• anyajegy
• bőrrák

Bőrrák típusai és tünetei, kezelésük

A bőrráknak többféle típusa, változata létezik. Általában összefüggnek a fokozottabb napozás, azaz az ibolyántúli sugarak károsító hatásaival, és ebben a vonatkozásban a világosabb bőrűek kockázata nagyobb. A bőrrák nagyon gyakori; világszerte emberek millióit érinti, és az éves halálozások száma is magas. Ha sikerül korai stá­diumban felismerni, a bőrrákok nagy része ered­ményesen kezelhető! Lassan alakulnak ki, és általában nem adnak áttéteket más szervekbe. Ez alól kivétel a már említett rosszindulatú festékes daganat (melanoma malignum).

Bőrrák a korai stádiumban

A bőrrák az egyik legeredményesebben ke­zelhető daganatfajta. Nagyon fontos azon­ban, hogy mindenki, aki szokatlan bőrtü­neteket észlel, mielőbb keresse fel orvosát, mert itt is érvényes, hogy a korai stádium­ban felismert rákos elváltozás jobban ke­zelhető, esetleg gyógyítható! A bőrráknak nincs nyilvánvaló oka; külső okok miatt is létrejöhet, mint amilyen az említett tartós, fokozott napozás. Előfordulhat, hogy más szervben kialakult daganat ad áttétet a bőr­re. Ilyenek például a fejbőrön kialakuló, keményebb tapintaná csomócskák.

(Kép lent) A világosabb bőrűek hajlamosabbak bőrrákra, ezért a napfény károsító hatása számukra nagyobb kockázatot jelent.

Anyajegyek

Anyajegyek előfordulása a bőrön teljesen normális jelenség. Ezeket ún. nem daga­natos melanómáknak is nevezhetjük. A legtöbb anyajegy ártalmatlan, de néme­lyikből kifejlődhet rosszindulatú festékes daganat (melanoma malignum). Az anya­jegyek jellemzően barnák, laposak, mére­tük változhat, és esetleg szőrök is nőhet­nek rajtuk. Már újszülöttként is viseljük őket, de később növekedésnek indulhat­nak. A rosszindulatú anyajegy általában ritka, de fontos figyelemmel kísérni, hogy változnak, növekednek-e. A szőrös anyajegyek nagyon ritkán válnak rosszindulatúvá.

Bazaliómák

A magyarul kúszó fekély néven ismert bőr­rák apró, gyöngyszerű csomókat alkot, melyek közepén fekély képződhet. Főleg a (fokozott) napfénynek kitett bőrterüle­teken alakulnak ki, az orr és szem környé­kén. Lassan növekednek, de más szervek­ben nem képeznek áttétet. Kezelés nélkül a bazalióma terjedhet, és károsíthatja a környező szöveteket. Idősebb korban gya­koribb a bazalióma.

(Kép fent) A szemöldökön lévő felhányt szélű kis elváltozás a bazalióma (ún. kúszó fekély), a bőrrákok leggyakoribb típusa.

Ha az orvos gyanítja a betegség meglétét, a diagnózist szövetmin­tavétellel erősíti meg. A bazalióma sebészi úton eltávolítható, vagy sugárterápiás úton kezelhető, illetve e kettő kombinációja is lehetséges a rákos elváltozás megszünteté­sére. A bőrfelületen levő kifekélyesedett bazaliómákat fagyasztással (krioterápia) is kezelhetik. A bazaliómák terápiája ma már az esetek 90%-ában hatásos.

Elszarusodó laphámrák (spinalióma)

Éles, kiemelkedő szélű csomó, amely elő­fordulhat:

• a napfénynek fokozottan kitett bőrterü­leteken;
• dohányosok ajkán;
• lábszárfekélyekben.

