• coeliakia
• lisztérzékenység

Coeliakia (lisztérzékenység) tünetei

Mi ez?

A coeliakia olyan emésztési rend­ellenesség, amely a vékonybelet károsítja, és az ételből a tápanyagok felszívását gá­tolja. A coeliakiában szenvedő gyerekek nem képesek feldolgozni a glutén nevű fehérjét, amely a búzában, a rozsban, az árpában és valószínűleg a zabban is található. Amikor a coeliakiában szenve­dő gyerekek gluténtartalmú ételeket esz­nek, immunrendszerük úgy reagál, hogy megtámadja a vékonybelet

A tünetek

Krónikus hasmenés, súlyveszteség, sápadt­ság, rossz szagú széklet, megmagyarázha­tatlan anémia (alacsony vörösvérsejtszám), puffadás, fáradtság, lassú fejlődés, csecse­mőkorban a gyarapodás elmaradása.

Mennyire gyakori?

Európában 250 kö­zül 1 esetben fordul elő, Amerikában 4500 közül 1 esetben. A lányokat két­szerte gyakrabban érinti, mint a fiúkat, és az Északnyugat-Európából származó fehéreket a leggyakrabban. A feketék, az ázsiaiak, a zsidók és egyéb mediterrán származásúak között ritka.

Ki hajlamos rá?

Azok a gyerekek, akik­nek mindkét szülője hordozza a betegség génjét.

Mi okozza?

Nem ismert, de nagyon va­lószínű, hogy környezeti tényezők és ge­netikai hajlam valamilyen kombinációja.

Társuló problémák

A rossz táplálko­zás tünetei, például késlekedés a fejlő­désben, folyadék-visszatartás, késői fog­zás és angolkór.

Kezelés

Gluténmentes diéta, amelyet általában 3-6 hetes korban kell elkez­deni, és egy életen keresztül folytatni kell. Táplálékkiegészítők és néha szteroidok is felírhatok.

Kilátások

Gluténmentes diétán álta­lában normál élet. Cerebrállis bénulás

Mi ez?

Agykárosodás okozta ideg-izom (neuromuszkuláris) rendellenesség. A mo­torikus képességek romlása az enyhétől a fogyatékosig terjedhet. Az újszülöttnek gondot okozhat a szopás vagy a mell­bimbó megtartása, állandóan nyáladzik, ritkán mozdul akaratlagosan, az akarat­lagos mozgásoknál remeg a kéz vagy a láb, a lábakat nehéz elválasztani egymás­tól, a motorikus fejlődés késik; csak az egyik kezét használja vagy később csak a kezét használja, de a lábát nem, furcsa módon mászik és lábujjhegyen megy.

Az izomtónus túlságosan merev vagy túl­ságosan gyenge lehet, de ez nem derül ki körülbelül három hónapos koráig. A pontos tünetek a betegség három kü­lönböző típusában – spasticus, atheto-sisos és ataxiás – eltérnek.

Mennyire gyakori?

Csökkenő gyakori­ságú (eltekintve a legapróbb újszülöttek­től) a biztonságosabb gyerekszülés miatt.

Ki hajlamos rá?

Koraszülött és kis szü­letési súlyú babák, fiúk kicsivel gyak­rabban, mint lányok, fehér csecsemők gyakrabban, mint feketék.

Mi okozza?

Az agysorvadás oka több­nyire ismeretlen, de néha a magzat vagy az újszülött agyának elégtelen oxigénel­látásával társítható. Koraszülöttség, kis születési súly, Rh- vagy A-B-O vércso­port-összeférhetetlenség az anya és a mag­zat között, rubeóla a terhesség korai sza­kaszában és más rizikófaktorok. A bénu­lás az agyi vagy a gerincvelői fertőzésből is származhat.

Társuló problémák

Néha rohamok, rendellenességek a beszédben, a látásban és a hallásban, foghibák, mentális re­tardáció.

Kezelés

Nincs rá gyógymód, de a korai kezelés segíthet, hogy a gyerek a lehető­ségeit kiteljesítse. Például: fizikális terá­pia, járógép, sín vagy más ortopédiai eszköz; speciális berendezés és eszközök; gyakorlatok, műtét szükség esetén, gyógyszerelés a rohamokra vagy az iz­mok relaxálására, ha szükséges.

Kilátások

Esetenként változó. Enyhe formájában a gyerek megfelelő kezelés ese­tén közel normális életet élhet. Súlyosabb formájában teljes fogyatékosságot eredmé­nyezhet. Az állapot nem rosszabbodik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.