A koraszülött babák otthoni gondozása
A koraszülötteknek még akkor is speciális gondozásra van szükségük, amikor már elérik a teljes időre született babák korát. Ahogy készülődünk a baba hazavitelére, gondoljuk végig a következőket:
- Az első néhány hétben, amikor a baba hazaérkezett, tartsuk az otthonunkat melegebben, mint általában szokásos – körülbelül 22 fokon. Mire a koraszülött baba hazakerül, hőmérséklet-szabályozó mechanizmusai általában már működnek, de viszonylag kis mérete és a zsírtartalmához viszonyított nagy bőrfelülete miatt nehézségei lehetnek, ha nincs egy kis segítség. Továbbá ha túl sok kalóriát kell testhőmérséklete tartására fecsérelnie, súlygyarapodása lassabb lesz.
- Ha a kicsi szokatlanul nyűgösnek tűnik, ellenőrizzük a szoba hőmérsékletét, vajon elég meleg-e. Érintsük meg a baba lábát, kezét vagy tarkóját, hogy meggyőződjünk róla, nincs hideg a szobában. (De azért ne fűtsük túl a szobát.)
- Vásároljunk koraszülöttek számára tervezett pelenkát, ha szükséges. Babaruhákat is vásárolhatunk koraszülött méretben, de ne vegyünk túl sokat – mielőtt észbe kapnánk, a gyerek már ki is nőtte.
- Sterilizáljuk a cumisüvegeket, ha abból etetjük a babát; az első használat előtt forraljuk ki, és minden etetés után forró vízzel mosogassuk el. Teljes időre született babáknál ez felesleges elővigyázatosság, viszont hasznos koraszülötteknél, akik a fertőzésekre sokkal érzékenyebbek. Néhány hónapig tegyünk így, vagy amíg a gyerek orvosa meg nem engedi, hogy elcsomagoljuk a sterilizálót.
- Gyakran etessük a kisbabát, még ha időnk nagy részét szoptatással vagy cumiztatással kell is tölteni. A koraszülötteknek nagyon kicsi a gyomruk, és kétóránként meg kell tölteni. Nem képesek annyira hatékonyan és hatásosan szopni, mint a teljes időre születettek, ezért nekik akár egy óráig is eltart, hogy megegyék a jussukat. Ne siettessük az etetést.
- Kérdezzük meg a doktort, vajon a kisbabának nem kellene-e multivitamin-kiegészítőt kapnia. A koraszülött babáknál nagyobb a veszély, hogy vitaminhiány alakul ki, mint a teljes időre születetteknél, és szükség lehet erre a pluszbiztosítékra.
- Ne kezdjünk el szilárd ételeket adni addig, amíg az orvos meg nem engedi. Szilárd ételeket általában akkor szoktak koraszülötteknek adni, amikor a 6-7 kg-ot elérik, vagy amikor legalább egy héten keresztül naponta 900 g-nál több tápszert esznek, és/vagy amikor korrigált koruk eléri a hat hónapot. Adott esetben ha a babának nem elegendő csak a tápszer vagy az anyatej, a szilárd ételeket akár négy hónapos korrigált korában is el lehet kezdeni adni.
- Lazítsunk. A kisbabánk kétségtelenül sok mindenen ment keresztül, ahogy mi is. De ha már otthon van, az előbbi elővigyázatossági intézkedéseket betartva próbáljuk meg elfelejteni, ami történt. Bármilyen nagy a kísértés, hogy kényeztessük vagy túlságosan óvjuk, próbáljuk meg úgy kezelni, mint egy normális, egészséges gyereket. Mert az is.
Egyes koraszülött kisbabáknak gondot okoz a légzés az ilyen félig feltámasztott helyzetben, amelyet a gyerekülés kíván. Egy vizsgálat szerint az ilyen csecsemőknél az autóülésben töltött idő alatt az oxigénszint csökken, és ez a csökkenés az utazást követően akár harminc percig vagy még tovább is fennállhat. Egyeseknél rövid ideig tartó apnoé (légzésszünet) is tapasztalható a gyerekülésben.
Gondoskodjunk róla, hogy a gyereket a kórház személyzete a hazatérés előtt megfigyelje és megvizsgálja a gyerekülésben. Ha a babánál problémák jelentkeznek az autósülésben, használjunk ütközésre bevizsgált, újszülöttnek való autósülést, amelyben a csecsemő inkább fekszik, mint feltámasztva ül, és amely megvédi ütközés esetén anélkül, hogy a lélegzést befolyásolná.
Ha nem tudunk ilyen autóülést szerezni, az otthon töltött első két hónapban ne vigyük autózni, főleg ha a babának korábban apnoés rohamai voltak. Vagy kérjük meg az orvost, hogy legalább egy ideig vizsgálja a légzését, amikor a szokásos autóülésben ül. Hasonló lélegzési problémák előfordulhatnak koraszülött babáknál csecsemőülésben vagy babahintában is, ezért ne használjunk ilyeneket az orvos engedélye nélkül.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.