.

A csontváz szerepe

Sokan hiszik azt, hogy az egészséges csontozat szilárd állvány, amelynek egyetlen funkciója a test támasztása. Nos, a helyzet korántsem ez! A csont is, mint minden más szerv, állandóan átalakul, megújul: a felesleges helyen leépül, másutt új csontszövet termelődik. Gyermek- és ifjúkorban inkább a csontállomány képződése a jellemző: a csonttömeg fiatalfelnőtt-korban a legnagyobb.

Az életkor előrehaladtával aztán a leépülés kerül előtérbe (ez már a harmincas évek közepétől elkezdődik). Megindul a csontállomány többé-kevésbé lassú fogyása. Ha a veszteség meghalad egy bizonyos mérté­ket (azaz a WHO meghatározása szerint a csont az egészséges nők meno-pauza előtti csonttömegéhez hasonlítva ritkább szerkezetűvé válik), csont­ritkulásról (oszteoporózisról) beszélünk, amely világszerte a csontok leggyakoribb betegsége.

A csont alapvetően kollagénből áll.

A csontsűrűség fogalma a csont ásványianyag-tartalmát jelenti

Elsősorban a kalcium-foszfát mennyisége számít, mert ez teszi ki a csonttömeg jelentős részét. A csont alapvetően kollagénből (fehérjéből) áll, amelybe kalcium­foszfát és más ásványi anyagok, például magnézium ágyazódik be. Élő sejteket is tartalmaz: oszteo-blasztokat, amelyek az építésért, és oszteoklasztokat, amelyek a lebontásért felelősek.

A csontritkulás annyit jelent, hogy a mért csontsűrűség eltér a referenciaértéktől!

Csökkent csontsűrűség?

Amikor az orvos csökkent csontsűrűségről beszél, voltaképpen azt állítja, hogy a kollagénre túl kevés ásványi anyag rakódik. Emiatt meggyengül a belső váz, de a külső, kompakt csontréteg is vékonyabbá és kevésbé ellen­állóvá válik. Mindkettő azt eredményezi, hogy a csont már egészen csekély erőbehatásra eltörhet.

A csontritkulás diagnózisa eleinte csupán annyit jelent, hogy a mért csontsűrűség eltér a referenciaértéktől, illetve a korosztályra jellemző átlagértéktől.

A csontritkulás alapjában véve az egész csontozatot érinti. Legtöbbször csigolya-, kar-, csukló- vagy combnyaktörés esetén derül rá fény, hiszen egyéb tünetek nem kísérik.

Milyen sűrűek a csontok?

A csontsűrűség-mérés eredményét – szemben a legtöbb vérvizsgálati eredménnyel – nem abszolút értékekben, hanem viszonyszámokban fejezik ki. Ez annyit jelent, hogy az azonos nemű egészséges fiatal népesség átlagához hasonlítják az ered­ményt. Ha a viszonyszám mínusz két pont, csont­ritkulásról beszélünk. Az úgynevezett T-score-t is használják mutatóként. A mínusz hármas érték már oszteoporózisra utal.

Adatok és tények

• Magyarországon a lakosság mintegy 9-10 százalékának van csont­ritkulása, és az előfordulás növekvő tendenciát mutat.
• Hozzávetőleg a nők harmadánál lépnek fel a változás kora után a betegség jelei.
• Hazánkban a betegség számlájára évente megközelítőleg 15 ezer csípőtáji, 30-40 ezer csigolya-, 25 ezer alkartáji és 10 ezer felkartáji törés írható.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.