A spinalióma valamelyest hasonlít a bazaliómára, mivel kicsiny csomócskákból indul, és ezek általában nem okoznak fáj­dalmat, de gyorsan növekednek. A szervezet más részében ritkán lépeznek áttétet, de ez sincs kizárva. Egyszerre több spinalióma is kifejlődhet. Az arcon növő formája nagyon veszélyes; erősen destruk­tív ráktípus, főként kezeletlen esetekben. Sugárterápiás kezelés vagy sebészi megol­dás alkalmazható.

(Képen fent) A spinalióma a bőrön szemölcshöz hasonló elváltozást hoz létre. Gyakran fordul elő világosabb bőrűeken és idős korban.

Pigmentsejtes rák (melanoma malignum)

A bőrrák legveszélyesebb fajtája a rossz­indulatú melanóma. A bőr melanin-tartalmú sejtjei, a melanociták a szervezet bármely részében elrákosodhatnak.

(Képen fent) Az alsó lábszáron rosszindulatú festékes daganatot (melanoma malignum) mutat. A jelenség világosabb bőrűeken gyakoribb, mert bőrük eleve kevesebb melanint tartalmaz. (A melanin a bőr festék­anyaga, amely védi a bőrt a napfény káros hatásai ellen.)

Nők lábán, férfiak hátán fordul elő gyakrabban. Gyermekekben ritka; jellem­zően a középkorú és idősebb népesség be­tegsége, bár olykor serdülőkorban is meg­jelenhet. Ez a ráktípus egyértelműen a fokozott (mértéktelen) napozás következménye, ezért fokozottabb veszélynek vannak ki­téve a világosabb bőrűek, és azok, akik Ausztráliában vagy az ottanihoz hasonló körülmények között élnek. Előfordulása a sok utazás és a mértéktelen napfürdőzés miatt emelkedett meg jelentősen.

A melanómák kezelhetők sebészi úton, de csak addig, amíg kisebbek. Első lépés a helyes diagnózis, amit szövetmintavétel erősít meg. Sugár- és kemoterápia is alkal­mazható.

Rákmegelőző állapotok

Létezik néhány olyan speciális elváltozás, amelyből könnyen daganatos elváltozás alakulhat ki:

• Bowen-kór – lassan növekedő, vörös, hámló foltok. Ritkán spinaliómákká alakulhatnak át. A bőrgyógyász mik­roszkópos vizsgálattal azonosítja, és fluorouracil hatóanyagú gyógyszert ír elő, de műtét, illetve sugárterápia is al­kalmazható.
• Szoláris keratózis – vagy „nap-keratózis”. Ezek rózsaszínes, tömött tapinta­tó növedékek, főleg a napsugárzásnak kitett részeken, de átalakulhatnak spinaliómává. Sebészi úton eltávolíthatók, vagy az említett fluorouracil tartalmú gyógyszeres kezelést alkalmazza az or­vos.

A bőrrákok nagyobbrészt kiválóan ke­zelhetők, és a gyógyulási arányok is elég jónak mondhatók. Ezeket az elváltozáso­kat mégis komolyan kell vennünk! Jobb a megelőzés, mint a kezelés, és a napozás­sal nagyon vigyázzunk.

Bőrrákok kockázati csoportjai

A legjobban veszélyeztettek:

• a szabadban dolgozók;
• az 50 év felettiek;
• a sugárterápián átesett betegek, vagy állandó sugárkörnyezetben dolgozók;
• akik gyermekkorukban súlyosabb leégésen estek át.

Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy néhány havonta „nézze át” saját bőrét, vizsgálja meg, van-e változás, a meglévő anyajegyek nőttek-e esetleg, és fejlőd­tek-e ki újabbak. Kérjük meg családta­gunkat, barátunkat, nézze át azokat a részeket, amelyeket mi nem látunk. Ha ismerjük saját bőrünk (megszokott) elváltozásait, azonnal észre fogjuk venni, ha bármilyen változás történt, és akkor már orvoshoz kell fordulni.

Orvosi ellátást igényel:

• új kinövések vagy sebek, amelyek 4 héten belül nem gyógyulnak meg;
• viszkető, fájdalmas, esetleg visszaté­rően vérző sebek, foltok.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.