Anyagcsere

Miért mondanak csődöt a fogyókúrák?

Sok embernek okoz nehézséget az ideális testtömeg megtartása. Téved, aki azt vallja, hogy rendszeres fogyókúrázással tartósan lefogyhat. Ha a szervezet nem jut táplálékhoz, azt „hiszi”, hogy éhínség következett be, ezért a tartalékokhoz „nyúl”. Először a cukorraktárak ürülnek ki, mely­nek során a szervezet sok folyadékot veszít víz for­májában. Ezért tűnnek ígéretesnek az első napok eredményei: két-három kilótól is meg lehet szaba­dulni.

Ezután a zsírraktárak és az izomfehérje kerülnek sorra. Ilyenkor már csökken a súlyleadás mértéke, az izmok ugyanis zsírt égetnek, és min­den egyes gramm elveszített izommal csökken a zsírégető helyek száma. A zsírok lebontása így sok­kal lassabbá válik, napról napra nehezebb a további súlyfeleslegtől megszabadulni. Amint a fogyókú­rázó elérte a kívánt testtömeget, és újból normáli­san kezd enni, minden energia, amely meghaladja a fogyókúrázás során bevitt mennyiséget, azonnal elraktározódik a szervezetben, amely alaposan fel akar készülni a következő éhezési időszakra.

Ne feledkezzünk meg az életkorról sem!

Fiatalabb éveinkben nem kell annyira ügyelni az elfogyasztott táplálék mennyiségére, és ha egészséges ételeket fogyasz­tunk, nem kell aggódnunk az alakunkért. Ám 40 éves kor fölött egyre nehe­zebb megszabadulni a fölös kilóktól. Mivel a hormonháztartás egyre mérsé­keltebben dolgozik, mind több izomszövet alakul át zsírszövetté. Az egyre fogyatkozó izomtömeggel párhuzamosan csökken az alapanyagcsere és vele az energiaszükséglet. Bár ez a folyamat az öregedés természetes velejárója, nem kell okvetlenül minden további nélkül tudomásul venni.

Naponta vég­zett testmozgással emelhető az alapanyagcsere szintje és vele együtt az energiaszükséglet. Ha ez tudatos, mértékletes táplálkozással és oda­figyeléssel párosul, nem rakódik le annyi fölösleges zsírpárna sem a hasra, sem a csípőre.

Fogyókúrák összehasonlítása

FogyókúraLeírásÉrtékelés
BöjtCsak energiamentes italok, mint víz és gyógynövényteák, időnként gyümölcslé fogyasztható.A jojóhatás garantált, ha valaki csak azért böjtöl, hogy fogyjon, majd visszatér a normál étkezéshez.
Monodiéta, például ananász­vagy rizsdiétaKizárólag egyféle élelmiszer vihető be.A szervezet nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz. Káros az egészségre, meg­terheli az anyacserét.
Szénhidrát-szegény (low carb) étrend, például Atkins-diéta vagy LOGI-móciszerAz étrend sovány húsból és halból, tenger gyümölcseiből, sovány tejtermékekből (zsírszegény fehérjékből) áll, melyeket egy kevés zöldség és saláta egészít ki. Alacsony szénhidrátbevitelt biztosít.Az alacsony energiabevitel következtében csökken a test­tömeg. Vesebetegek számára veszélyes, köszvényrohamot válthat ki.
Zsírszegény (low fat) diétaAz energiabevitel 30 százaléka származhat zsírokból. A szénhidrátbevitel nem korlátozott. Ajánlott zsírszegény főzési és sütési módszerek alkalmazása, például párolás, grillezés vagy fóliában sütés.Hosszú távú sikert biztosít, lehetővé teszi az étrend tartós megváltoztatását.
GI-cliéta (ala­csony glikémiás indexű étrend)Kerülni kell a magas GI-jű ételeket, többek között a fehér kenyeret és a burgonyát. Sok alacsony GI-jű étel fogyasztása javallott.Avatatlanok számára nem praktikus, mert állandóan figyelni kell az ételek Gl-jét. Nem korlátozza a szénhidrát-és zsírbevitelt.

A kellemetlen jojóhatás

Néhány jól megválasztott fogyókúrával még negyvenen túl is le lehet adni néhány kilót, ám a sikeres fogyás után gyakran előfor­dul, hogy a leolvadt zsírpárnák ismét visszatérnek a csípőre, a hasra és a fenékre, ráadásul hamarosan még többet mutat a mérleg, mint a fogyókúra előtt. Egyszerű a magyarázat: ha a szervezet kevesebb energiához jut, mint amennyit elhasznál, át kell alakulnia.

A fogyókúra során ezért takarékos „üzemmódba” kap­csol, a máj és az izmok könnyen hozzáférhető raktáraiból elhasz­nálja a cukrot. Ha ez sem elég, hozzányúl az izomfehérjéhez, és csak sokkal később kezdi kiüríteni a zsírraktárakat. A további siker eléréséhez ezért még kevesebbet kell enni. Sokan azonban, amint el­érték a célul kitűzött testtömeget, visszatérnek eredeti étrendjükhöz. A szervezet ezt jeladásnak veszi, és új­ból megkezdi a raktárak feltöltését. A következmény: a testtömeg villám­gyorsan növekedésnek indul.

A gyakori fogyókúrázás következménye, hogy a testtömeg folytonosan fel-le mozog. Ezt nevezik jojóhatásnak. Nem könnyű kitörni ebből az ördögi körből. Az ismételt kúrák nem eredményeznek fogyást, a fogyókúrázó „kövérre éhezi magát”. A jojóhatás elkerülésének első lépése a táplálkozási szokások megváltoztatása.

Együnk lassan! Komótos tempójú evés során a táplálék jobban feldarabolódik, s az ételek íze és Illata Is tovább élvezhető. Ily módon kevesebbet eszünk, mert az agyból már akkor megérkezik a jóllakottság érzésének jelzése, mielőtt befejeznénk az étkezést.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.