• anyajegy

Anyajegyek a bababőrön?

„Most vettem észre, hogy a kis­lányom hasán van egy rikító piros lencse. Anyajegy lenne? És elfog múlni?”

Mire a lány megkapja az első bikinit, ez a málnapiros anyajegy (az anyajegyek több­ségéhez hasonlóan) réges-rég a múlté lesz, úgyhogy nem lesz akadálya a hasmutoga­tásnak – még ha ezt a csecsemők testén vi­ruló (esetenként méretes és színpompás) anyajegyek láttán nem könnyű is elhinni.

Az (egyébként sokszor csak néhány hetes korban jelentkező) anyajegyek némelyi­ke kicsit még nő is, mielőtt felszívódna. A kisebbedés, halványulás lassú folyamat, egy-egy nap alatt alig észlelhető. Ezért vannak orvosok, akik fénykép és mérés segítségével követik az alakulását. Ha a gyermekorvosunk nem él ezzel a módszer­rel, magunk is megtehetjük.

Az alakra, színre, állagra nézve igen változatos anyajegyeket az alábbi csopor­tokba soroljuk:

1. Szederjes érdaganat (hemangioma):

A puha, kiemelkedő, szederszínű, a szeplőtől a csészenagyságúig változó méretű anyajegy olyan éretlen vénákat, hajszál­ereket tartalmaz, amelyek a magzati fejlő­dés során kiestek a keringési rendszerből. Általában születéskor még nem látható, az első néhány héten váratlanul jelentke­zik, és meglehetősen gyakori, átlag min­den tizedik gyereknek jut belőle egy.

Az anyajegy egy darabig növekszik, majd gyöngyszürkére halványul, és végül szin­te kivétel nélkül nyomtalanul eltűnik, bár néha csak 5-10 éves korra. A szülők főleg olyankor szeretnék eltávolíttatni, ha nagyon látszik, például a gyerek arcán éktelenkedik, de általában jobb hagyni, hogy magától fölszívódjon – kivéve ha tovább növekszik, vérzékeny, elfertőző­dik, vagy zavarja valamelyik életműkö­dést, például a látást. Kezelése több komp­likációt okozhat, mint ha a gyógyítást a természetre bízzák.

Ha kezelést igényelne…

Ha a gyermekorvos szerint kezelést igényel, erre többféle lehetőség kínálko­zik. A legegyszerűbb a felszívódás gyor­sítása borogatás és masszázs segítségé­vel. A hemangiómás anyajegy megszün­tetését szolgáló komolyabb beavatkozás például a szteroidinjekció, a műtét, lézer­terápia, a száraz jeges fagyasztás (kriote­rápia), valamint az erek gyógyszeres (a visszérkenőcsökhöz hasonló) kezelése.

A szakorvosok többsége szerint a heman­gioma az esetek többségében semmilyen kezelést nem igényel (ha mégis el kell tá­volítani, akkor érdemesebb hozzányúl­ni, mikor még kicsi). Ha az akár magától, akár kezelés hatására felszívódott heman­giómás anyajegy helye meglátszik, pl. heg vagy vastagabb hám marad utána, plasztikai sebészettel rendszerint el lehet tün­tetni a szépséghibát.

A jóval ritkább barlangos (vagy vénás) érdaganat csak a csecsemők 1 százalékánál fordul elő. A sokszor szederjes érdaganattal párosuló barlangos érdaganat mélyeb­ben fekszik, rendszerint nagy, színe a világostól a mélykékig változhat. Az előb­bihez képest nehezebben és kevésbé nyom­talanul szívódik fel, és többször van szük­ség orvosi kezelésre.

2. Rózsaszín folt (nevus simplex, „gólya­csípés”):

A lazacszínű foltok a homlo­kon, a felső szemhéjon, az orr és a száj környékén díszelegnek, de leggyakrabban a tarkón, aminél fogva a gólya hozza a gyereket, innen a „gólyacsípés” elneve­zés. A foltok kétéves korra kivétel nélkül elhalványulnak, csak akkor látszanak, ha a gyerek sír vagy erőlködik. Mivel az arc­ról 95%-os biztonsággal nyomtalanul el­tűnnek, kozmetikai szempontból keve­sebb aggodalomra adnak okot, mint a másféle anyajegyek.

3. Tűzfolt (nevus flammeus):

Bíborvö­rös anyajegyek a test bármelyik pontján előfordulhatnak, és érett hajszálerek tágulata okozza őket. Többnyire már szü­letéskor láthatók mint a bőrből nem vagy alig kiemelkedő rózsaszínű vagy vöröses foltok. Bár színük valamennyire változ­hat, sokkal halványabbak nem lesznek, tehát maradó szépséghibának számítanak, amely azonban lézeres kezeléssel csecse­mőkortól felnőttkorig bármikor eltávo­lítható.

4. Tejeskávéfolt:

A bőr lebarnulásszerű elszí­neződése a tejeskávé világos és sötétebb árnyalatai között. A test bármely pontján előfordulhat. Igen gyakori, születéskor vagy az első évben jelentkezik, és nem mú­lik el. Ha a gyereken sok (hatnál több) ilyen folt van, szólni kell az orvosnak.

5. Mongolfolt:

A zúzódás színére emlékez­tető kék vagy palaszürke, bizonytalan körvonalú mongolfolt a popsit, a hátat, valamint néha a lábszárat és a vállat díszíti.

Tízből kilenc afrikai, ázsiai vagy indiai származású csecsemőnek van mongolfolt­ja. Mediterrán származásúaknak is lehet, de szőke, kék szemű csecsemőkön ritkán fordul elő. Bár rendszerint születéstől megvan, és egy éven belül eltűnik, néha csak később vagy egyáltalán nem múlik el.

6. Atavisztikus festékfolt (kongenitális pigmentált nevus):

Színük a világosbar­nától a feketésig változó, néha szőrösek. Többnyire aprók, a nagy avagy „óriás festékfolt” ritka, de rosszindulatúvá vál­hat. Általában javasolni szokták a nagy és a gyanús kisebb festékfoltok műtéti eltávolítását, amennyiben nincs akadá­lya, és a meghagyott foltokat rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés alatt tartják.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.